Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Eszmélet című társadalomtudományi folyóirat 31. száma (vagy inkább,a formátumra való tekintettel,kötete) 1996.őszén jelent meg,a lap főszerkesztője akkoriban Tőkei Ferenc volt. A folyóirat tartalmából: Kína a nyugati kapitalista utat fogja kóvetni,vagy marad a sajátosan kommunista berendezkedésnél?Netán egy harmadik útra lép?Mindenesetre a kínai lakosság életszínvonala jelentősen javult,egyre több embernek van televíziója,hűtőgépe,mikrohullámú sütője,legalábbis a hivatalos kínai statisztikák szerint-A marxizmusnak nagyon határozott véleménye volt a környezetpusztításról. Maga Marx azt írta a Tőkében,hogy az emberi fejlődés két motorja a munka és  a természet. Hogy ebből következik-e a 19.századra jellemző szemlélet,miszerint az ember hajtsa uralma alá a termeszetet,azon már lehet vitatkozni.-Kornai János egyike volt a 20.század legnagyobb közgazdászainak. Nem sok hiányzott ahhoz,hogy Nobel-díjat kapjon. Kitűnően mutatott rá a kommunista rendszerek közgazdasági hiányosságai...

 A merce.hu internetes portálon olvashatjuk Tamás Gáspár Miklós:Marxizmusról és egyebekről c.írását (megtekintve 2020.november 19,18 óra 17 perc). A kitűnő vitacikk egy jobboldali szerző írásával polemizálva fejti ki a ma olvasóinak a marxizmus lényegét. Választ kapunk sok más mellett arra is,mi a különbség Marx és a halála után kibontakozó marxista filozófia között. Ha jól vettem ki TGM írásából,Marx azt állította,hogy a proletároknak van osztályöntudatuk. Aztán ahogy teltek az évek,bebizonyosodott,hogy a munkáspártok nem az osztályöntudat,hanem a materiális érdekek mentén szerveződnek. Ezért kellett Kautskynak,Trockijnak és Leninnek módosítani az eredeti tanokon. Szerintük van ugyan a munkásságnak osztályöntudata,de kell egy élcsapat,amely ezt irányitja,felszínre hozza,aktivizálja. Ez lett-erről TGM már nem ír- a kommunista párt.  Ha jól megértettem TGM írását,akkor ez a folyamat zajlott le. Amúgy az írást minden történésznek ajánlom,hiszen a marxizmus ismerete nélkül nem ér...

A magyar sajtótörténet egyik jelentős fejezetét alkotja a magyar egyházi sajtó története. A Szegedi Evangélikusok Lapja 1940-ig jelent meg, havonta egyszer, s a hívek ingyen kapták. A lap fenntartási költségeit a hívek adták össze. Merthogy voltak hívők. A 5. oldalon található kimutatás szerint 1931.decemberében 1595 hívő látogatta az istentiszteletet, ebből 924 nő, 671 férfi. A hölgyek tehát már akkoriban is aktívabbak voltak a keresztény élet területén. 1931.novemberében viszont csak 931 hívő vett részt az istentiszteleten. A december tehát kiugróan magas eredmény. Az viszont nem derül ki, hogy ezek a számok a havi összlátogatottságot takarják, vagy egy-egy istentiszteletre látogató átlagról van szó. Szerintem inkább az előbbi. Pedig jó hangulatú kis társaság volt ez a szegedi evangélikus gyülekezet. Minden hétfőn volt baráti összejövetel, ahol lehetett pingpongozni, sakkozni, dominózni, sőt, még lóversenyjátékot is játszani- nem tudom, hogy utóbbi mennyire keresztény erkölcsű... Pe...