Bejegyzések

Nagy-Britannia címkéjű bejegyzések megjelenítése

Történelem:Cikk Hirosimáról és Nagaszakiról

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

Műtárgypiac,amelynek a pandémia is csak kicsit ártott

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások játéka

Ókori történelem és mai erkölcsök

 Publicisztikával kapcsolatban ritkán használok nagy jelzőket. Most mégis kivételt teszek. A Magyar Demokrata 2021/33.számában jelent meg Ungváry Zsolt:Róma című írása. Egy képzeletbeli szónok a római elitet tömörítő szenátus előtt emlegeti fel a város hajdani nagyságát,Romulus majd a Horatiusok korát,és a hajdani nagyszerűséget veti össze a jelen erkölcsi hanyatlásával. A hanyatlás oka,szónokunk szerint nem más,mint az ősi római erények,a morál eltűnése,az etnikai felhígulás,a józan gondolkodás elsöprése. De-a szónok szerint-majd jönni fog egy új hit,egy új vallás,amely helyreállítja a birodalom hajdani dicsőségét.  Nem nehéz következtetni arra,hogy Ungváry Zsolt a 21.század birodalmainak erkölcsi válságára hívja fel a figyelmet,ókori történelmi analógiával. S a ma birodalmainak-USA,Nagy-Britannia,Németország,Franciaország-valóban szükségük lehet egy új hitre,amely helyreállítja a régi dicsőséget. S ez az új hit miért ne lehetne régi-új?Miért ne lehetne a kereszténység? Az elején azt

Cement és környezetvédelem

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

Kedves magyar médiamunkások! Akkor most hogy is van ez a brit állatiérzelem-kérdés?

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh

Nagy-Britannia Skócia nélkül?Ugyan már!

A kitekinto.hu weboldalon olvasható egy korrekt és érdekes cikk a legújabb, immár sokadik skóciai függetlenségi népszavazás-kérelemről. Boris Johnson, brit miniszterelnök nem engedélyezte újabb népszavazás megtartását, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nagy bánatára. Johnson szerint az előző referendum, ahol is a szavazók 55 százaléka a maradás mellett voksolt, több nemzedéknyi időre szól. A skótok ezzel nem értenek egyet. Jómagam azt gondolom, a nagy függetlenedési vágynak két oka van: 1. a független Skócia belépne az EU-ba, ők nem értenek egyet a Brexittel. 2. a skót politikai elit nagyobb hatalomra vágyik. Mindkét szempont alaposan aláásná Nagy-Britannia egységét. Éppen ezért Európának sem érdeke ( jelen pillanatban legalábbis) a skót függetlenség. De ugyebár, nincsenek állandó barátaink vagy ellenségeink, csak érdekeink...

Emmanuel Macron Európa vezetője akar lenni- mno.hu, 2019.november 11.

A mno.hu oldalán 2019.november 11-én jelent meg egy nagyon gondolatébresztő cikk Emmanuel Macron francia elnök kínai tárgyalásairól. Macron Eu-lobogók és EU-csillagok alatt tárgyalt a kínaiakkal,úgy, mintha Európa nevében beszélne. A cikk szerzője, Sitkei Levente, azt elemzi, hogyan lehetséges, hogy Macron francia elnök vált az unió vezető politikusává. Németország belső problémákkal küzd, Nagy-Britannia brexitezik, a többiek pedig, ebből a szempontból nem számítanak. Azon tűnődtem Sitkei Levente kitűnő cikkénak olvastán: szeretnék-e egy Macron irányította Európába élni? Ha válaszolni akarok erre a kérdésre, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: 1. Macron migránspárti, az ún. kvótarendszer elkötelezett híve. 2. Macron hosszú távra tervez, nem pillanatnyi karrierpolitikus. 3. Macron a katolicizmus liberális ágának híve. 4. Macron ellen már két éve tüntet a saját népe, ő pedig vízágyúval oszlatja őket, és nem tesz különbséget sztrájkoló munkások és anarchisták között. 5.

Nagy-Britanniában előrehozott választások lesznek- kitekinto.hu,2019.október 30.

A kitekinto.hu folyamatosan és beható részletességgel foglalkozik a brexittel ( szándékosan írom kisbetűvel, nem vagyok hajlandó személyként kezelni, mint a hazai média legnagyobb része), és mindazzal, ami Nagy-Britanniában történik. Nagyon objektív, okos cikkek születtek a témában. Én, mint laikus, csak annyit fűznék hozzá: ami Nagy- Britannia politikai életében az utóbbi években történik, az méltatlan a szigetország történelméhez. És méltatlan Európa történelméhez is. Hogy egy ország népszavazást rendezzen, amely úgy dönt, hogy kilépnek az EU-ból, aztán mégse, aztán ekkor és ekkor, közben két kormányfő bebukik- ez már kabaré. Rossz szappanopera. Azt kívánom Nagy- Britanniának, hogy akadjon végre olyan politikusa, aki határozott, döntésképes, tudja, hogy népe mit akar. Mert ez a kicsinyes bohóckodás már fárasztó.

Magányosok klubja- Heti Válasz,2018.február 1.

"Se csók, se báj, csak magány, csak háj, hát hálj, akivel csak tudsz, aztán meg hadd dagadjon a buksz." Félreértés ne essék, ez nem a Heti válasz cikkéből van, ez egy punkegyüttes nótája nyolcvanas évekből.A Heti Válasz 2018.február 1-i számában Élő Anita írt okos, meglehetősen sokkoló cikket (Magányos szívek országai) arról, hogy mily sok magányos ember él Angliában ( itt magányügyi minisztériumot is alakítottak), és Magyarországon, ahol is félmillió embernek nincs senkije. Gyereket csinálni/szülni nem akarunk. Egymással foglalkozni nem akarunk. Mindenki bele van fordulva a maga bajába. Katasztrofális érzelmi és szellemi állapotban vannak Európa népei, s hogy ezen hogyan lehetne segíteni, azt mindjárt írom ( és ezzel túl is léptünk az említett cikken, mely különben nagyon jó, gondolat-és önébresztő). Szóval, hogyan lehet segíteni a magányon? Egy büdös nagy Megtéréssel. Ha az ember odaadja magát Istennek, egy barátja már mindenképpen van. És ez a barát élő, kommunikatív

BBC History, 2018.május

A BBC History című történelmi folyóirat  2018. májusi számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A reneszánsz korának szexualitáshoz való viszonya meglehetősen ellentmondásos: egyszerre volt jelen a szabadosság és a vaskalapos prüdéria. - Sztálin, bár a zsidósággal nem rokonszenvezett, támogatta Izrael állam megalakulását. Nagyon sok szovjet és csehszlovák katonai tanácsadó dolgozott Izraelben. - Truman amerikai elnök és környezete ellenezte Izrael állam újjáalakulását, az elnök azonban jól látta, hogy merre megy a történelem. - Franco tábornok teljesen érzéketlen volt a baszkok sorsa iránt. 1937-ben Guernica bombázása egyértelműen Franco helyeslése mellett történt, bár a műveletet a német Condor Légió hajtotta végre. - Churchill miniszterelnökségének legizgalmasabb pillanatai azok voltak, mikor is dönteni kellett:Nagy-Britannia felveszi-e a háborút Németországgal? Churchill egyértelműen a háború pártjára állt. - Mi vezetett Franciaországban az 1968-as diáklázadáshoz? Valóban