Írott és elektronikus média régen és ma

 Korábbi tudásunk szerint az első faépítményeket Kr.e.9000 körül építették őseink. Úgy tanultuk, hogy az ősember kizárólag kőből készítette eszközeit és barlangokban aludt. Azonban tavaly, a zambiai Kalambo-vízesésnél olyan régsézeti leleteket találtak a Liverpooli Egyetem kutatói, melyek azt igazolják, hogy kb. félmillió évvel ezelőtt már készített magának faépítményeket az ember. Nem kissé írja ez át mindazt, amit eddig őseinkről tudtunk.  Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el a Demokrata 2023.szeptember 7-i számában Somorjai Viktória kitűnő cikkét. Ebből megtudhatjuk, melyik emberfaj is épített különös faépítményeket a vízesés partján. Megtudjuk azt is, a régészek szerint miért kell a " kőkorszak" elnevezést valami mással felcserélni. (Somorjai Viktória:Félmillió éves faépítmény.Demokrata, 2023.szeptember 27. 40-41.o.)

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott forráso