Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megteremtése len

 Szakonyi Károly(1931-) nevét elsősorban drámáiról ismerjük. Az utóbbi évtizedekben minden valamirevaló magyarországi színház játszott Szakonyi- darabot. Kevesebben tudják, hogy Szakonyi Károly a prózai irodalmi műfajokban is letette a névjegyét, nem is akárhogy. Példa erre a Rakéta Regényújság 1988/13. számában közölt Hangversenydarabok című novellája. A történet úgy kezdődik, hogy egy író ( az elbeszélő, maga Szakonyi) úgy dönt, alkotói szabadságra megy, vidékre, itt befejezi művét. A szomszéd házból, mindennap ugyanabban az időpontban gyönyörű szép klasszikus zenedarab hangzik fel. Az írtó elhatározza, utánajár annak, ki zenél ilyen gyönyörűen.  Kiderül, a szomszéd házban már évek óta nem laknak. Két hölgy lakott ott, de már elköltöztek.  Tovább nem akarom spoilerezni a cselekményt, nagyobb könyvtárakban megtalálható a regényújság, el kell olvasni. A mű vége annyira misztikus, rejtélyes és kalandos, hogy még napjaink bestseller-írója, Stephen King is megirigyelhetné.  Csak egyetlen

 Nagyon nehéz dolog krimit írni,de ezen belül is még nehezebb kétszereplős kriminovellát írni. Robert J.Higgins ebbe a nehéz és kemény fába vágta a fejszéjét,mikor megirta A mászótárs című novelláját. Magyarul megjelent a Rakéta Regényújság 1988/23.számának 29-30.oldalán,Németh Ferenc fordításában.  Két betörőről szól a történet,akik a város ugyanazon részén tevékenykednek. Egyikük nevét már felkapta a média,valóságos sztár,másikuk még ismeretlen,de nagyon is ambíciózus. Közös balhét kezdenek...Többet nem spoilerezek a sztoriról,hiszen két oldal az egész. Az ám,de milyen két oldal!Remek karakterformálás,elképesztően jó párbeszédek,megszakítva cselekményes részekkel illetve belső monológokkal. Működik a félrevezetés művészete,és kerül egy kis akció a végére. Robert J.Higgins kitűnő kétszemélyes krimit írt,a műfaj alműfaján belül-ha egyáltalán létezik ilyen alműfaj-az egyik legjobbat. Drámai az egész,annyit mondhatok.Nagyon odatette magát az író,ami a technikát illeti. Minden mondat,mind

 Bihari Klára novellája (Az egyik kislány, meg a másik,Nők Lapja, 1979/40) valóságos dráma. A főhős Rózsi, tizenegy éves kislány, szülei elváltak, édesanyjánál él. Anyja rendkívül igénytelen, gyermeknevelésre alkalmatlan asszony, amúgy egykori prostituált. A körülmények rendkívül szegényesek, nincs fürdőszoba, az érzelmi viszonylatokról jobb nem is beszélni.  A kis rózsi minden hónapban egyszer, ellátogat apjához, aki második feleségével él, ha nem is királyi, de tisztes kispolgári körülmények között. Lakótelepi lakás, fürdőszoba, minden. Apja második felesége, aki hozott a házasságba egy Andrea nevű lányt, próbálja elfogadni a helyzetet, de nem nagyon tudja- ugyan,ki az, aki tudná az ő helyében- hogyan kell a férje első házasságából származó lánnyal viselkedni.  A szitu: a szegény lány látogatása gazdagéknál. Rózsi csak ilyenkor, az apjánál tett látogatások napján tud megfürödni, nincs tiszta ruhája,Andrea ad neki. Csak ilyenkor eszik tejet, kalácsot, szalámit, süteményt. Andrea- hisz

 Amint az izraelinfo.com beszámol róla,a Netflix Israel közzétette az év végi rangsort arról,mit is néztek az izraeliek a Netflixen,amely mára a világ egyik legnépszerűbb médiaplatformjává nőtte ki magát.  Nos,az izraeliek közül dráma kategóriában az alábbi filmeket tekintették meg legtöbben: 1. A lázadó 2. Vezércsel 3. 365 nap Jó filmek ezek. Azt viszont nem értem,hogy A lázadó miért dráma?A lázadó igazi sci-fi film,A beavatott c.sorozat darabja. A Vezércsel,no,az már igazi dráma,egy függőségekkel küszködő amerikai lány rájőn,hogy a sakk révén kitörhet régi életéből. A 365 nap-hát,szerintem ez sem az a tipikus dráma,inkább erotikus thriller. Az erotikus jeleneteket mára 14 millióan hachstagelték. Szóval,az első és a harmadik szerintem nem dráma. Dehát ennek nincs jelentősége. Ezt nézték az izraeliek a Netflixen és kész. 

Szeretek olvasni valódi hőstettekről. A Reader's Digest Válogatás, azaz RD ( szerintem az igényes szórakoztatás egyik csúcsa) 2005.júniusi számában egy életét áldozó férfiról olvashatunk. A cikket Jim Hutchison írta, címe:A dermesztő tenger foglyai. Az történt, hogy két férfi meg egy kamasz srác kiment a jeges tengerre halászni. A hűtőszekrényhez a jeget a kéznél lévő forrásből, azaz a kisebb jértömbőkből szerezték be. Egyikük belevágott csákányával egy jégtömbbe, mire több száz kilogramm jég zúdult a kis hajóra. Vízbe esetek. Tudták, a jeges vizet egyikük sem éli túl sokáig. Tyson, a fiú, már válságos állapotban volt, Wade Adey pedig beugrott érte. Mint kiderült, a negyvenkilenc éves férfi feláldozta saját életét, hogy megmentsen egy másikat. Jim Hutchison írása kiváló. Jól érzékelteti a drámát, éppen annyit adagol, amennyi szükséges. Nem "spilázza" túl, nincs szenvelgés, jajgatás, csak maguk az események. Tényirodalom, igazi férfias érzelmekkel fűszerezve. Nagyon jó,

Az m4 sport tévécsatorna pillanatnyilag( a labdarúgó Vb ideje alatt legalábbis) az egyik legnépszerűbb magyar médiaplatform. A közszolgálati televízió sportcsatornája 2018.július 2-án este közvetítette a Belgium-Japán VB-nyolcaddöntő labdarúgó-mérkőzést. A meccs eleji felvezetőben a szakértők inkább csak azt latolgatták, hogy Belgium hogyan fog nyerni. Megegyezés könnyen született:  Belgium nehezen fog nyerni. Aztán elkövetkezett a derbi, a japánok pedig kapu elé nyomták a VB egyik favoritjának tartott belgákat. Az embernek megállt az esze! Carrasco csak szenvedett, Hazard néha eredményesen, de rettentő idegenesen próbálkozott, Lukakut pedig kiszedték a japánok, bár volt néhány jó lefordulása, csak valahogy soha nem került kapuval szembe. A második félidő hozta meg az igazi nagy meglepetést. Japán 2-0-ra vezetett, aztán jött a váratlan fordulat, Belgium innen nyert 3-2-re. Az m4 sport kommentátora valahogy halvány volt. Mintha ő maga is meglepődött volna az egészen, szinte érezni l