Írott és elektronikus média régen és ma

 Puha diktatúrák gyakran igazolják úgy önmagukat,hogy felveszik a humanizmus álarcát. György Péter esszéjében(Az Apám helyett.A vita a humanizmusról/Az esztétikai lecke.Alföld,2010/11.35-54.) Szerző kitűnő esszéjében a magyar történelem egyik legvitatottabb időszakának,a Kádár-korszaknak humanizmusát elemzi,nagyon sok irodalmi,filozófiai,zenei,filmművészeti példán keresztül. Megkülönbözteti a korszak konfliktuskerülő humanizmusát(mely politikai univerzalizmussal párosult) az őszinte,történelmi traumákkal szembenéző humanizmustól,utóbbit mások mellett Kertész Imre munkásságához köti.Nagyon eredeti,ahogy György Péter a második világháború traumáiból levezeti a Kádár-korszak kulturális-szociológiai traumáit. Ajánlom ezt a remek esszét minden történésznek,filozófusnak,minden értelmiséginek.Jómagam kijelenthetem:nagyon sokat tanultam belőle.

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc után keservés hónapok következtek Magyarország történetében. A Kádár-korszak megtorló gépzete beindult:szinte semmiért ítéltek embereket halálra vagy hosszú börtönbüntetésre. De hogyan festett a megtorlaás időszaka egy hétköznapi magyar család életében? Erről bizony a történeti kutatások csak igen visszafogottan szólnak. A szépirodalom azonban módot ad arra, hogy az egykori áldozatok kibeszéljék, kiírják magukból múltjuknak ezt a keserves fejezetét.  Így tett Zsámboki Mária is. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2010/11.számában olvashatjuk a különös című ...hétrevároma...című elbeszélését. A cím a harmincas évekbeli sláger ( refrénje:Hétre ma várom a Nemzetinél/ott, ahol a hatos megáll) parafrázisa:a csiriviri szerelmes dalból itt érzelmekkel teli találkozás lesz.  A történet a következő ( nem áruljuk el az egészet, csak belekóstolunk):egy kamaszlány szemszögéből ismerjük meg egy család 1956 utáni történetét. Az apát hét évre í

 Az Alföld folyóirat 2010.évi 2.számában olvashatjuk Vörös István:Díszkivilágítás c.versét. A mű egy olyan problémáról szól,költői érzékkel,amely probléma már a fősodratú médiában is megjelent. Ez pedig a szellemi ember kimerültsége.Néhány megjegyzést szeretnék fűzni a költeményhez. 1.Nagyon jó,nagyon tetszett,a vizen járás ideje valamint a sajtos fokhagymakrémleves illata örökre megmaradtak bennem. 2. Vörös István a fáradtságot,kimerültséget az érzéki szféra és az intellektus összekeveredésével ábrázolja. Illatok és csodák,fények és a tenger hangja,eső-fáradtság-zongora hármas metafora. Furcsa dinamikai ellenpontozás:fáradt ember-folyton mozgó,hullámzó víztömeg.Aki szakavatottan értelmezi a verset,ezeknél a furcsa egységeknél,összeolvadásoknál kell kezdenie. 3. Nekem beugrott az,hogy "21.századi Radnóti,A la récherche". A nemes emlékek helyett az irodalmi aprómunkával kiérdemelt fáradtság. Hogy aztán elemzők-értelmezők gondolnak-e erre,nem tudom. Ezek voltak azok a bizonyos

 Jómagam nem tartoztam/tartozok Tandori Dezső(1938-2019) feltétlen rajongói közé- szerintem túl sokat írt- ugyanakkor volt valami az egyéniségében, pontosabban: írásainak egyéniségében, ami elbűvölte az Olvasót. Ennek a derék költőnek írónak és médiaszemélyiségnek volt humora, volt, méghozzá olyan igazi.Volt a humorának bukéja. Erről tanúskodik Emberünk című verse is, mely az Alföld folyóirat 2010/2. számában, annak is 33-34. oldalán jelent meg. Mellesleg, nem értem, miért kell a címlapon tipográfiailag kisbetűvel írni, hogy alföld, de sebaj, ettől a folyóirat még nagyszerű. Is tud lenni.  Semmi jele annak, hogy ez itt egy ars poetica lenne. Úgy indul a mű, hogy egy pí tetején ott egy o betű, majd,hogy mindenki értse, Tandori odaírja, hogy ez egy ember. Emberünk.  Aztán elénk tárul mű számomra  legkedvesebb része. Tandori költői köszönetnyilvánítással kezdi az ars poeticáját. Megköszöni minden folyóiratnak, hogy lehozták a verseit. Azért valljuk be: a magyar költészetben nem így szokta

 A Székelyföld folyóirat 2010.júliusi számában olvashatjuk Ferencz Imre:Nem múlik el semmi c.,kitűnő versét. A költemény egyetlen 14 sorból álló,szonettet imitáló,ámde rímtelen vers. Mondanivalója pedig az,hogy bármit teszünk,mondunk,bárminek örülünk vagy szomorkodunk,az valahol nyilván van tartva, bekerül -ahogy a költő fogalmaz-az archívumba,ott megőrződik,mint ahogy a természet jelenségei is megőrződnek,"minden megmarad". Minden életanyag felhalmozódik. Az utolsó három sor pedig arról szól,hogy mi van,ha mégse. Ferencz Imre válasza erre az,hogy ez Isten beavatkozása. Ez az álláspont megegyezik a kereszténység megváltással kapcsolatos tanával. Ha Jézusban újjászületsz,az isteni kegyelem revén megbocsáttatnak bűneid.  Érdemes volna továbbgondolni ezt a remek verset. Mert ha nem múlik el semmi,és minden megőriztetik abban a bizonyos archívumban,ami akár a szívünk is lehet,akkor a Megőrző vajon mit kezd a furcsa adat-gyűjteményével. De ez már egy másik költemény témája lehet. 

A Metropol hírújság 2010-ben Magyarország egyik legnépszerűbb médiaterméke volt. A 2010.szeptember 27-i szám 5.oldalán olvashatjuk a hírt,miszerint New Yorkban,az ENSZ konferenciáján az EU-t képviselő Barroso elnök egymilliárx eurót ajánlott fel a Millenniumi Alapba. A pénzt a szegénység,az AIDS,az oktatáshiány enyhítésére kellett fordítani. Minthogy azonban a szegénység nem enyhült, AIDS-betegből sem lett kevesebb,és hülyébbek vagyunk,mint valaha,felmerül a kérdés:mi történt valójában azzal az egymilliárd euróval?

Kezembe került a Kassai Figyelő című,Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű filyóirat 2010.májusi száma.Már tíz éve... Buday Ernő amúgy kitűnő vezércikkében akad egy kimoly tárgyi tévedés. A Reménykeltő változások,a magyarországi választások után című írásban olvashatjuk:"A legújabb felmérés szerint Magyarországnak már csak egymillió kilencezer lakosa van." Hát azért ennyire nem fogy a magyar. Magyarország tényleges lakossága 2010-ben valahol kilenc és fél-tízmillió között ingadozott. Azóta ráadásul a demográfiai csökkenés üteme már mérséklődött. Az amúgy jól sijerült cikkben ez egy zavaró hiba. 

A média jóvoltából a hurrikán és a tornádó szavakat inkább Amerikához köti a nagyközönség. Pedig a globális éghajlat-változásnak köszönhetően Európában is egyre gyakoribbak a pusztító szélviharok. A Metro hírújság 2010.augusztus 25-i száma beszámol róla,hogy Németországban,2010.augusztusában,pusztító tornádó söpört végig Hessen tartományon. Lumda községben tíz épület teteje leszakadt. Sajnos,azóta hazánk is megismerkedett a pusztító szélviharok minden káros következményével. 

A Reader's Digest (RD) a világ egyik legnépszerűbb nyomtatott médiaplatformja. Az RD Válogatás 2010.szeptemberi számában Alanna Nash tollából olvashatunk cikket Elvis Presleyról, a huszadik század ikonikus könnyűzenei sztárjáról. Az írás nemcsak egy a hatalmas Elvis-irodalomban: nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet. Elvis a köztudatban úgy él, mint igazi macsó, aki naponta váltogatta a nőket. Nos, ez a kép árnyalásra szorul. Ann-Margaret Olsson ugyanis, úgy tűnik, múlhatatlanul és tartósan elvarázsolta a rock and roll sztár szívét. Aztán egy rövid idő múlva- de nem pár nap múlva- vége lett a dolognak. Ann-Margaretet a Szerző "női Elvis"-ként jellemzi. Szerintem ez túlzás, de azért tehetségesnek mondható ifjú hölgy volt.

Nagyon átfogó cikket közöl az origo.hu internetes portál ( megtekintve 2019.szeptember 30., 9 óra 36 perc) Orbán Viktornak a FIDESZ-kongresszuson elmondott beszédéről. A magyar kormányfő a keresztény szabadság alapjának a családtámogatást illetve a határon túli magyarok befogadását nevezte. Utóbbi talán sokak számára meglepő lehet. Miért keresztény dolog, kérdezhetik sokan, ha Magyarország segítséget nyújt a határon túli magyaroknak? Van erre egy biblikus válasz. Isten nem államoknak, hanem nemzeteknek adott elhívást.  A kettő messze nem ugyanaz, különösen Közép-Kelet-Európában nem. A magyarság összetartozik. Akárhány államban is élünk, összetart bennünket valami. Nevezhetjük genetikának is, de egyszerűen " vér"-nek is hívhatjuk, biblikusan. Ha tehát egy nemzet összegyűjti szétszórt testvéreit, azzal a zsidó- keresztény hagyományban gyökerező cselekedetet hajt végre. Az Orbán-kormány pontosan ezt teszi, már 2010. óta. Ezért keresztény dolog a határon túli magyarok támogat

A Magyar Hírlap 2018.február 8-i számának címlapjáról Orbán Viktor miniszterelnök szavai kiáltanak: Nem engedünk a zsarolásnak! Miről is van szó? Charles Michel belga miniszterelnök kijelentette, akkor is keresztülviszi az EU-ban a kötelező kvóták ügyét, ha a visegrádi négyek- Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország- nem értenek egyet ezzel. Michel belga miniszterelnök- akit Európában ezen megnyilvánulása előtt senki sem ismert-be akarja bizonyítani, hogy őis tud rúgni egyet Orbánon. Ez 2010 óta nagy divat az európai liberálisok körében, eddig nem sokra mentek vele, mert az európai választópolgárok egyre kevésbé kíváncsiak az Orbánt verbálisan inzultáló senkikre. Orbán Viktorra és a magyar kormány migrációval kapcsolatos álláspontja viszont egyre többeket érdekel. Vágó István: maradt volna a tévénél. A kvízjátékok valahogy jobban fekszenek neki, mint a politika. Már az SZDSZ-ben is elég idétlenül mutatott, amit most a DK-ban művelt, azt Gyurcsány bizonyára nem veszi tőle jó

Az Alföldi Tollforgatók Lapja irodalmi és művészeti lap, jobbára amatőr költők és írók alkotásait közli. Néha elsőrangú műveket olvashatunk benne, máskor érezzük, hogy ennek vagy annak a versnek még kellett volna egy kis csiszolás- de a fő nem a színvonal, nem az a lényeg, hogy stimmel-e az időmérték, hanem az Ügy. Az, hogy ezek a derék "alföldi tollforgatók" szabadidejükben nem buta Tv-sorozatokat néznek, hanem írnak, olvasnak, Egyszóval: gazdagítják a nemzeti kultúrát. Éppen ezért minden itt olvasható megjegyzésem jószándékú bírálat. Nem arról van szó, hogy nem szeretem ezt a lapot, sőt, azt kívánom, bárcsak sok ehhez hasonló sajtótermék jelenne meg Magyarországon. De azért elmondom-leírom, hogy: 1. Nekem nem tetszik, hogy költők neve alatt ott állnak az illető címei. Nem attól lesz jó vagy rossz egy vers, hogy költőnek van-e doktori titulusa, vagy éppen alelnök-é egy egyesületben, avagy sem, hanem egyetlen dolog a mérvadó: jó az a vers, vagy sem. Attól, hogy valaki a Magy

Megszerettem ezt az Ellenfény című újságot, őszinte, minden kertelés nélküli, ugyanakkor alapos szakmai érvekkel alátámasztott kritikák olvashatók benne- mindig is erre vágyott a színházat kedvelő közönség, s Magyarországon oly ritkán volt része benne... A 2010. évi 5. számban- merthogy szívesen lapozgatom a régi számokat is, ha még nem mondtam volna- olvasható egy Szász jánossal készült interjú. " jól elvagyokm agamnak"- így szól a cikk egyik része, s z a mondat jól jellemzi Szásznak az egész élethez való viszonyát is. Szász János olyan önvállalós figura, korszakos zseni, de ez nem különösebben érdekli. Aki még nem látta rendezését, kezdje a Wittmann fiúk című filmmel! Emlékeznek még az öregebbek, ó, hogy mekkora botrányt kavart, mikor Markó Iván, a hazai táncművészet ikonja otthagyta a Győri Balettet? A nemzetközileg is ismert és elismert társulat azóta is keresi helyét, hiába szerződtettek cseh rendezőket, az sem volt elég. A néző és a kritika nem enyhült. Králl Csaba írá

A Partium irodalmi, közéleti és művészeti folyóirat 2010.nyári számának tartalmából: Lackfi János:Kis nyári dalkoktél- Szakolczay Lajos beszélgetése Faludy György költővel- Szabó Pál: Nyári levél című verse Berzsenyi- parafrázis- Hamar Péter: Az ügyvéd felesége című novellája az ötvenes évek diktatorikus légkörét örökíti meg- Farkas Wellmann Endre: Éneked éneke- Hubay Miklós naplójegyzetei az Ember tragédiájáról- Csaka József unitárius főgondnoki beszéde

A Gömörország Szlovákiában megjelenő, rendkívül színvonalas magyar nyelvű kulturális folyóirat. Alcíme: " Az északi magyar peremvidék fóruma". A 2010.téli szám tartalmából: A Felvidék magyarságának meg kell találnia önmagát. Sziklai Viktor levelei gróf Andrássy Györgyhöz (1848-49). Tompa Mihály, a sokáig elhallgatott költő, élete végéig kötődött Gömör vármegyéhez. Jókai Mór látogatása Gömörben Madách politikai világképe a Mózes című mű alapján. Hírek, aktualitások a szlovákiai magyarság életéből.

A Nyitott Szemmel népszerű tudományos- ismeretterjesztő magazin, mely újszerű témafelvetéseivel, sajátos látásmódjával ösztönzi az Olvasót arra, hogy valóban nyitott szemmel járjon a világban. A 2010.évi 1. szám tartalmából: Interjú dr. Davidson l. Hepburnnel, az UNESCO generálkonferenciájának soros elnökével. Fenntartaható-e a fenntartható fejlődés? Évente fél Svájc területet vágnak ki az esőerdőkből. Segíthet-e a globális problémák megoldásában egy vallási világkormány? A szociáldarwinizmus kezdetei Magyarországon. Tévéfüggés: Az amerikai szülők heti 31 órát ül a TV előtt. A férfi számára a nő közelsége a fontos. Hogyan neveljük gyermekeinket munkára? Albert Tamás Gáza novellája: Az utolsó lehetőség. Weöres Sándor, a játékos gyermekversek írója, valójában érzékeny, sebezhető alkatú férfi volt. Ember volt-e Jézus, vagy Isten, vagy isteni tulajdonságokkal rendelkező ember? A pánikbetegség sok esetben tönkreteszi a beteg életét.

A Heti Világgazdaság (HVG) a modern magyar sajtó egyik etalonja. Irányultsága egyértelműen balközép, szemben áll az Orbán-kormánnyal, ám jóval magasabb szinten teszi ezt, mint néhány országos napilap. A HVG politikával, gazdasággal, kultúrával foglalkozó írásokat egyaránt közöl. A 2010.december 18-i szám tartalmából: Címlapon: Divatba jött az e-olvasás. A magyar EU-elnökség előtt nehéz feladatok állnak. Moszkvában futballhuligánok verekedtek össze rendőrökkel. Bölcskei Gusztávot ügynökmúlttal gyanúsították meg, a püspök perel. Budapesten él a Stasi volt kémje. Interjú Gervai Péterrel, a magyar Wikipédia atyjával Az argentín tangó Magyarországon is hódít. Major Balázs régész vezetésével tárják fel a keresztesek legnagyobb várát. Alternatív internet, melyet az ICANN nem felügyel? Az e-könyv-olvasók körében népszerűek a tábla PC-k.

A Múltunk politikatörténeti folyóirat, és a Politikatörténeti Intézet adja ki. A könyv terjedelmű 2010/2. szám tartalmából: Marxizmus és történelem- sokak szerint Marx felfogása a történelemről az idők folyamán változott. Gerald Hubmann tanulmánya a Marx-Engels Összkiadásról. Hogyan alakult a szovjet ösztöndíjas szakmunkások helyzete 1949-1953.között? Az 1956-os forradalom az ELTE ÁJK-n- Argejó Éva írása Második világháború: hogyan hatottak a szövetségesek 1943-44. évi sikerei a magyar politikára? Ladányi Andor: A zsidótörvények előtörténetéhez