Írott és elektronikus média régen és ma

 Azt már régóta tudjuk,hogy a hambuger,a sajtburger,a kóla,a sült krumpli nem tartoznak a leginkább egészséges ételek közé. Varga Péter Népszavában megjelent cikke (A sajtburger is bűnös,Népszava,2021.szeptember 6.,16.o.) azonban új dimenziókat is felvillant a témában. Mégpedig a sajtot. Azt gondoltuk eddig,hogy legalább az az egy dolog egészséges a burgerekben. De kiderült,hogy nem. Merthogy a sajt kazeint tartalmaz,amely vegyület pedig opiátokat tartalmaz,amely pedig elősegíti a táplálékfüggőség kialakulását. Aha,mondtam első olvasásra,és leesett a tantusz. Hogy amikor burgerre gondolunk,mondjuk,a munkahelyen ebédidő közeledtével,miért sajtburgerre és nem sima hamburgerre gondolunk.Most már értem. A cikk kitűnő,nagyon sok meglátást tartalmaz az egészséges táplálkozással kapcsolatosan. 

 Nem mindennapi munkaügyi perről számol be az IPM 1985.januári száma. A 77.oldalon található Szőr-per című cikkben azt olvassuk,hogy azért rúgtak ki munkahelyéről egy NSZK-ban élő férfit,mert szakállt viselt.(Fiatalabbak kedvéért:NSZK az a hajdani Nyugat-Németország,azaz Németotszág kapitalista része). Jürgen egy csomagküldő szolgálatnál dolgozott,szállítóként. A vezetőség úgy vélte,ebben a munkakörben a szakáll rendezetlen megjelenést sugall,ez pedig negatív hatással lehet az ügyfél-elégedettségre,ezért nem engedélyezték. Az amúgy szakállas vezérigazgató kénytelen volt kirúgni Jürgent,mert szakállat viselt a munkahelyén. Jürgen bírósághoz fordult,de a cég nem várta meg a tárgyalást,hatezer márka (akkoriban még nem volt euró) kártérítést plusz végkielégítést fizetett a férfinak.  Közel 40 év elmúltával megállapíthatjuk,hogy Jürgennek volt igaza. Ha egy szakáll rendezett,jól ápolt,még jobbá,megnyerőbbé is  teheti egy férfi megjelenését. Ez pedig fokozza az ügyfél-elégedettséget.

 A Delta magazin 1977/1.számában( Elalvás elleni riasztókészülék, 6. oldal) olvashatunk egy igen különös módjáról annak, hgyan tartsák ébren a gyári gépkezelőket. Jómagam ébresztőszemüvegnek neveztem el az eszözt illetve a módszert, s be kell vallanom, nem örülnék neki, ha ilyet kellene viselnem a munkahelyemen. A munkás felvesz egy sötét szemüveget, amelyben egy fotocella van. Amíg nyitva van a szeme, addig nincs semmi bibi. Amikor azonban lecsukja a szemét, a fotocellák elkezdenek különböző sugárzásokat kibocsátani. Ráadásul az ember nem pontosan ugyaolyan módon tartja csukva a két szemét, ezt a különbséget is észleli a rendszer. És amikor már nagyon úgy érzi, hogy derék gépkezelő elaludt, jelet küld a központnak, amely gondoskodik arról, hogy derék dolgozó fel méltóztasson ébredni.  Szóval, racionális ugyan a dolog, gépkezelői munkakörben- hol az elalvás akár életveszélyes következményekkel is járhat- még hasznos is, de irodai dolgozóként,netán sportolóként, már kissé bonyolultabb a

 Mindig, minden időben, minden munkahelyen akadtak emberek, akiket munkatársai és főnökei a " nehezen fegyelmezhető" kategóriába soroltak be. Sóvári Zsuzsa: A csatabárd című riportja ( megjelent a Forrás folyóirat 1982/5.számában) egy ilyen embet mutat be. Afféle megmondóember ő: mindig megmondja a véleményét, főleg,amikor nem kellene. Az illető a Rákosi-rendszerben sztahanovista volt, a kommunista rendszer kedvence. A Kádár-korszakban pedig levezette mindazt a keserűséget, ami felgyülemlett benne. Saját bevallása szerint az esztergályosként dolgozó férfi többször is megverte a főnökét, állandóan panaszkodott a rossz munkakörülmények miatt, amolyan nehéz ember-e volt a cégnek. Túlérzékeny a csávó- egyszer azt mondta neki az igazgató, hogy " jöjjön csak mondja gyorsan...", ezt is személye ellen irányuló kommunikációnak tartotta. Pedig hát egy vezető mindig, minden történelmi korban igencsak elfoglalt. Hogy ez az érzékenység, érzelmi túlhevültség mennyiben vezehető vi

 A 21.században a sport profi tevékenységgé lett, általában egy sportoló csak egy-egy sportágban alkot kiemelkedőt- legtöbbször ott is csak rövid ideig. Csak az igazán nagy klasszisoknak, a kevesek közül is keveseknek adatik meg, hogy évtizeden keresztül harsogják világraszóló eredményeiket a sajtótermékek és az elektronikus médiumok.  Régebben másképpen volt. Nagyon sok olyan " all round" sportolót ismerhetett meg a közönség, aki több sportágban is dicsőséget szerzett nmagának, szűkebb pátriájának és hazájának. Magyarországon a legismertebb ilyen sportoló első olimpiai bajnokunk , Hajós Alfréd. Amellett, hogy úszásban világsikereket aratott, válogatott labdarúgó is volt ( ő már az 1900-as években azt gondolta, hogy Európában a legnépszerűbb élsport a labdarúgás lesz, ez akkoriban még távolról sem volt egyértelmű, Hajós Alfréd jól kalkulált). De voltak más magyar all round sportolók is. A Magyar Turista című folyóirat 2008.januári számában olvashatjuk Dr. Polgárdy Géza cikkét

 Szeretem a megújuló energiákat, szeretem, ha erről a témáról beszélnek, írnak, szólnak a magyarországi sajtóban, médiában. A globális felmelegédés korszakában sorsdöntő, hogy az emberiség minél előbb átálljon fosszilis energiaforrásokról megújulókra.  Örömmel olvastam a New Technology folyóirat 2022/1. számában (13-14.oldal) A megújuló energia jelentheti az energiafügetlenséget című ciket (szerzők: Szíjjártó Anikó és Zentai Tamás). Ebben a cikkben van egy mondat, ami különösen felkeltette az érdeklődésémet. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva Szerzők azt állítják, hogy a megújuló energiafelhasználás háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis.  Azt gondolom, hogy e teljesen üzleti- és munkakultúrafüggő. Az egyik országban, kultúrkörben adott feladatra x munkaerőt alkalmaznak, másikban 2x számút. Nem lehet kijelenteni, hogy egy adott technológia a világon mindenütt hogyan alakítja a munkaerőpiaci helyzetet. Itt minden ország, tájegység, cég teljesen egyedi. Amúgy a cikket kitű

 Nagyon furcsán viszonyul az európai mainstream média a robotizáció kérdéséhez. Többnyire ugyanis nem beszél róla, merthogy manapság az írott és elektronikus média elsőszámú törvénye, hogy ne közvetíts negatív üzenetet, csak ha irányítani is tudod az erre adott reakciókat. Márpedig az emberek félnek a robotizációtól, hiszen a régi típusú, szakszervezeti kötődésű baloldal és az ultrkonzervatív jobboldal azzal riogatja az embereket, hogy a robotok elveszik majd a kenyerüket, mehetnek közmunkásnak.  Véletlenül kezembe került a New Technology magazin/folyóirat (kinek melyik megjelölés tetszik) 2021.évi 2. száma. A nagyon színvonalas, szinte minden technológiai újításról beszámoló lap 17.oldalán olvasható Némethi Botond " Robotok hemzsegnek Amerika autóiparában" című nagyszerű cikke. Nem elsősorban az adatok az érdekesek ebből ( pl. hogy az USA autóiparában 10 000 alkalmazottra 1287 egység jut- azt azért jó lett volna elárulni a laikus Olvasó számára, hogyan számolják ki ezeket az

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a háztaj

 Eddig. Az index.hu cikkében(megtekintve 2021.január 18.18 óra 5 perc) olvashatjuk,hogy 2020-ban a magyarországi vendéglátóipar 470 milliárd forintot veszített a koronavírus miatt. Ez iszonyatos pénz,ezt a csapást csak nagyon sokára heveri ki az ágazat. Ha egyáltalán kiheveri. Merthogy lesznek olyan vendéglátóegységek,melyek többé már soha nem nyitnak ki. Ekkor még jön a közvetett veszteség,a munkanélkülivé lett szakácsok,csaposok,pincérek, mindenféle vendéglátóipari dolgozók ugyanis nehezen fognak másik állást találni.  Elképesztő,iszonyatos.

Vannak olyan történelmi korszakok,amikor az átlagember élete viszonylag nyugodt,kiszámítható. Fix munkahelye van,jól körülhatárolt feladatkörrel. Mindig tudja,mi az aznapi feladata,nagyjából elégedett a munkahelyével. Aztán vannak olyan történelmi korszakok,mikor a folyóvíz bölcs folyását felváltja a zuhatagok nyugtalansága,a világ idegesebb,kiszámíthatatlanabb lesz,vezető és beosztott egyaránt instabil munkahelyi környezetben él,a fizetés többnyire nem fix,a legalapvetőbb személyiségjegy pedig a rugalmasság. Azt sem tudod,hol áll a fejed? Hát keresd meg! Szervezd meg az életed,küzdj meg egyszerre több feladattal! Ilyen korban élünk. Az " azt sem tudom,hol áll a fejem"-típusú munkának pedig már nevet is adtak. Ez a név pedig: multitasking. A Hajdú-Bihari Napló című napilapban,a megye piacvezető print médiájában rendszeresen olvashatunk életmóddal,pszichológiával kapcsolatos írásokat. Azt gondolom,ez jó. Mint ahogy remekül sikerült írás a 2020.augusztus 4-i szám 7.oldal

Kínában már 1984-ben 200 millió gyermek élt, azóta már ez a szám biztosan megnőtt 300 millióra. A Gyermekünk folyóirat 1984/11.számában olvashatunk egy elégg tömör, alig egyoldalas írást a kínai gyerekek helyzetéről. Szerintem eléggé antihumánus, merthogy az elméleti oktatást imnidig összekötik a gyakorlattal- ez a komunista országokban mindig a gyerekek dolgoztatását jelenti- meg hogy az anyák a szoptatás idejére mentességet kapnak a munkahelyükön- na, még jó, majd szoptatás közben fog a szalag mellett dolgozni, de ez csak vicc. Szóval, nekünk, magyar gyerekeknek aranyéletünk volt...