Írott és elektronikus média régen és ma

 Valamilyen formában mindenki eszik lecsót,nagyon sok európai konyha kincsestárában szerepel lecsó-jellegű étel. Mi most a magyaros lecsóról szeretnénk kicsit szólni. Mindenki másképp,más sorrendben teszi bele az összetevőket. Jómagam például úgy tanultam édesanyámtól,hogy előbb a paprikát kell beletenni az olajba,mert az fő meg legnezebben.  A Reformátusok Lapja 2023.augusztus 27-i számában viszont egészen más sorrenddel találkozznk. A cikk írója szerint a helyes sorrend a következő:előbb a szalonna,aztán a hagyma,később a paradicsom,aztán jöhet a paprika. Aztán dunsztoljuk az egészet,el lehet tenni télire. Nekem ezzel az a bajom,hogy mi van akkor,ha odapörkölődik a szalonna?Akkor az íze is rossz lesz,meg eltenni sem lehet. Nem is szólva arról,hogy valóban elég jól véd a penész és a gombák ellen a befőttesüveg?Nekem már volt ellenkező tapasztalatom. Én továbbra is a magam módján,a paprikával fogom kezdeni. De azérr kipróbálom a cikkben leírt módon is. (Ágostonné Szőcs Anna:Lecsó télir

 Mi a szép a hangyákban?A szervezettségük,az,ahogy több millió egyed bolyt alkotva együtt munkálkodik.Nem csoda,hogy Magyarországon és a világban egyre többek érdeklődését keltik fel ezek a nagyszerű állatok. Amint a National Geographic 2023.áprilisi számában olvashatjuk,már hazánkban is egyre többen akadnak,akik hangyafarmot tartanak. Nemcsak magánszemélyek,hanem vállalkozások,intézmények is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak ezen egzotikus hobbi,a hangytartás felé. A kitűnő cikk előtt kétoldalas fotót is láthatunk arról,milyen "alkatrészekből"is áll egy hangyafarm. A Bakos Ádám tenyésztővel folytatott interjúból azt is megtudjuk,milyen fajokat szabad tartani és milyeneket nem. Nagyon érdekes,kíváncsiságot felkeltő írás. (Végh László:A hangyafarm kellékei ill.Lugosi Péter-Végh László:Fenntartható hangyamánia.National Geographic,2023.április,4-5 illetve 6-10.)

 Sokunk egyik kedvenc gyümölcse az eper. Vajon fogyaszthatják a szép piros gyümölcsöt azok is,akik cukorbetegek vagy éppen elhízással,magas vérnyomással küzdenek? A válasz:igen. Az epernek ugyanis magas a víztartalma,ebből következően alacsony a cukortartalma. 100 gram eperben mindössze 6-7 gramm cukor található. Az eper glikémiás indexe is alacsony,azaz kevesebb,mint 55. Úgyhogy cukorbetegek,magas vérnyomástól szenvedők is fogyaszthatnak epret. Persze,csak mértékkel,nem szabad túlzásba esni.

 A varjú, a legtöbbünk számára amolyan közhelyes állat. A fekete, károgó madár mindenhol megél, búzatábla közelében, lakótelepek fáinak kiszáradt ágain. A varjakat mindenhol látjuk.  De vajon mennyit tudunk róluk? Szinte semmit! Egy kis alapfokú varjútan- bevezetőt olvastam az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem lapja) 2015.novemberi számában. A Feketék és kárognak című cikk Szerzője, Lenner Ádám, leírja, miért és hogyan lett védett állat a vetési varjú, emberi szempontból káros vagy hasznos madárnak tekintsük-e. Majd kultúrtörténeti kitekintést is ad: megtudjuk, a világ melyik táján, milyen hiedelmek kapcsolódnak a varjakhoz. Pl. Walesben balszerencsének tartják, ha varjú keresztezi az utunkat. Az már más kérdés, hogy 21. századunkban mennyit adunk elődeink megfigyeléseire, De azért érdekes ilyesmit is tudni.  Iskolai kiselőadásokhoz jó bevezető lehet ez a cikk. S hogy kitérjek más szempontokra is:Magyarországon méltatlanul alulbecsült az egyetemi-főiskolai újságírás és médiakészítés.

 A külónböző közvéleménykutató intézetek felmérései mást és mást mutatnak arról,hogy hány százalékon is áll a magyarországi belpolitikai életet alaposan felkavaró Magyar Péter. Az egyik publikáció azt állátja,a Tisza Pártot a lakosság 26 százaléka választaná,másik kutatóintézet felmérése szerint a népszerű politikus és pártja a szavazatok 13 %-át szerezné meg,ha ma lennének a választások. Jómagam a kettő közé tenném a reális számot,tehát azt gondolom,Magyar Péter és pártja e bejegyzés írásának napján (2024.május 14.) kb.20 százalékon áll. Hogy ez milyen eredményre lesz elég június 9-én,azt majd a jövő eldönti.

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti vagyon-növekedés

 2024.június 9-én Magyarországon önkormányzati és EP-választásokat tartanak. Egy ezzel akpcsolatos, aktuális írásra hívnám fel a figyelmet.  Mi is voltaképpen az önkormányzat? Milyen szerepet tölt be egy demokratikus társadalomban? Hogyan alakult ki Magyarországon a 19.században a modern önkormányzatiság, s mi volt különbség a német és a francia önkormányzati modell között? Miképpen viszonyul egymáshoz a modern államokban az önkormányzati és az országos költségvetés? Ha valakit részletesebben érdekelnek ezek a témák, akkor olvassa el a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában Bódi Ferenc:Gondolatok az önkormányzatokról című írását! Nagyon mértéktartó,okos, közérthető tanulmány.  Remek kiindulási bázis lehet részletkutatásokhoz.Nem politikai pamflet, nem pártpolitikai propaganda, hanem komoly tudományos mű, mely az önkormányzás kérdéskörét társadalmi- közigazgatási szempontból vizsgálja. Történészeknek, szociológusoknak, politológusoknak igen hasznos olvasmány. Annak ellenére, h

 Egy nagyon furcsa,egyben a magyar politikai életet jól jellemző esetről szeretnék írni. 2024.május 5-én a legnagyobb magyar vidéki városban,Debrecenben,tüntetést rendezett a jelenlegi legnépszerűbb politikus,Magyar Péter. A rendezvényen fellépett Rost Andrea,világhírű operaénekes is. De a fellépés majdnem kudarcba fulladt. Merthogy kísérője a tüntetés megkezdése előtt húsz perccel lemondta a fellépést.  Vajon mi történhetett? Váratlan betegség jött közbe?Netán rátelefonáltak a zenészre?Megfenyegették?Véleményem szerint egyik sem kizárható. Mindennek ellenére Rost Andrea fellépett,együtt énekelték a közönséggel a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt.  Az eset pedig jól jellemzi a magyarországi politikai életet. 2024,május. Állítólag 25 éve vagyunk demokrácia...

 Furcsa világ ez a profi labdarúgás,nem kevésbé furcsa az a milliő,amely körülveszi. Amikor jól ment a Liverpoolnak,vezették a Premier League-t,akkor a brit sajtó és média a mennyekbe repítette Szoboszlai Dominikot. Aztán,amikor a kikötővárosiak szerencséje leáldozott,nem jöttek úgy az eredmények,elkezdték bírálni Szoboszlait. Nem aktív,sokat hibázik,írták róla  Az egyszeri szurkolónak már az az érzése,a brit média Szoboszlait okolja a Liverpool gyengébb szerepléséért. Hogy miért adta le előnyét a Klopp-csapat,arra itt és most nem térnék ki.  Ilyen a média:felemel,aztán leejt. Időnként pedig célkeresztbe von. Szoboszlai se várjon mást,különben nagyot fog csalódni. A cikk írása óta aztán a hullámvasút megint felfelé repíti Dominikot:ő mutatta be a Liverpool csapatának új mezét. 

 A "hagyományos",tulajdonképpen a gimnáziumi tankönyveken alapuló történetírás és irodalomtörténet-írás meglehetősen pontatlan képet rajzol a huszadik század európai történelméről. Példának okáért:a magyar kultúrtörténetben engesztelhetetlen ellenfélnek tekinti a népieket és urbánusokat. Ha valaki elolvassa Papp István cikkét, valami más, sokkal szebb kép rajzolódik ki előtte. Már a cikk címe is elgondolkodtató:Népiesek és urbánusok: egy tábor két szárnya. Mert bizony, többségük valahol egy táborhoz tartozott, a demokrácia és a magas szintű kultúra-művelés táborához. Mindannyian azok dolgoztak, hogy Magyarországnak és Európának jobb legyen. Babits, Illyés, Németh László, Hatvany Lajos báró és a többiek a korszerűsödés, mint paradigma, mentén látták a világot. Abban különböztek, ahogy ezt a korszerűsítést megvalósítani kívánták. Minden történelemmel foglalkozó, vagy a történelem iránt amatőrként érdeklődő Olvasó számára nagyon nagy szívvel tudom ajánlani ezt a cikket.  (Papp I

 Vajon hogyan ért véget történelmünk során a magyar miniszterelnökök élete? Hogyan alakult személyes sorsuk? Erre keresi a választ a 168 Óra ( azóta már megszűnt) hetilap 2011.október 28-i számában Buják Attila cikke. A nagyon komplex látásmódú írásban közölt adatok meglehetős elkeseredésre adnak okot. A 71 miniszterelnöki ciklus 64 kormányfője közül kilenc fő erőszakos halált halt, tizenegyen valamely külföldi országba emigráltak, hatan börtönbüntetésben részesültek itthon- igaz, volt, aki még miniszterelnöki pályafutása előtt. A 64 kormányfő közül 26 tehát nem természetes halált halt vagy hosszabb-rövidebb  börtönbüntetést szenvedett, vagy idegen földön, többnyire elszegényedve hunyt el. Elképesztő szám. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy magyar miniszterelnöknek lenni nem életbiztosítás...A történelem tanúsága szerint egyáltalán nem biztos, hogy otthonában, ágyban, párnák közt éri a halál az illető politikust. És akkor még nem esett szó az erőszakos halált halt köztársasági elnökökről,