Írott és elektronikus média régen és ma

 Szeretem az olyan cikkeket,spotokat, filmeket,egyáltalán: mindenféle sajtó- és médiaanyagot, melyek a történelem egy-egy fontos időszakát a hétköznapi ember,a közkatona, a hivatalnok és társaik szemével mutatják be. A második világháború egy általunk kevésbé ismert történetét, egy bombázást mutat be a Top Gun magazin 2002/1. számában megjelent Farkasfalka a kertek alatt. Kömlőd ,1944. augusztus című írás, szerzői Jánkfalvi Zoltán és Mohos Nándor. Egy szövetséges pilóta, miután napok óta bevetésen volt, pihenni szeretne. Csakhogy a " kollégát", aki helyettesítette volna, letiltotta az orvos. Egy csehországi olajfinomítót kellett ( volna) bombázniuk, visszafelé pedig Lengyelország területére is átléptek volna. Nem akarok spoilrt írni a cikkről, vagy éppen elvenni az Olvasók kedvét attól, hogy maguk ismerjék fel, fedezzék fel az egész történetet. Inkább csak a hosszútávvú történelmi tanulságokat foglalnám össze: 1. A szövetséges pilóták élete távolról sem volt olyan diadalmenet

 A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974.decemberi számának 52.oldalán Fintha István precízen leírja,hol és mikor láttak Magyarországon flamingót. 1860-Nagykanizsa.1910-Hódmezővásárhely. 1922.augusztus-Dunaföldvár.1923.augusztus 13-Bánk.1944.nyár-Németboly.1955.május 26-Dunaföldvár. Azt is megtudjuk a cikkből,hogy az első flamingót 1953.július 24-én Tápiószecsőnél, a második példányt 1969.december 4-én Derecske határában lőtték le. Napjainkban,a globális felmelegedéssel már jóval gyakrabban fordulnak meg hazánkbsn flamingók,mint régebben. Kellenek az ilyen rövid,tényközlő írások a tudományos folyóiratokban. Fintha István írása kitűnő,érdekes,fontos a magyar zoológiában. 

 Nagy László a huszadik századi magyar költészet emblematikus alakja. Egyik legismertebb verse az Adjon az Isten,a költő maga is előadta rádióban, tv-filmen,mondenfajta akkori médiában. Az Új Írás c.folyóirat 1975.máciusi száma is közölte. A Színészkirály,Latinovits Zoltán is sokszor szavalta színpadon. A vers két utolsó sora("...adjon úgy is/ha nem kérem") azonban sok találgatásra ad okot. Miért nem akar a költő kérni Istentől?Megingott hitében?Világias lett?Nagy László személyiségét és életkörülményeit ismerve ez nem valószínű. Akkor mi történt? A választ a vers keletkezési évszáma adja meg:1944. A második világháború tombol,igaz,a szövetségesek állnak nyerésre,de a vége még nagyon-nagyon messze.Magyarországon német megszállás,majd októbertől nyilasuralom. Délről pedig jön a szovjet Vörös Hadsereg,"felszabadítani",tudjuk,milyen következményekkel. Sok ember,nem alaptalanul,úgy érezte,eljött az Apokalipszis ideje. Nincs mód kérni Istent,nincs mód imádkozni. Olyan tö

Ságvári Endre illegális kommunista volt, akit 1944. július 27-én tisztázatlan körülmények között lelőttek egy budapesti cukrászdában. Kahler Frigyes írása ( Rubicon, 2019/9-10.) arra igyekszik választ találni, hogy jogos volt-e a Legfelsőbb Bíróságnak 2006-ban Kristóf László ügyében hozott, az eredeti elmaraszztaló ítéletet megsemmisítő határozata. Nagyon részletes esetleírás után- melyből inkább csak az derül ki, hogy mindenki másképp emlékszik, még egy, az eset idején 11 éves szemtanút is kihallgattak- kideról, hogy Kristóf László csendőr semmiképp nem azért ment be a cukrászdába, hogy Ságvárit meggyilkolja. Ságvári volt az, aki dulakodás közben előrántotta fegyverét, és meglőtte az egyik hadnagyot. Hogy aztán valóban Kristóf lőtt-e vissza, az megint nem egyértelmű. Tehát:Kristóf László bűnössége nem állapítható meg egyértelműen, ezért jogtalan az ellene hozott elmarasztaló ítélet. Kahler Frigyes írása nagyon alapos, a tények forrása, az emlékezet, az eltelt idő ugyanakkor annyir