Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 Ha tíz embernek, azt mondanám, mézbogyó, kilenc közülük azt sem tudná, mi az. Valószínűleg ilyeneket kérdeznének:valami új rajzfilm? valami sütemény? Szóval, a mézbogyó egy Közép-Európában is élő növény, bogyós gyümölcs,szerteágazó gyökérzettel, zöld, ovális vagy tojás alakú levelekkel. A termés, ami nagyon finom, eredeti ízvilágú, 12-40 milliméter hosszú. Nagyon változatos. Nem vagyok nagy szakértője a témának, egyetlenegyszer ettem,csak a bogyókat tartom finomnak. Akit részletesebben érdekel a téma, talál róla cikket a Kertészet és Szőlészet folyóirat 2022.május 11-i számában, a 15-16.oldalon.

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

 Bombasztikus tudományos cikket olvastam az origo.hu -n internetes portálon ( 2023.április 4.). Izraeli kutatók szerint, amikor a növényeket -paradicsomot és dohányféléket vizsgáltak- stressz éri, pl. megvágják a szárukat, akkor bizony jajgatnak. Kb. egy méter távolságra hallható hangot adnak ki, csak éppen ultrahang- tartományban, tehát az ember ezeket nem hallja. Viszont bizonyos állatok,főként rovarok igen, és ezen állatok gyakran felelnek is a növény hangjára.  Tehát:állatok és növények folytatnak egymással párbeszédet! De növények is beszélgetnek egymással olykor, még stresszmentes állapotban is.  Ez mindent megváltoztat,amit eddig a növényekről és az állatokról tudtunk. Hihetetlen és egyben felemelő:a növények intelligenciája ezek szerint sokkal fejlettebb, mint azt hittük. Gyanítom, a fák is kommunikálnak egymással auditív módon.  Szerintem eddig ez 2023 legnagyobb tudományos felfedezése. 

 Általában a magasabb intelleigenciával renddelkező élőlényekre- főként az emberre- szokták mondani, hogy " keresi a helyét". Pedig a növények között is van egy- vagy több is, azt csak a biológusok tudnák megmondani- amelyik folyton keresi a helyét.  a mi erdőnk című folyóirat 2022/6. számának 30-31. oldalán olvashatunk csodás illusztrációkkal teljessé tett cikket az egyik legtitokzatosabb novényről, a fagyöngyről. ( Dr. Takács Viktor:A fagyöngy). Megtudjuk a cikkből, hogy a fagyöngyöt már az ókorban is varázserejűnek tartották, hogy a középkorban használták epilepszia gyógyítására, ma inkább a daganatos betegeknek ajánlják.  Van egy érdekssség a cikkben, ami igencsak megragadott. A fagyöngy hajtásai a vegetációs időszak kezdetén naponta változtatják helyüket!!  Ez már nem is növény, ez már valami átmenet növény és állat között! A hajtás egyszerűen megkeresi magának a legjobb helyet. Növényi intelligencia? Ezek szerint ilyen is van. a fagyöngy egy növény, amelynek hajtásai mi

 Földünk nagyon sok növényfaja úgy szaporodik,hogy magjait,spóráit a szél elfújja,s szerencsés körülmények között a mag jó talajra esik, s még a hőmérséklet is megfelelő,ezáltal a növény fejlődni kezd. Az Élet és Tudomány folyóirat 2020/41. számában,az 1292.oldalon olvashatunk Alexander Sentinella és munkatársai kísérletéről. Azt vizsgálták meg 1392 faj esetében,hogy a globális éghajlatváltozás hogyan hat majd ezen növények szaporodási képességére. Meglepő eredményekre jutottak.  Eddig azt gondoltuk-ezt közvetítette az ismeretterjesztő média is-,hogy a trópusi növények szigorúan csakis trópusi éghajlaton képesek szaporodni. Sentinella és munkatársai kísérletei kimutatták,hogy a trópusi növények 80 százaléka képes alkalmazkodni a klímaváltozáshoz-valamilyen szinten,persze...20 százalékuk számára viszont a klímaváltozás előbb vagy utóbb a fajpusztulást jelenti.  Persze,örülhetnénk,hogy a vizsgált fajok 80 százaléka megmenekül. Csakhogy a maradék 20 százalék is irtó magas szám,figyelembe

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 2018/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címlapon egy kis leopárd látható ( gondolom, ezzel csalogatja az újság az Olvasókat. Tényleg cuki kis állat). - Nemcsak bárányt, de lovat, patkányt, kutyát is klónoztak azok a kutatók, akik Dolly bárányt " sokszorosították". Az állat ízületi gyulladása a tudósok szerint nem függ össze a klónozással. - Egyiptomban olyan kőzettöredéket találtak, melynek alapos vizsgálata fényt deríthet a csillagközi porfelhő titkára. - Nem olyan régen fedezték fel magyar kutatók a rucaöröm nevű növényt. - Portré Csengeri Tímea csillagászról, aki a Max Planck Intézet munkatársa, és az óriáscsillagokkal foglalkozik. -Ki volt Matteo Ricci és mit csinált Kínában? - Vajon észrevesszük-e embertársunkon, hogy beteg? Nagyon érdekes ezzel kapcsolatban John Axelssohn svéd kutatócsapatának vizsgálata. Az erről szóló cikk a 154. oldalon olvasható. - Oroszország: Szocsi közelében term

A Természetbúvár a természettudományok- elsősorban a biológia- iránt érdeklődők folyóirata. A 2010/6. szám tartalmából: A tiszafa jól alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért egész Európában elterjedt- 2011-ben a mindenhol honos széncinege lesz az év madara- Máté Bence 2010 legjobb magyar természetfotósa- Nagojában üléseztek a Biológiai Sokféleségért Egyezményt aláíró országok képviselői- Téli kirándulásokon találkozhatunk hidegtűrő állatokkal ( pl .menyhal)- A növények versengenek azért, hogy egy-egy területen megmaradhassanak- Poszter a keveset emlegetett, ám nagyon szép külsejű meggyvágó nevű madárról- IV. Béla király a Paklenica-szurdokon át menekült a tatárok elöl- A Balatontól északra is elterjedtek a sziklagyepek. A Természetbúvár szakmailag magas színvonalú, jól illusztrált, közérthető nyelven írt folyóirat. Minden természettudományt kedvelőnek ajánljuk!