Írott és elektronikus média régen és ma

 A Kistermelők Lapja 2022.augusztusi számában jelent meg Wekerle László:Feléledhet a háztáji sertéstartás című cikke.Számomra döbbenetes adatokat közölt. 2005.decemberében Magyarország sertésállományának 60 százaléka gazdasági társaságok,40 százaléka magánszemélyek kezén volt. 2019.decemberében a sertésállománynak már 81,6 százaléka volt gazdasági társaságok kezén,18,4 %-a egyéni gazdálkodóknál. A helyzet az,hogy a falusi magánháztartások közúl egyre kevesebben tartanak sertést. Szerző szerint ennek három oka van.1. A fiatalok egyre inkább otthagyják a falvakat 2. Sokkal egyszerübb megvenni a sertéshúst a szupermarketben 3. A sertéspiacon folyton változnak a felvásárlási árak-többnyire nem a termelők javára. Wekerle László szerint az lehetne a megoldás,ha a külónböző,ezzel foglalkozó egyesületek összefognák a gazdákat. Valamint újra kellene nyitni az úgynevezett vágópontokat. Az sem rossz ötlet,hogy a megszokott 100-110 kilogram helyett 130 kilogramm testsúlyra hízlalják a sertéseket.

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a háztaj