Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat Budapesten jelent meg,időszakunkban Juhász Ferenc költő volt a főszerkesztő. 1982.szeptemberi számának tartalmából: Szilágyi Imre kitűnő tanulmánya Bartók Béla bölcseleti prelúdiumairól. Levelei alapján a nagy zeneszerzőre igen nagy hatással volt Schopenhauer és Nietzsche-József Attila nagy zenerajongó volt,de ő maga nem játszott hangszeren és rendkívül gyengén énekelt-Hoppál Mihály tanulmánya azt a kèrdést teszi fel:hogyan hasznosíthatók az összehasonlító nyelvtudomány eredményei a mitológiakutatásban?Hoppál a finnugor népek mitológiáját vizsgálja részletesen-Jékely Zoltán posztumusz közölt verse:A Für Elizét hallgatom;A Semmi felé:Rím-inspiráció;Egész világ körúlöttem forog.Mindegyik vers igazi műremek-Ács Margit novellájában egy falura helyezett tanítónak megküzdenie a helyi sajátosságokkal,például egy híddal,és az arról folyóba ugráló gyerekekkel-Takács Imre nagyszerü verse az öregedésről:Hullámpapir-háromszög-házban-Petrőczi...

A Valóság folyóirat 1992/7. számában olvasható Varga M. János: Magyar paradoxon? című írása. Voltaképpen egy igen éles bírálat ez, melyre Luigi Luca Cavalli-Sforza professzornak a Scientific American 1991.novemberi számában megjelent cikkére reagál. Cavalli-Sforza szerint a magyar paradoxon az, hogy míg génállományunk túlnyomórészt európa, addig nyelvünk finnugor gyökerű. Varga M. János nem igazán érti, hogy miért olyan nagy paradoxon ez. Hiszen nem egyedi eset, hogy népek genetikai "profilja" és nyelve eltér. Szerző szerint az eltérés egyik legfőbb oka, hogy a magyarság már a Kárpát-medence elfoglalása előtt sem volt egységes: keveredetünk altáji, török, iráni és szláv népekkel. Tovább változott a génállomány a 18.századi nagy betelepítésekkel, valamint a 19.századi nagy asszimilációs kísérletekkel. Nagyon érdekes a cikk, mivel vlóban létünkről szóló tudományos problémával foglalkozik: honnan származunk? Kik az őseink? Mi számít jobban: a nép vagy a nyelv? Ajánlom e cikk...