Írott és elektronikus média régen és ma

 Európában, így Magyarországon is, több szakmában van krónikus szakmunkáshiány. A vg.hu internetes portálon ( megtekintve 2022.szeptember 21.) olvashatjuk Sándor Tünde: Kapóra jöhetnek a megszorítások az építőipari szakképzés reformjához című írását olvasva, nem éppen rózsás kép tárul szemünk elé. A nyugdíjba vonulók és a lemorzsolódók pótlására évente 20 ezer szakmunkás kellene az építőiparba, ehelyett mindösze 5 000 fő végez. Tehát harmada-negyede a szükségesnek.  Az amúgy remek tényfeltáró cikkből csak egyvalamire nem kaptam választ: hogyan jöhet kapóra a megszorítás az építőipari szakképzés reformjához? Nem derült ki számomra az összefüggés. Nem baj, az a lényeg, hogy a szakemberek számára világos legyen. És persze, jelentkezzenek minél többen építőipari szakmunkásnak.A sajtó, a média a maga eszközeivel- pl.szakképző oktatási intézményeknek kedvezményes vagy ingyenes hirdetések- pedig tegyen meg minél többet ezen cél eléréshez. 

 Örömmel olvasom Rozgics Mária cikkét a Világ Magyarsága című hetilap 2020/19.számának nyitóoldalán. A Szerző a magyar nyugdíjasok nehéz helyzetéről ír,mindenben igaza van,nemzetközi összehasonlításban valóban elképesztően alacsonyak a magyar nyugdíjak.Valahol ez az egész társadalom felelőssége.  Van egy érdekes gondolat a cikkben,amivel viszont vitatkoznék. Rozgics Mária azt írja:Mi indokolja a művészvilág hihetetlen támogatását.Mi a társadalmi elismertség piedesztálján álló focisták támogatását?". Azt gondolom,itt két különböző dolog lett összemosva. Egyrészt:A művészeknek ( és most nem a mindenkori politikai kurzus által sztárolt, hanem a tehetséges, sokat kínlódó művészekről beszélek) juttatott támogatás meg sem közelíti a futballistákét. Másrészt a magyar művészek nemzetközi szinten is teljesítenek,öregbítik országunk újabban fogyni látszó hírnevét. Futballistáinkról (a cikk megírása óta kétszer kikaptak Albániától, úgy,hogy még gólt sem rúgtak) ez már nem mondható el. Tehát-