Bejegyzések

populista címkéjű bejegyzések megjelenítése

Torz jelenségek abszurd világunkban

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

Mi az a populista harag?- The New York Times, 1997.május 18.

A "populista", " populizmus" kifejezések bevonultak a politikatudományba és médiába. Populistának neveznek mindenkit, akit valami médiatermék annak bélyegzett. Csakhogy a kifejezés egyáltalán nem 21. századi eredetű. A The New York Times 1997.május 18-i számában jelent meg William Safire cikke, melynek címe:Call the Elite What They Are: Eggheads. Szerző ebben a cikkben a " populista harag" kifejezést használja. A populista harag Safire szerint az a jelenség, mikor egy politikai erő a nemzet vagy más csoport nevében megbélyegez valamilyen csoportot vagy jelenséget, szembeállítva önmaga és a nemzet tisztaságát a negatív jelenséget képviselő erővel, csoporttal. Ez a populista harag. Populista harag például az, ha egy politikus a nemzet nevében fellépve üldöz valamilyen kisebbséget. Továbbgondolva mindezt a 21 .századi viszonyok közé: az is populista harag, ha valaki a nemzet nevében abortuszellenes? Populista harag az, ha valaki a nemzet és az emberiség n

Latim-Amerikában bal és jobb- Heti Válasz, 2016.január 14.

A Heti Válasz a magyar sajtótörténet részévé vált. Mindegy, hogy kinek mi a politikai pártállása, azt mindenképpen el kell ismernie, hogy a Heti Válaszban nagyon színvonalas cikkek jelentek meg. A 2016.január 14-i számban Jeszenszky Géza elemezte Latin-Amerika akkori politikai helyzetét. A cikk címe: A populista baloldal bukása Latin-Amerikában. Jeszenszky Géza cikkében rámutatott, hogy a korábban a baloldal globális fellegvárának számító kontinensen a baloldal az utóbbi években igencsak szenved a baloldal- legalábbis a korábbi neomarxista irány. Bolíviában Evo Morales diktatúrája gyengül, Argentínában jobboldali elnök került hatalomra Mauricio Marci személyében. Igaz,Brazíliában Dilma Rouseff korrupt uralma még tart, ám a korábban baloldali fellegvárnak számító Venezuela eljutott a gazdasági káoszig. ( Lám, a venezuelai válság már 2016. elején nyilvánvaló volt, ehhez képest elmondhatjuk, hogy 2019-re sem oldódott meg...) Nagyon érdekes, korrekt elemző cikk Jeszenszky Gézától, k