Írott és elektronikus média régen és ma

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 Vége a diplomáciai csatározásoknak. 2022.február 24-én hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi média mindezt különbözőképpen értékeli, általában Oroszországot hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért. Az EU már szankciókat is életbe léptetett.  Mi a média feladata egy ilyen jellegű háborús konfliktus esetén? Semmi több, mint ami amúgy is lenne: csak az igazat! Ellenőrzött forrásokból származó tényeket ismertessenek, kiegyensúlyozottan, normálisan tájékoztassanak. Mellőzzék az érzelmek felesleges felkorácsolását.  És legyen vége ennek a háborúnak. Legyen béke! Minél gyorsabban!  Tárgyilagos információk a háborúról pl. itt . 

 Bekövetkezett az,amit vezető labdarúgó-szakemberek már évek óta jósoltak. Kettészakad az európai labdarúgás. 11 topklub bejelentette:megalakítják a húszcsapatos Szuperligát,azaz egy mindentől és mindenkitől független európai topbajnokságot,meghívásos,licenc-birtoklós rendszerrel. Az UEFA nemtetszését fejezte ki,korábbi éljátékosok leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. De hogyan reagált a hírre a média? Szemlézve a nagy nyugati sajtóorgánumokat,többnyire negatív a reakció. Egy ilyen új Szuperliga létrejötte ugyanis alapvetően rendezi át a sportközvetítések piacát. Az lesz a nyerő csatorna,akik irdatlan eurómilliókat kifizetve megszerzi a Szuperliga meccseinek közvetítési jogát. A BL-ha egyáltalán megmarad-jóval alacsonyabb rangúvá válik,ebből adódóan kevesebb nézőt is vonz,az Európa Liga pedig teljesen eljelen téktelenedik.  Vagy mégsem?Van esély arra,hogy a BL-illetve EL-meccseket közvetítő televíziók,rádiók megőrizhessék táborukat,illetve hirdetési bevételeiket. Több,futball-ha

 Miután jó játékkal elintéztük a törököket, itthon kikaptunk az oroszoktól 2-3-ra, méghozzá úgy, hogy az oroszok vezettek 3-0-ra. Ezzel gyakorlatilag elveszítettük az esélyünket arra, hogy megnyerjük a Nemzetek Ligája csoportját. ( Labdarúgásról van szó). Legnagyobb megdöbbenésemre a média többsége- kivéve a kivételnek- ezt sikerként kezeli. Hogy milyen hősiesen küzdött a magyar válogatott, hogy nem omlott össze 0-3 után... A bekapott három gólnál olyan védelmi hibákat követtünk el, hogy egy NB II-es edző megőrülne a kispadon, aztán meg kirúgná az egész hátvédsort!  Emberek, Kedves Futballszurkolók! Bármennyire is imádja Marco Rossit a magyar média, bármennyire is szépen küzdöttünk, az eredmény ugyanaz: a belepumpált milliárdok ellenére a magyar labdarúgás fényévekre van még a FIFA világranglista 38.(!!!!) helyén álló Oroszországtól is! Hát, ebben mi a siker, az, hogy nem kaptunk ki 6-0-ra? Nekünk már az egygólos vereség is jó- a világranglista 38. helyezettje ellen? Ez eléggé minimáli

2020.március 9.:Az egész világon zuhantak a tőzsdei árfolyamok köszönhetően a koronavírusnak, illetve a nyersolajárak drasztikus csökkenésének. A magyarországi média mindezt agyonhallgatta, kivéve a Világgazdaság című szaklapot. A 2020.március 10-i szám címlapon hozza az eseményeket ( nem mellékesen: a címlapon virító öltönyös-szakállas bróker úr igecsak figyelemfelkeltő). Részletesen elemzi az olajár- csökkkenés okát ( Czwick Dávid írása az újság 6. oldalán nagyon okos, példaértékű, laikus számára is közel hozza a témát). A lényeg: Oroszország összeveszett az OPEC-el. Szaúd-Arábia hordonként 6-8 dollárral csökkenti a nyersolaj árát. Az viszont már kevésbé derül ki, pontosan hogyan is befolyásolja a koronavvírus ezt az egész folyamatot. Az olajválság ( pontosabban: a legújabb olajválság) 10-15 százalékos esést hozott a tőzsdéken. Szó esik arról is, milyen esélyeket kap a MOL ebben az új válságban. A megkérdezett szakértő szerint a finomított termékek ( magyarán szólva:a benzin) ár

Oroszország több százmillió dollárt szán Szíria újjáépítésére- írja a kitekinto.hu, orosz forrásokra hivatkozva. Lesz itt műtrágyagyár, kikötő-újjáépítés, meg amire csak egy háború utáni gazdaságnak szüksége van. Recenzens kérdései: 1. Biztos, hogy az emberi jogokkal igencsak hadilábon álló Asszad elnök visszaültetése és megerősítése a leghelyesebb döntés? A politikai válságkezelésnek az legjobb módja, ha létrehozzuk ugyanazt a helyzetet, melyben a válság kirobbant? 2. Érdekesnek találom, hogy pont az az Oroszország építi újjá Szíriát, mely igen jelentős szerepet vállalt a lerombolásában, azaz a polgárháború kirobbantásában, annak eszkalálódásában. Ilyen a politika... 3. Ha már Magyarország és Oroszország szövetségesek, nem lehetne elérni, hogy hazánk is kapjon egy szeletkét a tortából? A koszovói újjáépítési buliból kimaradtunk, a Közel-Kelet csak a magyar cégekre, vállalkozásokra, szakemberekre vár.Legalábbis ezt kell, hogy gondolja a világ.

Az ember, főképp, ha férfi, azt gondolná, hogy a virágok, azok olyan öreg mamiknak valók. Hát nem. A virág, a dísznövény hatalmas üzlet ( erről sajnos, keveset szól a hazai gazdasági média), a világ minden táján dollármilliárdokat hoz a konyhára. Mármint a tehetséges szerencséseknek. Ha valaki nem hiszi, olvassa el a Kertészet és Szőlészet folyóirat 2018.december 12-i számát! A 24-27.oldalon olvashatunk a Moszkvában rendezett FlowersExpo virágkiállításról ( flowers angolul virágot jelent). A képek elképesztenek. Micsoda rózsák, akkorák, mint egy ember fej, annyira szép színűek, hogy az Olvasó le sem tudja róla venni a szemét. Még olyan rózsa is van, melyet tartósítani lehet, több évre! Lenyűgöző. Aztn beleolvasunk a szövegbe. Mindenki panaszkodik, hogy gyenge a gazdaság, kevés a vásárló.Panaszkdoik Japán, Panaszkodik Oroszország, panaszkodik Venezuela. A látvány nem támasztja alá a sirámokat. Szépség, tomboló, artisztikus szépség. óh... Ez pedig a Kertészet és Szőlészet weboldala

A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.október 1-i száma címlapon foglalkozik az EU-biztosnak jelölt, de a szükséges támogatást meg nem kapó- azaz:kibuktatott- Trócsányi László esetével. "Politikai lincselés"-nek nevezik az EP eljárását- azt gondolom, teljes joggal. A Trócsányira nemmel szavazók azzal indokolják lépésüket, hogy Magyarország, Trócsányi igazságügyminisztersége alatt, kiadott Oroszországnak két fegyvercsempészt, akikre viszont az USA hatóságai is vadásztak. Miért nem az ameriakaiaknak adtuk ki a bűnözőket? A FIDESZ viszont azt állítja, hogy a valódi indok nem ez, hanem Trócsányi bevándorló-ellenessége. Ezt az álláspontot vallja a Magyar Nemzet cikkírója is. Szerintem joggal. Van ugyanis olyan szabály,miszerint ha egy bűnözőt külföldön fognak el, és sahát hazájában is követett el bűncselekményeket, amelyekért elítélték, akkor saját hazájának kell kiadni. Ez nem mérlegelés kérdése. A magyar Igazságügyminisztériumnak ki kellett adnia a két bűnözőt. Mégpedig a j

Apáti Bence nagyon belepassszol ebbe a műsorba. Van egy eléggé gúnyos, ugyanakkor nem sértő stílusa, amely komoly intelligenciával párosul- utóbbi egyébként természetes kellene, hogy legyen egy médiamunkás esetében, sajnos nem az, Apátinál szerencsére megvan. Szóval, a Hír TV Főhős című műsora rendre rámutat a baloldali média egyoldalúságára, hazugságaira. Most éppen a magyar-orosz kapcsolatok témaköre volt soron. A magyar baloldal rendre azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy túl jó viszont épít ki Putyin Oroszországával ( aggódás a demokráciáért...) A Főhős 2019.május 27-i adása rámutatott, hogy a Gyurcsány-Bajnai időszakban ez a magyar-orosz kapcsolat sokkal szorosabb volt, sőt, mindenféle MALÉV-botrányok is közrejátszottak a két ország viszonyának elmélyülésében. Jó kis műsor volt. Nekem tetszett. Ennyi. xxxxxxxxxxxxx Valami igényesebbet is akarsz olvasni? konyv-ajanlo.blogspot.com

Hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után az oroszországi zsidók helyzete? A Szombat című zsidó kulturális és közéleti folyóirat 2013.nyári számában olvashatjuk Polgár György cikkét, Ki hitte volna? Zsidó reneszánsz Oroszországban címmel. Nagyon megörültem, mikor olvastam. Oroszország történelme teli van zsidóellenes megnyilvánulásokkal, pogromokkal, ám most, a 21. században, végre valami változni látszik. A zsidók már nem akarnak Izraelbe emigrálni. Egyre több zsidó fiatal találja meg otthon a számítását. Kulturális egyesületek alakulnak, a gazdasági életben is megkapja méltó szerepét a zsidóság. Konklúzióképpen elmondható: mintha szorulna vissza a hagyományosan erős antiszemitizmus. Remélem, tartós lesz a béke pravoszláv többség és zsidó kisebbség között. Egész Európára nézve kedvező hatással lenne, ha ebben a hatalmas országban végre nem kellene rettegnie az Ószövetség népének. Amúgy a Szombat ezen száma kitűnő, remek írás olvasható benne a kassai zsidóságról. De tudom aján

Számomra a Reader's Digest ( továbbiakban RD) a Magazinok Magazinja. Valahogy így kell(ene) magazint csinálni minden kiadónak. Rendkívül változatos tematika, széles célközönség, igényes nyelvezet. A 2008.decemberi számban például olvashatunk hegyimentésről, Szabó Győzőről, Celine Dionról, bankkártyákról, influenzáról, atomenergiáról és még sok másról. Nekem személy szerint Erdélyi Péternek A jarangák földjén című írása tetszik legjobban. Jól érzékelteti azt az ősiséget, azt az időtlenséget, amelyben a csukcsok, Oroszország távol-keleti szegletének oly mostohán kezelt és alig ismert lakói élnek. Nem ámítja az Olvasót- ír pl. a jarangákban terjengő szagokról- mégis, közel hozza azt az őskori életmódot, melyben a csukcsok, ezek a vadászok, a mai napig élnek. Remek cikk, kellően informatív- pontosan annyi infót közöl, amit még az Olvasó képes befogadni-, egyszerre leíró és elbeszélő jellegű. Reader's Digest, 2008.december Itt a link: rd.hu

Amerikában időről időre megtörténik, hogy a kormányok, kül- és hadügyminisztériumok, és a különböző titkosszolgálatok népszerű magazinokba csempésznek be politikai tartalmú írásokat- ki tudja, miért...Véleményem szerint Dale van Atta A veszélyes orosz című, a Reader's Digest magazin 1999.májusi számában megjelent írása is ezek közé tartozik. Van Atta alapos információkkal rendelkezik Primakovról, a Jelcin-párti orosz miniszterelnökről, még azt is tudja, hogy nem volt szabad az idős Primakov jelenlétében az apjáról, egyáltalán: az apaságról beszélni. Ez mindenképpen belső informátorra utal. Van Atta még azt is feltételezi, hogy ennek a kényszerű hallgatásnak Primakov-apuka zsidó származása az oka, ami ,valljuk be, a poszt-sztálini Oroszországban sem kifejezetten előny. Karrier szempontjából biztosan nem. A cikk olyan politikusként mutatja be Jevgenyij Primakovot, aki Nyugat-ellenes, egyértelműen az orosz nemzeti érdekek képviseletére törekszik, utálja a NATO-t, és iránbarát. Nem s

A labdarúgó VB nyitómérkőzésén Oroszország válogatottja magabiztos győzelmet aratott Szaúd-Arábia válogatottja felett. 5-0 lett a végeredmény, s azt kell mondjuk: volt ekkora különbség a két csapat között. Amint azt az m4 közmédia kommentátora Hajdú B. István is megjegyezte, a szaúdiak játékában nem látszanak a perspektívák. Az orosz gólokat Gazinsky, Cserisev, Dzjuba, Cserisev, és Golobin szerezték. Cserisev második góljánál joggal jegyezte meg Hajdú B. : ez más csapatok ellen is bement volna. Csodaszép gól volt. Hozzá kell tennünk, hogy mind Cserisev, mind Dzjuba csereként állt be, Csercsaszov mester tehát kiválóan cserélt. Az m4 közvetítése pedig nagyon magas színvonalú volt, bármelyik ország bármelyik tévétársasága megirigyelhetné. Sportújságírásban mindig is jók voltunk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ha szeretnél jó könyvekről jó, tömör és rövid ajánlókat olvasni: konyv-ajanlo.blogspot.com

Amint azt a Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 31-i számában olvashatjuk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A találkozó szívélyes légkörben folyt, de- amint a 3. oldalon közölt Ulicza Tamás- cikkből is kiderül, az USA egyelőre óvatos Magyarországgal. Azért óvatos, mert nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország jó viszont ápol Oroszországgal. Amerika azt nem érti,hogy mi Oroszország torkában élünk, mi nem tehetjük meg, hogy nemet mondunk Putyinnak. Annak a Putyinnak, aki - orosz vezetők közül hosszú idő után elsőként- nem pusztán az erőfölény pozíciójából tárgyal e kis kelet-európai ország képviselőivel. Oroszország Magyarország számára nagyon fontos gazdasági partner. Donald Trump USA-ja is nagyon fontos gazdasági partner. Mi már csak ilyen nyitott gazdaság vagyunk... Az amerikai külügyminisztérium Obama idejéből visszamaradt, Orbán Viktort zsigerből utáló tisztviselői pedig jobban tennék, ha egyszer megpróbálnána

A Pesti Napló 1877.január 3-i számának esti kiadása vezércikkében a keleti kérdéssel foglalkozik. A cikk Szerzője úgy véli, Oroszország csak azért kért két hónap haladékot, mert bármilyen háborús konfliktus esetén úgy tudja beállítani, mintha azt Törökország robbantotta volna ki- magyarul: át akarja tolni a felelősséget. A cseh lapok ezzel szemben úgy vélik, Oroszország azért kért fegyverszünetet, mert nem bízik abban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia melléjük áll Törökországgal szemben. Törökország ugyanakkor kijelentette: semmi olyan feltételt nem fogad el az európai nagyhatalmak részéről, mely sértené az ország önállóságát. A török hadsereget mozgósították Persia határán. Salisbury brit külügyminiszter persze mielőbbi megegyezést szeretne. Belgium: Brüsszel polgármestere üdvözölte a belga királyt, s arra kérte, hogy ne vigye ki az ország határain túl a hadsereget. Magyarul: Belgium ne gyarmatosítson ( Mi, akik már tudjuk a jövőt, ismerjük Belga-Kongó megszerzésének véres történet

Mivel a megboldogult 19.században a napilapoknak volt reggeli és esti kiadása- és volt közönség, mely ezeket megvásárolta- kijelenthetjük: az akkori középosztálybeli átlagember sokkal tájékozottabb volt, mint a mai középosztálybeli átlagember. A Pesti Napló 1877.január 3, reggeli kiadásának vezércikke az orosz-török háborúval foglalkozik. Annyira reális volt a háborús veszély, hogy Andrássy Gyula osztrák-magyar közös külügyminiszter haza sem ment karácsonyra. Aztán az oroszok két hónapos fegyverszünetet kértek, ezt meg is kapták, ám a Pesti Napló cikkírójában maradt némi kétség afelől, hogy Oroszországnak békések-e a szándékai? Nemcsak azért kértek haladékot, mert az előző, kölcsönből finanszírozott mozgósítás a rossz egészségügyi viszonyok miatt kudarcot vallott? A másik vezető anyag arról a bizottságról, szól, melyet Bulgária ( ekkor a Török Birodalom egyik tartománya) zavaros politikai helyzete okán hoztak létre. Bulgáriában lemészároltak több tucat keresztényt, állítólag állami se

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018. január 17-i számából két témát szeretnék kiemelni: - Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere azzal vádolja Washingtont, hogy hidegháborús hangulatot kelt Észak-Koreával kapcsolatban. Pedig véleményem szerint pontosan az oroszok illetve a koreaiak keltenek hidegháborús hangulatot. A rakétákkal, az állandó háborús fenyegetőzéssel. Szóval, bagoly mondja verébnek... - Lemondott Mihai Tudose román miniszterelnök. Miért mondott le? Miután saját pártjában, a szociáldemokratáknál sem örvendett különösebb népszerűségnek, múlt heti kijelentései miatt, miszerint akasztani kellene a Székelyföld autonómiájáért harcolókat, lehetetlenné vált a helyzete. Bennem az a kérdés merül fel, mikor tanulják már meg a meglehetősen korrupt román politikusok, hogy ez nem vicc? Nem az van már, mint a kilencvenes években, hogy a magyarok rovására lehet egy jót viccelődni,  ha éppen úgy tartja kedvünk? A romániai magyarság igenis cáfolhatatlan és erős belpoli

A Világtörténet című folyóirat 2017/3. száma az egyes nemzetek egymás közti érintkezésével, az egyes embereknek a másik nemzethez tartozó emberekről alkotott véleményével foglalkozik. A folyóiratot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete adja ki, a 2017. évi 3. szám megjelenését az Argentín Köztársaság nagykövete támogatta. A szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Dr. Pósán László tanulmányából kiderül, hogy a litván lovagok egész Európa-szerte ismertek voltak. Magyarország nemessége is megismerte őket, mikor 1412-ben Budán párviadalokat rendeztek. - Vincze Dániel írásából kiderül, hogy a török elleni visszafoglaló háború hírei még Amerikába ( azaz: Új- Angliába) is eljutottak, hála a korabeli sajtónak és a személyes levelezéseknek. -Antonio Alvarez és Ossorio Alvarino  Spanyolország és az itáliai tartományok viszonyát vizsgálja. - Radoslav Raspopovic részletesen tárgyalja a 19. századi Montenegro külpolitikáját, különös tekintettel az Oroszországho

A Pozsonyban (Szlovákia) megjelenő magyar nyelvű lap május 19-i számának tartalmából: Csökkenhet a polgármesterek fizetése a parlament határozata szerint. Robert Fico pártja nem szerepelt jól a főügyész-választáson. Kiírják a tendert a R7-es megépítésére. Jövő héten tárgyalja a pozsonyi parlament a kisebbségi nyelvtörvényt. A fuvarozók szerint nincs szükség az elektronikus útdíjra, mert repülővel szállítani sokkal olcsóbb. Miért kellett Mezey Györgynek távoznia a Videotontól? Dzsudzsák Balázs Oroszországba igazol.