Írott és elektronikus média régen és ma

 A legtöbb ember valahogy leérettségizik matekból,aztán elfelejti az egészet-a banki hiteleknél meg csak kapkodja a fejét. Érdemes néha-olykor feleleveníteni,amit anno megtanultunk-legalábbis elvileg.  A Középiskolai Matematikai Lapok 1969/5. évfolyamában a matematikai alapműveletek nagy barátainak szól egy feladat. "Mi lehet az a két egész szám,melynek összegét,különbségét,szorzatát,hányadosát összeadva 800-at kapunk..."?(215.oldal,Gy 1230). A feladat második részét már nem is idézem. Szóval,az van,hogy ez a feladat nehéz és gondolkodtató. Mielőtt ugyanis nekiesnénk,elkezdenénk egyenleteket felírni és azokból különböző szorzatokat és törteket előállítani,el kell gondolkodnunk valamin:mi is az,hogy különbség?Mi is az,hogy hányados? Ha ezeken elgondolkodtunk,utána tudunk helyes egyenletekkel operálni. Ja:nem két megoldás lesz. Több. Jó gondolkodást,számolgatást!

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének megértéséhez nélkülözhetetlen Kelemen Erzsébet írása,mely a Hitel folyóirat 2008.októberi számában(3-33.o.) jelent meg. Címe:Tiszta szándék(Gróf Batthyányi Lajos olmützi és pesti naplója,levelei). Az írás alapja egy dosszié,melyet egy örökös adott át a Szerzőnek. Kelemen Erzsébet rekonstruálta a dokumentumok időbeliségét,maivá formálta a helyesírást,és kiegészítette a szöveget kortársak Batthyányról írott szövegeivel.  Megtudhatjuk,hogy a grófot három hónapig még szabad levegőre sem engedték. Képet kapunk az első felelős magyar miniszterelnök védekezési stratégiájáról-amely egyébként a tények tiszteletén és a törvényesség mindenekfelett való voltán alapul. A hadbíróság-melynek Batthyány szerint politikai ügyekben nem is lett volna szabad ítélkeznie-folyton Batthyány,és ezzel együtt az egész 1848-49-es forradalom és szabadságharc törvényességét vonta kétségbe. Azzal vádolták a grófot,hogy megszegte a Pragmatica Sanctiot,aztán meg a

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Zétényi Zsolt írása az igazságtételről (Néhány őszinte szó az igazságtételről avagy megtettünk-e mindent,ami tőlünk tellett?).Nagyon alapos elemzése ez a tanulmány az 1991-es Zétényi-Takács-féle törvénynek, valamint az a körül kialakult alkotmánybírósági huzavonának. Alaposan átolvasva az írást, jómagam egyetértek Zétényi Zsoltnak az AB-t elmarasztaló álláspontjával, ám ismerve hazánk rendszerváltás utáni történelmét,annyit mindenképpen hozzátennék:hallgattassék meg a másij fél is!Remek, gondolatébresztő írás, fontos történelmi és jogtörténeti forrásmunka.

A Hitel című folyóirat 2017.decemberi számában jelent meg Ágh István:Vörös kánikula c.verse.Nagyon lényeges,magas színvonalú költemény. Látjuk magunk előtt a forró Szaharát, a szinte olvadó Budapestet, a kalászoktól roskadozó búzamezőket. Nagyon személyes vers,veretes,klasszikus. Érdemes elolvasni!

A Hitel c. folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk jeles költőnk, Ágh István:Szép új világ című versét. Szép, de bonyolult költői nyelven íródott a költemény. Lényege:az ember elfordult az igazi értékektől, és létrehozott egy technicizált művilágot. Remek vers.

A Hitel folyóirat 2017/12.számában olvashatjuk Döbrentei Kornél:Poéma II.Bámésznépnek megtérül a panoráma című versét.A mmeglehetősen hosszú(27-35.oldal),rímes költemény a magyar történelem útjait, választási lehetőségeit, nagy alakjait tárgyalja. Olyan nagy államférfiak elevenednek meg előttünk, mint Kossuth, Széchenyi, Deák, Zrínyi. Döbrentei Kornél szerint a magyar történelem legnagyobb tragédiája az, hogy túlságosan is hittünk nyugat-európai szövetsegeseinknek, miközben azok csaj kihasználtak bennünket. Ez pedig a nemzettudat elsilányodásához vezetett. Kár, hogy annak idején nem kapott nagyobb nyilvánosságot Döbrentei verse. Merthog nagyon jó, nagyon lényeges alkotás. Jó kis vitát indukálhatott volna konzervatívok és liberálisok között...Csakhát manapság a versek, ugyebár...

A Hitel folyóirat 2017.februári számának 103-110.oldalán olvashatjuk Lőrincz György:Bécs fölött a Hargitát című, kitűnő novelláját. A mű mondanivalója örök:szeresd a Hazád! A történet egy erdélyi férfiről szól,aki elhagyta Romániát és Nyugatra,Ausztriába távozott. ÁÁm a honvágy igencsak kínozta. Csak jó tíz év múlva térhet haza,brit segélyszállítmány kísérőjeként. Hazafelé menet átgondolja addigi életét, eszébe jut elhunyt édesapja,idős ésesanyja, aki már régen nem látott... Szívszorító, kemény történet. Akár a valóságban is megtörténhetett...

A Hitel című folyóirat 2016.márciusi számában jelent meg Pintér Lajos:tóthmenyhért-énekek című verse. Mielőtt bárki is valami posztmodern micsodára gondolna, nagyon is szép, magyaros, a Nagy László-i hagyományokat követő költeményekről van szó. A mű első darabja, a Zöldlábú lovak, egy festőről és egy kommunista párttitkárról szól. A párttitkár nem érti, miért zöld a lovak lába. A festő elmagyarázza neki, hogy azért, mert a nedves fű zöldje tükröződik rajtuk. A versben az érző, intelligens, a világot kreatívan rendező művész és a fantáziátlan hivatalnok ellentéte a meghatározó. Az örök téma magyar tájab helyezve, a kispolgár és a művész antagóniája. A vers nagyon jó, dinamikus, olvasható, ritmusos. 

Az mno.hu oldalán olvasható egy érdekes írás arról, hogyan veszítette el egy üzletasszony pénzét, hitelét, mindenét, mert hazudott. Itt a cikk: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/macska-a-padlon-7534265/ Szóval, azon bukott le a hölgy, hogy azt állította, fájdalommentes eljárást talált fel a vérvételre, olyan tűt, melyet, ha vérvételnél használnak, a páciens nem érez fájdalmat. A befektetők elhitték- vesztükre. Kiderült, hazugság az egész, a befektetők pedig perelnek, nagy valószínűséggel hiába. Gazdagból szegény.  Azon gondolkodtam az egyébként kitűnő cikk kapcsán, hogy Magyarországon hány és hány ilyen vetítőember él. Van egy ötlete, megvalósítani nem tudja, hát úgy tesz, mintha tudná. Kommunikál, reklámoz, akciózik, elad, vesz, tévében szerepel- aztán az egészről kiderül, hogy az egész egy nagy semmi. Lufi. Amerikában a lufik mindig kipukkannak, Magyarországon ritkábban.  Kívánom, hogy Önök közül,Kedves látogatóink, senki ne essen áldozatául ilyen vetítőembereknek. M

A Világgazdaság üzleti napilap 2018.február 16-i számának központi témája a gazdaságélénkítés. Egyfelől a lakossági szférában: 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint 35 százalékkal nőtt a kihelyezett hitelek összege. Ez a meglehetősen nagy növekedés elsősorban, de nem kizárólag,a a CSOK-nak köszönhető. A megnövekedett hitelkihelyezés felfelé szálló ágba lendíti az építőipart, és a hozzá kapcsolódó iparágakat. Persze, van némi aggodalom is: csak győzzék a családok visszafizetni azt a sok hitelt. Nehogy megint beleszaladjunk egy hitelválságba. A 3. oldalon szintén a gazdaságélénkítésről esik szó. 472 milliárd forintot különítenek el egy erre kijelölt speciális program keretében gazdaságfejlesztésre és innovációra. Magyar kkv-k fognak részesedni ebből az összegből. De olvashatunk még a Világgazdaságban az autóipar robotizációjáról, az Opus Global apportjairól, a székely kriptovalutáról, illetve arról, hogyan fogadták a nemzetközi piacok a dél-afrikai elnökválasztást. xx

A Hitel című folyóirat az elmúlt évtizedekben a magyar literatúra egyik vezető sajóorgánumává nőtte ki magát. Nemcsak szépirodalmi, hanem közéleti, történelmi, művészetelméleti írásokat is közöl. A 2017. évi 12. szám tartalmából: Ágh István gyönyörű versekkel jelentkezik, különösen a Vörös kánikulsa emelkedik ki a sorból: egyszerre közélati, létösszegző és tájleíró vers. Ritkán olvashatunk mostanság ennyire jó, klasszikus formavilágú költeményeket. Lezsák Sándor az Azonnali versek órája című költeményével felülmúlja az előzetes várakozásokat. A Pilinszky Jánosra emlékező költemény pedig könnyeket csal az ember szemébe- nem tudni, hogy ez volt-e az eredeti alkotói szándék... Weöres Sándor poétikájával több tanulmány is fogalkozik, Falusi Márton szerint Nemes Nagy és Rákos Sándor is az ő poétikájából töltekezett, jómagam ezt kissé másképp látom: szerintem többen, egymástól függetlenül, a maguk zsenialitásának köszönhetően jutottak el hasonló célokig. Van egy írás, mely minden Olvasót vit

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy újraindul az állami kamattámogatásos hitel, közismert nevén a szocpolos hitel. A magyar sajtó erre vonatkozó cikkei a hitelhez kapcsolódóan általában a gyermekvállalási kötelezettséget emelik ki, s nem fordítottak kellő figyelmet a másik, legalább ennyire fontos tényezőre: arra, hogy csak olyan lakásra lehet szocpolt igénybe venni, mely energiatakarékos. A magyar építőipari vállalkozások nagy része nincs arra felkészülve, hogy energiatakarékos házakat építsen. Egy magyar találmány azonban könnyen változtathat mindezen. Olyan épületszerkezetről van szó, mely nyáron hűt, télen fűt. Ahogy a kőművesek mondják: lélegzik a fal. A téli fűtésköltség akár tizedére csökkenthető! Ráadásul a találmány ára is olcsó: tíz százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos tégla. A magyar szabadalom sorozatgyártásához befektetőt keresünk. Olyan, építőipari tapasztalattal és megfelelő tőkével rendelkező szakmai befektetőt várunk, aki elkötelezett

A Hitel című kulturális folyóirat szívesen foglalkozik az országot érintő társadalmi-politikai kérdésekkel is. A 2007.januári számban olvashatjuk pl. Szőllősi Zoltán versét: Puskás Ferenc ravatalánál Írásokat a Bethlen Gábor Alapítvány díjazottjairól, többek között a háromszék című, Romániában megjelenő napilapról Gál Sándor: A szimbólejum című egyfelvonásos drámáját Tornai József költeményeit, melyekkel Nagy lászlóra emlékezik Esszét Simone Weil és a hatalom viszonyáról Banner Zoltán írását a székely festőiskoláról Szabédi Lászlónak, a Bolyai Tudományegyetem egykori rektorának tragédiáját A legjobban sikerült írás véleményem szerint Tőkéczki Lászlónak a magyarországi lumpen elitről írott tanulmánya. Tőkéczki szerint Magyarországot évtizedek óta hatalmában tartja egy illegitim, erkölcstelen politikai elit. Érdemes elolvasni...