Írott és elektronikus média régen és ma

 A magyar írók jelentős része,s a Magyar Írószövetség,kulcsszerepet töltöttek be az 1956-os Forradalom és Szabadságharc során. Éppen ebből kifolyólag a Kádár-hatalom feloszlatta a Szövetséget. A forradalom után több írót elítéltek,többen kūlföldre menekültek,azaz disszidáltak. Az irodalmi élet,dacára az újonnan alapított folyóiratoknak,gyakorlatilag elhalt. Aztán 1958.körül bekövetkezett egy lassú olvadás. Írók és hatalom közeledni kezdtek egymáshoz,hiszen mindkettőjüknek szüksége volt a másikra. Megjelent 1958-ban egy népi írókról szóló írás,aztán 1959.februárjában a Társadalmi Szemle című kommunista elméleti folyóiratban Tézisek.  A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről című írás. Nem túl hízelgő az írókra nézve. Az Írószövetség nyíltan ellenséges volt a szocializmussal,név szerint megemlítik Illyés Gyulát és Tamási Lajost. Az írók,legalábbis a tanulmány szerzője szerint,a Nagy Imre-féle revizionista irányzat uszályába került. Az "ellenforradalom"alatt az Ír

Nem minden káröröm nélkül adta hírül a magyarországi média- a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, az origo.hu, az m1 és még sokan mások- hogy valószínűleg nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság elnöke. Helyette egy francia úriember, bizonyos Michel Barnier látszik esélyesnek. Manfred Weber, véleményem szerint, azért bukott el, mert: - nem kereste a kompromisszumot a vele ellentétes nézeten lévőkkel - meglegyintette a korrupció - azt gondolta, aki egy nap támogatta, az holnap is támogatni fogja. Ezt a politikai hibát már sokan elkövették, s azt gyanítom, ezek után is elkövetik majd. - túl technokrata karaktert mutatott, miközben szakmai kérdésekben inkompetensnek bizonyult. Szerintem ezért bukott Weber. Ha tényleg bukik, akkor ( mint a Magyar Nemzet 2019.június 21-i cikke rámutat) esély nyílik a visegrádi országok előtt,hogy a biztonságpolitika területén nagyon fontos pozíciót szerezzenek. Még az is lehet, hogy mégis ő lesz az elnök, mert hiszen ilyen a politika? xxxxxxxxxxx