Bejegyzések

iskola címkéjű bejegyzések megjelenítése

Pénzügyekről tanulni az iskolában

 Valamikor a 2010-es évekbe jutott eszébe valakinek, hogy meg kellene kezdeni a fiatalok bevezetését a pénzügyek világába.Méghozzá az iskolában.  Az ötletet én már akkor is nagyszerűnek tartottam, azzal a kiegészítéssel, hogy előbb talán a felnőtteket kellene pénzügyileg eligazítani, mert a magyar lakosság pénzügyi műveltsége a fejlett országok mércéjével mérve katasztrofális. A legtöbb magyar felnőtt nem tudja, mi a különbség a kötvény és a részvény között.  Így azután megkezdődött Magyarország menőbb iskoláiban a pénzügyek oktatása. Az Új Köznevelés című folyóirat 2015.áprilisi számának 16-20.oldalán interjú olvasható Horváth Ilona mesterpedagógussal, az újfajta oktatási  program egyik legelső művelőjével.  Minden pedagógusnak és minden pénzügyesnek érdemes lenne elolvasnia ezt az írást. Nemcsak arról kapunk képet, mit is tudnak a fiatalok a pénzügyekről, hanem arról is, milyen nehézségeket kellett legyőzni az első évfolyamokon. Nagyon tanulságos, érdekes cikk, mindenkinek ajánlom. 

Hogyan tette tönkre az egyházakat a kommunizmus?

 Az 1945 után létrejött kelet-európai kommunista rendszerek tönkretették az egyházakat. Hogy hogyan,azt Balogh-Zila Teodóra Berecky Ildikó nyugdíjas lelkésszel készült intetjúja (Ne engedjük el a szórvány kezét!Reformátusok Lapja 2021.december 12.,11-14.o.). A 12 oldalon Ildikó néhány mondatban felvázolja,hogyan lehetetlenítették el a kommunisták 1945 után az egyházak működését  Elvették az egyház földjeit,államosították az iskolákat. A korábban az egyház fenntartásában jelentős szerepet játszó,sok esetben presbiteri feladatokat is betöltő nagygazdákat kuláknak minősítették,gyakran lakhelyük elhagyására kényszerítették. Az egyházakat állami irányítás alá vonták,önmagukat nem is lettek volna képesek fenntartani a gyülekezetek..A hívők korábbi ajándékai elmaradtak. Vajon a rendszerváltás meghozta a változást?Részben-felel erre Bereczky Ildikó. Az egyházak visszakaphatták az iskolákat,a földet viszont nem . Ahogy mondták,legelő birka nélkül.  A kitűnő interjút olvasva azt kívánom,korszerű

Karácsonyra karácsonyfát ajándékozni

 Még messze van a karácsony, de ez a pár hónap decemberig olyan gyorsan múlik,hogy észre sem vesszük.November körül már azon gondolkodunk,kinek mit vegyünk karácsonyra... A Hobby Elektronika című,nagyon színvonalas szakfolyóirat 1995/10. skk. számaiban cikksorozatot olvashatunk egy nagyon ötletes és nagyon trendi karácsonyi ajándékról.  Biztosan mindenki látott már üzlet kirakatában villogó,LED világítású,üvegből vagy műanyagból készült karácsonyfát. Nos,a Karácsonyfa a karácsonyfa alatt című cikksorozat Szerzője,Kékesi István szerint bárki tud ilyet házilag készíteni,aki ért az elektronikai kapcsolási rajzok olvasásához(ez utóbbinak alapjait elvileg az iskolai technikaórákon kellene megtanulni. Önök szerint ezer magyar diákból hány tanulja meg?). Nagyon szépen,részletesen,közérthetőn le van írva ennek az elmés és szép szerkezetnek az elkészítése. Akit érdekel,keresse meg a Hobby Elektronika folyóirat vonatkozó számát a nagyobb könyvtárakban. Végső esetben írjon nekem,valahogy átküldöm

Irodalom:Mi jut eszünkbe arról a szóról,hogy "tanulás"?

 Önnek mi jut eszébe a tanulás szóról?Valószínűleg semmi rokonszenves. Iskola,óra,tanár,házi feladat,osztályzat,vizsga meg effélék töltik el az ember elméjét e szó hallatán. Ugyanakkor a sikerek is eszünkbe jutnak:a sikeres vizsga vagy szigorlat, a hosszú kínlódás után megszerzett idegennyelv-vizsga. Szóval, a " tanulás" szó a magyar nyelvben igencsak ellentmondásos érzelmi tartalmakat hordoz.  Olvasom Grecsó Krisztián:Tanulni kell című versét az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóiratban. Ebben az 5x4 soros,abab rímképletű versben arról van szó,hogyan tanulja egy férfi a nőt. A tekintetét,a mozdulatát, a mimikáját,a szokásait,mindent. Mert ezt a sokmindent is tanulni kell. A párkapcsolat,a házasság nem más,mint a másik folytonos tanulása. Hogy aztán együtt tanulhassuk a téli fákat.Az iskolában semmit nem tanítanak arról,hogyan kell a másik embert szeretni. De talán jól is van ez így. Az iskolában tantárgyakat tanulunk,az emberi kapcsolatainkat meg az életből tanulju

Gondolatok a gyermekkori agresszivitásról

 Napjainkban- ezt pedagógusok és szülők is tanúsíthatják- egyre több gondot okoz a családok és az iskolai csoportok, osztályok életében a gyermekkori agresszivitás.Egy nagyon jó cikket találtam a témáról a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2008/9. számában. A Szerző Lóránth Ida. A cikk a lap 2-3. oldalán olvasható.  Néhány főbb gondolatot emelnék ki az írásból, a teljesség igénye nélkül. - Azok az anyák,akik a terhesség alatt idegesebbek voltak, netán deviáns magatartást tanúsítottak pl. drogoztak, nagyobb valószínűséggel hoznak világra agresszív viselkedésű gyermeket - Egy kanadai kísérlet, melyet Tremblay professzor vezetett, hatszáz fős mintán végzett kanadai kísérlet kimutatta: Az agresszív óvodásból könnyen lesz agresszív iskolás ( tehát nem igaz az a széles körben elterjedt álláspont, hogy a kisgyermek az agresszivitást " majd kinövi").Az agresszív iskolásból nagy valószínűséggel lesz agresszív felnőtt, aki nem tudja megfelelően kezelni gyermeke erőszakos cselekedeit. A p

Egyszerű kérdés:mi az az Art Brut?

 Amikor újságíró-iskolába jártam,az első dolog,amit lelkünkre kötött Bényei Jóska bácsi:ha idegen szót használunk,magyarázzuk meg! Mindez onnan jutott eszembe,hogy kezembe került a 168 Óra című hetilap 2022.január 20-án megjelent száma. Ennek 14-15.oldalán olvashatjuk Hiver't-Klokner Zsuzsanna:Elsőkből utolsók című cikke. Ahogy sejtem,arról szól,hogy Magyarországon találták ki ezt a bizonyos Art Brutot,és most viszont nem állunk jól benne. Kedves Hiver't- Klokner Zsuzsanna!A cikk annyira igaz,hogy a legtöbb magyar embernek fogalma sincs,mi is az az Art Brut. Éppen ezért nem ártott volna egy-két mondatocskát rászánni arra,hogy elmagyarázza. Csakhogy képben legyünk,legalább egy kicsit. Amúgy a cikk tartalmaz fontos,megszívlelendő és elgondolkodtató állításokat. Az például nagyon is igaz,hogy nem tanulunk eleget az iskolában a modern művészetről. Kellene pedig,mert kis hazánkban is nagyon sok tehetség "randalírozik",csak sajnos,kevés a műértő. Ez nagyon is igaz. 

Érzelmi nevelés a magyar iskolákban.A semminél több...

 Magyarországon az iskola jellegéből adódóan intellektuális, vagy ahogy a pszichológusok mondják: a kognitív képességeket erősíti. Nincs is olyan tárgy sem alapfokon, sem középfokon, mely a tanulók szívét, empátiáját erősíti. A humán tárgyak illetve a művészeti órák keretein belül lehetne kicsit nyitni a szív felé, de ott sem történik ez meg. Persze, az érzelmi nevelés háttérbe szorulása mögött oktatáspolitikai félelmek, aggodalmak is meghúzódnak: mi van, ha ez a bizonyos érzelmi nevelés nem megfelelő kezekbe kerül, mint ahogy volt is már példa ilyesmire...Aztán ott van a szakemberhiány( iskolapszichológusok számának katasztrofálisan alacsony volta), no meg a szülők sok esetben túlzott továbbtanulás-centrikus szemlélete: az a lényeg, hogy a gyereket vegyék fel egyetemre, a többi nem számít. Pedig hát a középiskolás korban érzelmileg leginkább instabilak a fiatalok, pontosan ekkor kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az érzelmi nevelésre. Mindez egy tanulmány olvasásakor jutott eszembe. S

Mándy Iván félt az iskolától,Szent-Györgyi Albertet meg hülyének tartották

 Nem minden sikerember fedi fel tálentumait a nagyvilág számára már gyermekkorban. A Nők Lapja 2018.január 4-i számában olvasom Vekerdy András cikkét,melynek"Magyarázom a bizonyítványom" címe utalás Csiffáry Gabriella könyvére. Csiffáry nyolcvankét ismert tudós,művész iskolai pályafutását követi nyomon. Többségüknek nem ment a suli,Mándy Iván nem jutott el az érettségiig sem,Eötvös Loránd pedig tantárgyainak túlnyomó többségéből elégségesre érettségizett-ideértve a fizikát is. Szent-Györgyi Albert és Mándy Iván iskolával kapcsolatos attitűdjében két közös vonás érhető tetten:1. Szorongás az iskolától,úgy érzi,elvesznek belőle valamit,fenyegetik 2. Önmaguk alulértékelése.  Hogy mi a dolog tanulsága?Olyan nagyon semmi. Vannak emberek,akik később érnek. Ha a gyerek közepesen vagy éppen rosszul tanul,ne essünk kétségbe!Lehet belőle még Nobel-díjas is...

Surda,a gyermekkori emlék

 Kezembe került a Népszava 2020.szeptember 11-i száma. Ebben egy kis rövid hír adja az olvasók tudtára,hogy elhunyt Ljubisa Samardzic szerb színész-ahogy mi,magyarok a Forró szél című,egykori jugoszláv vígjátéksorozatból ismerhettük,Borivoje Surdilovic,azaz becenevén:Surda. A hírben persze,az is szerepel,hogy 1967-ben nagydíjas alakítást prezentált a velencei filmfesztivál zsűrijének,de ez most legfeljebb a tiszteletet növeli. A bánatot nem enyhíti. Elment Surda. Elment egy gyermekkori emlék. Jómagam még nagyon kicsi fiú voltam a magyarországi ősbemutató idején,de aztán,az ismétlésekkel együtt nőttem,idősödtem,egyre többet felfogtam ebből a sorozatból. Surda volt az a fickó,aki nem túl okos,nem túl szorgalmas,ambíciózusnak sem nevezhető,mégis valahogy mindig az ő térfelén pattog a labda. Mindent megúszott,még a nem túl szorult helyzetekből is ügyesen kivágta magát. Volt menő sapkája,apámtól én is kunyeráltam ilyet. A suliban valahogy nem volt beszédtéma,inkább Détáriéknak örültünk. De

A vakok és látássérültek helyzete Japánban az 1980-as években

 A Vakok Világa című folyóirat 1988/3. számának 21.oldalán olvashatjuk Micuo Iwajama cikkét ( A vakok Japánban), amely- nem nehéz kitalálni, a japán vakok és látássérültek 1980-as évekbeli helyzetét írja le.  A magyarhoz képest irigylésreméltó helyzetben voltak a Felkelő Nap Országának vak emberei. Mind a 48 prefektúrában ( ezt magyarul kormányzóságnak, tartománynak fordíthatjuk) működött és jelenleg is működik legalább egy komplex iskola a vakok és gyengénlátók számára. Itt bölcsődétől a középiskolai érettségiig speciális képzésben részesültek a hallgatók. Ugyanazt tanulták, mint látó társaik: japán irodalmat, történelmet, matematikát, illetve különleges távol-keleti orvoslási eljárásokat, például akupunktúrát, masszást, amely aztán nagyon sok felnőttnek a megélhetését is szolgálta. A cikkben nem szerepel, de egészen más volt már akkor is a látó társadalom hozzáállása sérült társaikhoz, nem sajnálták, hanem egész embernek tekintették őket.  Azt gondolom, azóta- a technológiai fejlődés

Steve McCurry fotói Mianmarból

 A Digitális Fotó című folyóirat 2012.szeptemberi számában a világhírű fotós,Steve McCurry Mianmarban készült képeiből láthatunk válogatást. McCurry az ősit,az időtlent próbálta megragadni. Sikerrel. Még a témáikat tekintve dinamikus,pörgős képeken is ott érzi az ember az álló időt,vagy-Fernand Braudelnek,a neves történésznek szavait idézve-a hosszú időt. Amikor nem a mindennapok létküzdelmei számítanak,hanem az igazán hosszútávú folyamatok,az út a szellemiekbe,talán az örökkévalóság felé. Buddhista szerzetestanoncok futballoznak a kolostor udvarán:minden mozog,mégis,a mindennapos tettek mögött ott lebeg valami űr. Ezek a fiatal és elszánt kamaszok mintha máris spirituális emberek lennének. Egy másik képen ledöntött istenszobrokat látunk,kisgyerekek szaladgálnak közöttük. A ledöntött szobrok élnek,mert a szellemi tartalom ott van bennük. Ez nem a fogyasztói társadalom világa:a képen látható iskola olyan szegény,hogy a diákoknak még pad sem jut,a földön fekve olvasnak,írnak,alázattal ha

Az angol nyelvtudás hiánya és a feliratos póló

 Az 1960-as években még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon valaki angol nyelvű feliratos pólót hordjon az utcán, pláne az iskolában. A szocialista prüdéria valamelyest enyhült az 1970-es évekre. A Nők Lapja( szerintem a hazai írott sajtó egyik csúcsa) 1979/36. számának 23. oldalán Földes Anna cikke ( Divaton innen ,divaton túl) egy igencsak mulatságos esetet ír le. Egy fiatal hölgy, valószínűleg mg diák, az utcán fekete, angol nyelvű feliratos pólót visel. Csakhogy nem tud angolul ( abban az időben az általános- és középiskolák többségében csak oroszul tanítottak), ezért nem érti, mit is jelent a legközönségesebb, "f" betűvel kezdődő angol szó. Ezért felveszi a pólót, az angolul tudó kisebbség pedig valószínűleg jót röhög rajta. Mi a tanulság? -Eleve érdemes vigyázni a feliratos pólókkal! - Minden esetben fordítsuk vagy fordíttassuk le a feliratot! Különben úgy járhatunk, mint a fiatal hölgy az amúgy kitűnő cikkben.

Egy remek cikk a Nők Lapjában Festetics Györgyről

 Azt szeretem a Nők Lapjában,hogy az úgynevezett "trendi"témák (fogyókúra,divat,szépségápolás,sztárok stb.) nagyon színvonalas ismeretterjesztő cikkeket is közölnek,komolyabb témákról. A 2019/24.szám 72-74.oldalán például Katona Csaba:Egy nyughatatlan szellem című írása Festetics György gróf halálának 200.évfordulójára íródott. Szó esik a cikkben a gróf igencsak "jó"családi hátteréről,a felvilágosodás hatásáról, az ifjú gróf katonai szolgálatáról,Sallér Judit Rozáliával kötött,végül is különéléssel végződő házasságáról,és persze az alapításokról:a Helikon Könyvtárról,a Georgikonról (ki tudta vajon,hogy egy tanárral és egy diákkal kezdte meg működését?), az alsoki gimnáziumról,a Helikoni Ünnepekről,Hévíz felfejlesztéséről,valamint Keszthely városképének rendbetételéről. A hab a tortán az olasz tervező által megálmodott Phoenix nevű vitorlás. Remek kis cikk,jól összefoglalja a lényeget. De álljunk csak meg az alsoki gimnáziumnál!Alsok községet később Csurgóhoz csatolt

Szabad-e keresztény fiatalnak csalni dolgozatírásnál?

 Régi kérdés ez,s a keresztény egyházak mindig azt válaszolják a fiataloknak,hogy nem. Ne puskázz,mert megharagszik rád Isten! A Timótheus című adventista keresztény folyóirat 2000/4.száma foglalkozik a kérdéssel,de a szokásosnál kissé árnyaltabban közelít a problémához. Egy tanulót,bizonyos Tibort szólaltatnak meg,aki elmondja,hogy jó érzés volt neki nem puskázni és egyest kapni. Mert tiszta maradt a lelkiismeret.  Egy Anett nevű tanár szerint "puskát írni kötelező,használni nem ildomos". Merthogy aki puskát ír,az már tett az ügy érdekében. A cikk bibliai idézetekkel zárul (pl. Zsolt 119,1 Zsolt 37,37 ).  Jómagam diákként soha nem voltam nagy puskázó,tanárként viszont elnéző voltam. Egyszerűen ilyen vagyok és kész. Mindenki számoljon el a maga lelkiismeretével,ha van neki.  A Timótheus folyóirat cikkét igen-igen jónak,eredetinek,sablonmentesnek találtam. Jómagam 

Egerben kiközösítettek egy gyereket, mert Honkongban járt- Népszava,2020.03.05.

A koronavírussal kapcsolatos pánik és előítélet már nem ismer határt. A Népszava 2020.március 5-i számának 3. oldalán olvashatjuk Dobos Judit cikkét. Az írás egy Hongkongból hazatért család kálváriáját írja le. Miután hazatértek Hongkongból, a gyerekeket ideiglenesen beíratták egy egri iskolába- az osztálytársak szülei pedig azonnal háborogni kezdtek. A gyerekek pedig kiközösítették új osztálytársukat, mondván, hogy fertőzött, pedig hivatalos papírjuk volt arról, hogy nem fertőzött koronavírussal. Az igazgató ezek után arra kérte a családot, ne járassák oda a gyereket. Az történet tehát, hogy a szülők nem fogadtak be egy gyereket, mert családja Hongkongban járt. Ez előítéletesség, hogy erősebb szavakat ne használjak. Hogy ki a felelős? Nem kis mértékben a pánikkeltő média. Ám nem lehet minden felelősséget az újságírók nyakába varrni. Egyszerűen előítéletesek vagyunk, ennyi az egész. Lehet ezt szépíteni, másra fogni- de ez csak arra jó, hogy elkerüljük az önmagunkkal való szembenéz

Anyuka összeveszett a tanítónénivel a szülői értekezleten- Gyermekünk, 1986/10.

Szülői értekezlet....Minden szülő retteg tőle: a buta gyerek szülője azért, nehogy mindenki előtt égesse ronggyá a gyerekét a tanítónéni, a szegényebbek meg azért, hogy mennyit és mire kell befizetni. Valami ilyen probléma miatt veszett ösze Indulatos Anyuka a Tanítónénivel 1986-ban. Utóbbi ugyanis arra kérte a szülőket, hogy segítsenek az iskola kifestésében, mert nekik olyan kevés a pénzük, hogy még a vécéket sem tudták kimeszelni. Anyuka ezen felháborodott, és írt egy levelet, mely megjelent a Gyermekünk című folyóirat 1986/10. számában. A levélre másik tanítónéni válaszolt, aki kifejtette, hogy hát nincs pénz a magyar közoktatásban. A kísérleti tanterveket pedig átlagos képességű gyerekeken próbálják ki ( ez egyébként sem 1986-ban, sem 2019-ben nem igaz). Szóval, Áldozatos Szülő elment kifesteni az iskolát, pénz továbbra sem áramlott a rendszerbe, és aztán jött 1989...

Lop a gyerek, mit csináljak?- Gyermekünk, 1987/8.

A Gyermekünk című folyórat 1987/8. számában nagyon érdekes és szerintem még sokáig aktuális cikk jelent meg Rab László és c. Varga Sándor tollából. Arról szól, hogy mi történik azzal a gyerekkel, akik bolti lopáson kapnak. Nehéz ügy, már a nyolcvanas években is az volt. A gyerekek még nem rendelkeznek gazdasági tudatossággal, nagyon könnyen kísérthetők, nagyon gyakran elönti őket az irigység, és hát szeretnek felvágni, menőnek lenni az osztálytársak előtt. Előfordul, hogy bemennek egy boltba, és nem tudnak valaminek ellenállni. Így hát ellopják. Aztán persze lelkiismeret-furdalásuk van, ahogy az kell. A nyolcvanas években hatályos jogszabályok szerint ilyen esetben azonnal értesítették az iskolát- mint a cikkből is kiderül- nagyobb kárérték esetén pedig fel is jelentették a gyereket. A cikkben nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mit is kell ilyenkor csinálni. Csak azt látjuk, hogy egyik érintett sem akar döntő lépést tenni, továbbpasszolják a felelősséget. Ön mit tenne, ha

Mindennapos testnevelés: még mindig nincs elég tanár- Magyar Nemzet, 2019.06.14.

A Magyar Nemzet 2019.június 14-i számának 4.oldalán, Csókás Adrienn cikkében olvashatunk arról a törvénytervezetről, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma terjesztett be a közoktatással kapcsolatban. A cikkből kiderül, hogy még mindig nincs elegendő tanár ahhoz, hogy minden iskolában biztosítsák a mindennapos testnevelést. Ezért, jobb híján, szakedzőket alkalmaznak. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy mivel nincs elég fizikatanár, felvesszük Einsteint a muszapöröszkei suliba óraadó tanárnak. A szakedző, az bizony teljesen más káposzta, mint a tornatanár. Más a hivatása, emberszemlélete: őt arra " képzik ki", hogy adott sportágban eredményes csapatokat hozzon létre és irányítson. A gyerekek, az más történet. Ott nem profi sportolókkal van dolga a szakembernek, hanem ifjú emberekkel, akiknek életkorukból adódóan szükségük van irányított mozgásra. Ez más. Lett volna idő felkészülni és megfelelő szakembereket nevelni? Lett volna. Nem ma vezették be a mindennapos iskolai

Etudes, 1980.augusztus-szeptember

Az Etudes című, francia keresztény folyóirat 1980.augusztus-szeptemberi számában olvashatjuk Paul Valadier meglehetősen kritikus hangvételű cikkét a szociobiológiáról. A szociobiológia a 20. században született tudomány, bizonyos amerikai Edward Wilson a szülőatyja, aki az emberek viselkedésében kizárólag a túlélésre való ösztönt tartja meghatározó motivációnak. A szociobiológia tehát kiélezett darwinizmus, melyben nem jut hely Istennek, szeretetnek, érzelmeknek, csak a természetes kiválasztásnak. Az embert állattá lefokozó tudományos nézetek között ez a legembertelenebb. Valadier ( aki francia jezsuita) kikel az ellen, hogy ezt bármiféleképpen is tanítsák az iskolában, egyetemeken. Igaza van. Azt gondolom, a szociobiológia- ebben a formájában legalábbis- merő képzelgés, tiszta áltudomány. Lelki sérült emberek mizantrópiájának tudományos köntösbe bújtatott változata. Káros, istenellenes. Azt is mondhatnám:fasiszta. Remélem, ezen senki sem fog megsértődni. Ez van.  Jó volt olvasni a

Gyenge nyelvtudás, ki a hibás? -nepszava.hu, 2018.június 8.

Amint az a nepszava.hu portálon 2018.június 7-én olvasható cikkből kiderül, a magyar lakosság nyelvtudása továbbra is harmatgyenge. A magyarok többségét nem érdekli, tud-e idegen nyelvet, a magyar diákok nem járnak nyelvtanfolyamokra, a magyar diák az angolon kívül nem is akar más nyelvet ismerni stb...A cikkíró szerint ezért az iskola a hibás. Ezzel azért vitatkoznék. Ha egy ember- akár egy diák- szellemileg nem nyitott, ha Túlságosan lekötik a számítógépes játékok, ha számításba sem veszi azt a lehetőséget, hogy külföldön érvényesüljön,- akkor ezért miért az iskola a hibás? Sokszor beleesünk abba a hibába, hogy saját hiányosságaikat intézményekre kenjük. Így meg úgy a kormány, az önkormányzat, az iskola, a kórház- pedig először magunkban kellene kicsit szemlézni. Akarat nélkül semmi nem lesz jobb. Akaratot, szándékot pedig az iskolák többsége nem nyújthat. Az a diákon múlik. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Nézd meg ezt az oldalt: konyv-ajanlo.blogspot.com