Írott és elektronikus média régen és ma

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz&quo

 Nagyon örvendetes tendenciának tartom, hogy magyar cégek immár az egész Földön megvalósítanak ingatlanfejlesztő, közlekedésfejlesztő és egyéb projekteket. Az egyik legnagyobb útépítéssel foglalkozó cégcsoport Afrikában, méghozzá Zambiában és Tanzániában fog utat építeni- írja a vg.hu  internetes portál( megtekintve 2023.április 3.,10 óra 51). Már lezárult a beuházás pénzügyi tervezése.  Nem kis nehézségekkel kell majd megküzdeni az építőknek:a vízmélység ugyanis eléri a 30 métert. Ha ebbe valaki beleesik...rossz belegondolni. Nagyon kell majd vigyázni a balesetvédelmi előírások betartására.  Bízzunk abban, hogy minden rendben lesz, és a cégcsoport további beruházásokat fog elnyerni Afrikában, Ázsiában és világ minden táján. 

 Újvidék és Pétervárad:két város egymással szemben,a keskenyedő Duna két partján. A Magyar Turista című folyóirat 2004.áprilisi számában olvashatjuk Harsáczki György és Soltis Őszike írását Mindent túlélő hidak címmel. Megtudjuk,hogy már Szulejmán szultán és százötvenezres serege is a péterváradi pontonhídon kelt át,mikor Mohács felé tartott. Meg hogy a törökök jó hídépítők voltak  Mária Terézia uralkodásának idején lendületet vett a hídépítés. A második világháború pusztítása után Tito marsallról,a kommunista Jugoszlávia vezetőjéről nevezték el az új hidat,ami a 20.század végén újabb légitámadások célpontja lett. Azóta pedig pontonhídon lehetett közlekedni a két város között.És elkezdték a péterváradi erőd régészeti feltárását. Érdekesség,hogy 1716.augusztusában a várat ostromló törökök rossz égi jelnek vették a hirtelen hóesést és abbahagyták az ostromot. A cikk kiváló, a fotók nemkülönben,egy kis  térképet el tudnék képzelni,csak olyan illusztratívat,de enélkül is teljesen érthető m

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott forráso

Amint azt az ujszo.com portál megírta ( szokásunk szerint kizárólag a főoldalt linkeljük, tessék a többi tartalmat is olvasni: ujszo.com ), a Híd új javaslatot terjesztett be Szlovákia nemzetiségi iskola-rendszerével kapcsolatosan. A javaslat szerint a pontosan körülírnák a nemzetiségi iskola fogalmát, bizonyos tárgyakat, például történelmet, magyarul tanulhatnának a tanulók, és egy Nemzetiségi Tanács nevű szervezet vigyázná az egészet. Magyarként persze szurkolok, hogy sikerüljön. A magam kis reálpolitikai érzéke viszont azt mondja, hogy veszett fejsze. Túl közel vannak a választások semelyik szlovák párt nem fogja most magát kitenni a magyarbarátság vádjának. Azért az ötlet jó, érdemes lenne folyamatosan kitartóan gyömöszölni, keresztül a közvvéleményen, egészen a törvényhozásig, és ott sikerre vinni. Szép álom.

Nem éppen felvillanyozó hír jelent meg a pozsonyi ujszo.com hírportálon: a közelgő szlovákiai választásokon a magyar pártok - a szlovákiai magyarság politikai képviseletéről van szó!- nem együtt indulnak. hogy erre megáll az ész, az nem kifejezés. A politikai érdekek, a kell-a-minél-több mandátum- felfogás megakadályozza, hogy egy olyan " forró" közegben, mint Szlovákia, a magyarságnak egységes politikai képviselete legyen. Dicséretes viszont az ujszo.com magatartása. Higgadt maradt. Visszafogta magát. Bevallom, én a helyükben sokkal élesebben fogalmaztam volna. mint ahogy ők tetétk a témáról szóló írásukban , mely az alábbi linkre kattintva olvasható: ( https://ujszo.com/kozelet/nem-lesz-magyar-egyseg ) Megmondom, őszintén, én jó alaposan megmosnám a fejét mind a Hídnak, mind az MKP-nak. Az túlzás, hogy kitombolnám magam, de azért nem fukarkodnék az érdemes jelzőkkel. Szerintem nincs az a józan ész, amellyel meg lehet magyarázni, miért jobb két kicsi egy nagynál. Enn