Írott és elektronikus média régen és ma

 A PoLíSz a Kráter Műhely Egyesület által kiadott,havonta megjelenő folyóirat. A meglehetősen blikfangos cím a politika-líra-széppróza hármas rövidítése. Most a 2005.májusi szám tartalmából szemlézünk. Jómagam ebben a számban találkoztam először az amerikai Michael Castro verseivel (Gyukics Péter fordításában),és,mit tagadjam,megfogott. Különösen a *** című versciklusa (igen,ez a címe,három darab csillag) lopta be magát a szívembe-Dobos Marianne írásában olvashatunk az 1950-es években a kommunisták által meggyilkolt egyházfiakról,mások mellett a több,mint harminc késszúrással megölt Brenner Jánosról is-Draskóczy C.Jolánt egy borsodi településről hurcolták a Gulágra. Szénbányákban dolgozott,embertelen körülmények között. Szerencsére túlélte,és még 1948-ban hazatért-Mikula János írásából kiderül,hogy 1945-ben a második világháborús hadvezetés már a leventéket,a 17 éveseket is behívta,de hogy voltaképpen milyen harcászati tevékenységet szántak nekik,az már nem derült ki. Auszriába hur...

 A Jelenkor Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat. Az 1974/9. szám tartalmából: Keresztury Dezső Meghajtott fővel című verse a huszadik századi történelmet vizsgálja az egyszerű,halandó ember szemszögéből. Lót című verse az emberrel mint erkölcsi-etikai lénnyel szembesíti az Olvasót-Bertha Bulcsu:A kenguru című folytatásokban közölt kisregényének II része-Igazi lírai remekmű Békési Gyula:Egy nyírségi faluban című verse-Sziládi János:Az agronómus című elbeszélése az 1970-es évek kiüresedett értelmiségi létének krónikája-Bolgár költők (Nikola Vapcarov,Nino Nikolov,Ljubomir Levcsev,Atanasz Dalvsev) versei. Dalcsev esetében figyelemreméltók a két-három soros,egy- egy metaforát tartalmazó költemények,,pl. a Szegénység című-Képzőművészeti kiállítások 1974-ben-Recenziók Galambosi László,Szécsi Margit,Berda József köteteiről. A Jelenkor nagyon színvonalas,a hazai és külföldi kultúrát egyaránt reprezentatívan bemutató folyóirat. Ajánljuk az irodalom és a képzőművészet minden ked...

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus ...

Az Alföld Debrecenben megjelenő kulturális folyóirat, már régóta meghatározó tényezője a hazai intellektuális médiának. Nincs politikai vagy gazdasági irányultsága, népieknek és urbánusoknak, balosoknak, jobbosoknak, avantgarde-oknak és klasszicizálóknak. A 2012/8. számban olvasható Poós Zoltán: A daráló című verse. Szerintem a 21. századi magyar létösszegző líra eddigi gyöngyszemei közé tartozik. Az elmúlásról, a földi élet ideiglenességéről szól, a láthatatlan világ fölényét hangsúlyozza a látható világgal szemben. A dara, mint metonímia nagyon szokatlan a magyar irodalomban, jelentése többrétű. Jelenti egyfelől disznók táplálékát- az emberi élet is így végződik, az ember ( vagy ahogy a versben írják: férfi) táplálékot fogyaszt, és táplálékként végzi. Aztán jelenti a dara a mulandóságot, a könnyűséget, az elillanást. Nagyon illik a tartalomhoz a versszerkezet: 7-3-6-3-5-3 soros versszakokból áll- ha tovább folytatódna eljutnánk a 0-3 egymásutánig. Nagyon szép vers, mindenkinek ajánl...