Írott és elektronikus média régen és ma

Amikor belekezdtem Bakos András cikkének olvasásába ( Itt járt Robin.Hódsors Magyarországon:pörkölt vagy projektpartner, Magyar Narancs , 2023.február 6. 18.20.o.), arra gondoltam: na, má' megint egy cikk az aranyos, ám kissé veszélyes hódokról, hogy mekkora zsenijei is ők az állatvilágnak, és hogy ne bántsuk őket, stb. Mert rengeteg ilyen, mondjuk ki nyíltan: közhelyektől hemzsegő cikk látott napvilágot az európai írott sajtóban.  Kellemesen csalódtam:Bakos András nagyon új, az átlagolvasó ( azaz jómagam) számára eddig ismeretlen dolgokat mond el ezekről a meglehetősen mostohán kezelt lényekről. Például megtudjuk, hogy minden hód épít gátat, ellentétben a korábban elterjedet nézettel,miszerint csak a kanadai hód teszi ezt. Azt is megtudjuk, hogy hazánkban 1996-ban Gemencen indult meg a hódok visszatelepítése. Aktualitása is van a hód-kérdésnek: az egyik településen olyannyira elszaporodtak, hogy gyérítéshez kellett folyamodni- a Szerző nem feltétlenül ítéli ezt el, de a nyilatkozó

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de azért valam

 Nagyon örülök annak, ha egy magyar médiatermék a környezettel, élővilággal foglalkozik- véleményem szerint ez sokkal fontosabb téma az emberiség jövője szempontjából, mint a napi aktuálpolitikai események. A HVG 2021.február 11-i számának 20. oldalán egész jó kis összefoglalót találhatunk a magyarországi madárállomány számának elmúlt évtizedes alakulásáról. 1991-ben még 38 fokozottan védett madárfaj élt Magyarország területén, 2019-ben 95. Persze, felvetősik a kérdés, hogy a madárvédők dolgoznak szigorúbb paraméterekkel, vagy valóban ennyivel csökkent a hazai madárpopuláció. A választ erre is megkapjuk a cikkben ( sajnos, a Szerző nevét nem tüntették fel). 28 faj fogyatkozása erős ( olyan közismert állatok ezek, mint a fácán, a siketfajd, a kakukk, a házi veréb. Szerény véleményem szerint utóbbinak nem is ártott egy kissé fogyatkoznia, mivel- szerintem- túl sok volt belőle). 18 faj állománya stabil ( pl. ökörszem, fülemüle, sárgarigó). A cikk szerint mindössze két faj állománya növeks