Írott és elektronikus média régen és ma

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 Szakcsi Lakatos Béla,a magyar és az egyetemes jazz-muzsika kiemelkedő alakja 2022.októbere óta nincs köztünk. Az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i számában Végső Zoltán tollából olvadhatunk a kitűnő zongoristáról kitűnő cikket-mely,sajnos,egyben nekrológ is. Végső szerint Szakcsi Lakatos legfőbb érdeme az,hogy a magyar jazz 30 éves lemaradását behozta-azért szerintem lennének,akik ezzel a "30 éves lemaradás"-szókapcsolattal vitába szállnának. Kiemeli,hogy Szakcsi Lakatos 4,rendkívül sikeres lemezt jelentett meg Amerikában. Méltatja,hogy a cigányfolklór elemeit is beültette zenéjébe. Szól a kitűnő muzsikus által rendkívül kedvelt hangszerekről,a Hammond és Fender orgonákról,valamint Szakcsi Lakatos Chick Coreával való remek munkakapcsolatáról. Kiemeli a zenész rendkívüli emberi tulajdonságait,segítőkészségét. Remek nekrológ,mely egyben szakmai-emberi portré is. Máris megyek a legnépszerűbb videómegosztó portálra,és nézegetem Szakcsi Lakatos videóit.

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

 A Nők Lapja Psziché 2012.április-májusi számában olvashatjuk Kovács Nóra kitűnő írását Apának lenni 20,40,60 évesen címmel. Három olyan férfiról szól a cikk,akik 20,40 illetve 60 évesen lettek apák. Nagyon tanulságos,mélyen emberi dolgokról beszélnek az interjúalanyok.Remekül sikerült a cikk,minden szülőnek,nagyszülőnek,pszichológusnak tanácsolom:olvassa el. Természetesen minden életkorban más-más örömei és összetevői vannak az apaságnak. Azt kellett tapasztaljam,hogy mi itt,Európában,túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk annak,hogy ki hány éves. Amerikában,Ausztráliában sokkal rugalmasabban kezelik ezt a kérdést. Mi hajlamosak vagyunk arra,hogy az "öregeket"-vagy azt az embert,akit öregnek vélünk-úgymond "leírjuk".Pedig ez nem helyes. 40 éves kor után is képes az ember csodálatos dolgokra.  És a fiatalságot sem szabadna automatikusan a felelőtlenséggel azonosítani. Vannak a világon komolyan,felelősen gondolkodó fiatalok is. Csak bátorítani kellene őket,biztat

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 Mindig is érdekelt,kiket vagy miket tartanak érdekesnek az Európába átruccanó amerikaiak. Mit gondolnak rólunk,hogyan látnak bennünket. Kezembe került a Reader-s Digest Válogatás magyar kiadásának 2008.júliusi száma,melyben Lisa Donafee amerikai újságíró készitett afféle válogatást,koktélt Európa érdekességeiről. Az összeállításban egyaránt szerepelnek alkotások és érdekes személyek. Kit vagy mit talált érdekesnek Európában 2008-ban egy amerikai újságíró? Az összeállítás Anna Nyetrebko orosz operaénekesnővel kezdődik. Következik az egymilliárd euróból felújított londoni Eurostar-terminál,ami tulajdonképpen egy metróállomás,luxus-szolgáltatásokkal,mint pl. egy 90 méter hosszú pezsgőbár. Ezt követi az 53 éves szlovén sportoló,Martin Streel,aki átúszta a Föld legnagyobb folyóját,a dél-amerikai Amazonast. Christian Mungiu román rendező,a 2007.évi Cannes-i Filmfesztivál győztese,reméli,hogy hazájában javul a filmgyártás helyzete,s a jelenlegi (2008) 80 mozi száma gyarapodni fog. Egy brit c

 Amint a foter.ro portál írja ( megtekintve 2021.június 4, 8 óra 55 perc)Románia is beszállt azon államok illetve országok közé,melyek pénzt adnak a vállalkozó kedvű oltakozóknak. A Román Lottótársaság 100 000 lejt sorsol ki 5 vállalkozó kedvű, COVID- vakcinával magát beoltató játékos között, akik az elkövetkező két hétben ( június 14-27.) bármilyen lottószelvényt vásárolnak. Az ötlet egyébként Amerikából származik, ott Ohio kezdte el az " oltást pénzért" nyereményjátékot.  Romániában az oltási kedv nagyon gyenge, az emberek többsége fél az oltás mellékhatásaitól. A román állam ezért is igyekszik növelni az oltási kedvet.

 Nagyon furcsán viszonyul az európai mainstream média a robotizáció kérdéséhez. Többnyire ugyanis nem beszél róla, merthogy manapság az írott és elektronikus média elsőszámú törvénye, hogy ne közvetíts negatív üzenetet, csak ha irányítani is tudod az erre adott reakciókat. Márpedig az emberek félnek a robotizációtól, hiszen a régi típusú, szakszervezeti kötődésű baloldal és az ultrkonzervatív jobboldal azzal riogatja az embereket, hogy a robotok elveszik majd a kenyerüket, mehetnek közmunkásnak.  Véletlenül kezembe került a New Technology magazin/folyóirat (kinek melyik megjelölés tetszik) 2021.évi 2. száma. A nagyon színvonalas, szinte minden technológiai újításról beszámoló lap 17.oldalán olvasható Némethi Botond " Robotok hemzsegnek Amerika autóiparában" című nagyszerű cikke. Nem elsősorban az adatok az érdekesek ebből ( pl. hogy az USA autóiparában 10 000 alkalmazottra 1287 egység jut- azt azért jó lett volna elárulni a laikus Olvasó számára, hogyan számolják ki ezeket az

 Tegnap,azaz 2021.február 28-án a Kongresszus megszavazta (mindössze 7 szavazattöbbséggel)a Biden elnök és a demokraták által beterjesztett gazdaságélénkítő csomagot. Mindenki fejenként 600 dollár állami segítséget kap. Egy négytagú család esetében ez 2400 dollár. Plusz támogatják a vállalkozásokat is. Azóta erről vitatkozik az amerikai és a nemzetközi média. A jobboldali média helyteleníti a dolgot,mert segélyből élni szerintük helytelen. Inkább a vállalkozásokat támogatnák. A liberális-demokrata,azaz magyar mértékkel mérve baloldali média pedig üdvözli a dolgot,mondván,a vállalkozások bevétele nò,hiszen az állampolgárok költenek.  Nehéz ügy. Azt gondolom,ha Amerikában alkalmazott lennék,helyeselném a döntést. Eleget buktak már az emberek a koronavírus-járványon,ideje volt legalább részben kompenzálni. 

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

Massachusetts állam legnagyobb lapjának, a Boston Globe-nak online kiadása szerint ( letöltve 2020.08.07.,11.óra 32 perc)az amerikai értelmiség egyik fellegvárában a jövő tanévet a koronavírusjárvány miatt online oktatási formában kezdik meg. Minden bostoni iskolában, a legalsó elemitől a világhírű egyetemekig. Nekünk, magyaroknak, ez már ismerős, arrafelé, Amerikában, ebben a formában még nem próbálták, úgyhogy a kedves bostoni szülők elkezdhetnek azon izgulni, hogy amíg ők a munkahelyen vannak, tanul-e a gyermek, vagy mással foglalkozik. Vagy ott a másik választás: otthon maradnak a gyerekkel, ez viszont jelentős bevételkieséssel jár majd. Kívánjuk a bostoni családoknak, hogy minél kevesebb fáradozással és minél nagyobb eredménnyel vegyék az akadályokat. Mivel az USA-ban az online kultúra eléggé elterjedt és bejáratdott, biztosak lehetünk abban, hogy komoly problémákat nem fog okozni az átállás. Itt pedig, ahogy szoktuk, linkeljük a lap főoldalát: bostonglobe.com

Az mno.hu oldalán olvasható egy érdekes írás arról, hogyan veszítette el egy üzletasszony pénzét, hitelét, mindenét, mert hazudott. Itt a cikk: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/macska-a-padlon-7534265/ Szóval, azon bukott le a hölgy, hogy azt állította, fájdalommentes eljárást talált fel a vérvételre, olyan tűt, melyet, ha vérvételnél használnak, a páciens nem érez fájdalmat. A befektetők elhitték- vesztükre. Kiderült, hazugság az egész, a befektetők pedig perelnek, nagy valószínűséggel hiába. Gazdagból szegény.  Azon gondolkodtam az egyébként kitűnő cikk kapcsán, hogy Magyarországon hány és hány ilyen vetítőember él. Van egy ötlete, megvalósítani nem tudja, hát úgy tesz, mintha tudná. Kommunikál, reklámoz, akciózik, elad, vesz, tévében szerepel- aztán az egészről kiderül, hogy az egész egy nagy semmi. Lufi. Amerikában a lufik mindig kipukkannak, Magyarországon ritkábban.  Kívánom, hogy Önök közül,Kedves látogatóink, senki ne essen áldozatául ilyen vetítőembereknek. M

A Reader's Digest Válogatás (RD) című folyóirat 2001.júliusi számában hosszú cikket olvashatunk bizonyos indiai származású Shabeer Bhatia úrról, aki 300 dollárral a zsebében meghódította az USA-t, a világ informatikai piacának meghatározó szereplőjévé vált, amikor is kitalálta a mindenki által használható e-mailt. Az elektronikus levelezés egy szűk réteg privilégiumából lett az átlagember mindennapos kommunikációs eszköze. Nekem erről a cikkről ( mellesleg: Po Bronson írása) Magyarországon az ilyen fiatalembert több okból sem támogatták volna: 1. Indiai,  menjen haza. 2. Indiai, biztos keresztényellenes. 3. Miért akar valamit közkinccsé tenni? 4. Miért olyan fiatal? 5. Honnan tudjuk, hogy bal- vagy jobboldali? 6. Indiai, tehát biztosan az állampolgárságért csinálja az egészet. 7. Arra nem gondolt, hogy Borsodban meg éheznek? Szóval, Magyarországon nem futott volna be ez a csávó. jól tette, hogy Amerikát választotta.

Bogár László közgazdász, a magyar szellemi élet egyik kiválósága, interjút adott a Magyar Demokratának. A Magyar Demokrata konzervatív közéleti lap, nagyon markánsan és okosan képviseli a keresztény értékrendet. Bogár László az interjúban (Magyar Demokrata 2019.június 26., 12-14.o.) rámutat arra, hogy Donald Trump amerikai elnök voltaképpen menti Amerikát: megpróbálja országát, mint nemzetállamot megmenteni a birodalmi összeomlástól. Az interjút Kovács Dániel készítette, nagyon jól felépített, okos médiaanyag kerekedett ki belőle. Csak egyetlen hosszabb megjegyzést fűznék hozzá: Azt mindannyian látjuk, hogy napjainkra a történelem minden korábbinál gyorsabban változik. Az USA nagyhatalmi-birodalmi-rendcsináló időszakának vége. Trump elnök ezt nagyon jól tudja, és nincs más választása, hogy az Egyesült Államokat, mint nemzeti entitást megmentse, magyarul: ha már Audim nem lehet, legyen akkor Opelem, de az legyen gyors és jól karbantartott. Valami ilyesmi. Az USA összehúzza a nadrá

A Magyar Idők című közéleti napilap 2018.június 13-i számának címoldalán szerepel a Donald Trump-Kim Dzsong Un tárgyalásokról szóló anyag. A cikkíró utal rá, hogy bár Trump és csapata szerint világtörténelmi jelentőségű megegyezés történt, valami mégsem stimmel. Kim Dzsong Un ugyanis csak szóban ígérte meg a leszerelést, csak szóban erősítette meg azon szándékát, hogy Észak-Korea megsemmisíti atomfegyverkészletét. Hogy a Kim-család egymást követő tagjainak szava mennyit ér, azt az elmúlt évtizedek eseményei megmutatták. Véleményem szerint az egész csak arra jó, hogy éhínség esetén újabb segélyeket csikarjon ki Amerikától. Egyébként azt is érdemes volna átbogarászni, hogy a koreai média egyáltalán megemlítette-e ezt az ígéretet. Szerintem nem. Arrafelé már tudják, mennyit ér egy Kim szava. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jó könyvekről: konyv-ajanlo.blogspot.com

Amint azt a Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 31-i számában olvashatjuk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A találkozó szívélyes légkörben folyt, de- amint a 3. oldalon közölt Ulicza Tamás- cikkből is kiderül, az USA egyelőre óvatos Magyarországgal. Azért óvatos, mert nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország jó viszont ápol Oroszországgal. Amerika azt nem érti,hogy mi Oroszország torkában élünk, mi nem tehetjük meg, hogy nemet mondunk Putyinnak. Annak a Putyinnak, aki - orosz vezetők közül hosszú idő után elsőként- nem pusztán az erőfölény pozíciójából tárgyal e kis kelet-európai ország képviselőivel. Oroszország Magyarország számára nagyon fontos gazdasági partner. Donald Trump USA-ja is nagyon fontos gazdasági partner. Mi már csak ilyen nyitott gazdaság vagyunk... Az amerikai külügyminisztérium Obama idejéből visszamaradt, Orbán Viktort zsigerből utáló tisztviselői pedig jobban tennék, ha egyszer megpróbálnána

A Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 24-i számából, természetesen a teljesség igénye nélkül, pusztán kedvcsináló-figyelemfelhívó jelleggel: Kétnapos konferencia kezdődött Budapesten az EU jövőjéről Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a nemzetek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Szó esett arról is, hogy a liberális média továbbra is lepopulistázza azokat, akik a migráció ellen emelnek szót- A Visegrádi országok szövetséget kötnek azért, hogy Európa a jövőben is erős maradjon. - Amerikának és a NATO-nak olyan politikát kell folytatnia Ukrajnával, hogy figyelembevegye a kárpátaljai magyarság érdekeit. - A Soros által fizetett civil szervezetek továbbra is rágalmazzák Magyarországot és a magyar kormányt. Azt sugallják, hogy a FIDESZ nem tiszta eszközökkel nyerte meg a 2018-as választásokat- Sport: Két magyar női labdarúgó a BL döntőjében. Jakabfi Zsanett és Marozsán Dzsenifer egymás ellen is játszhat- Unai Emery lesz az Arsenal csapatának vezetőedzőj

Péter János, cikkéből tudjuk, mely az Ország-Világ 1958.május 1-i számában jelent meg, hogy a szputnyikválság idején Billy Graham, a már akkoriban a is tömegeket mozgósító evangelista, három kérdést tett fel egyik rádióbeszédében: 1. Amerika tudatában van-e annak, hogy a Szovjetunióból irányított lövegekkel bármelyik percben rommá lőhetik? 2. Fenáll-e annak lehetősége, hogy az USA szovjet bábállammá válik? 3. Tudja-e az amerikai politikai elit, hogy két választása van: vagy elfogadja a Szovjetunió kezdeményezését, és leül tárgyalni, vagy atomháborút indít? A szovjetek 1957.október 4-én lőtték fel az első szputnyikot. Ezzel voltaképpen annyi történ, hogy kezdetét vette az űrkorszak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Egy tanácsadó oldal: penzugyitanacsok.blogspot.com

A Magyar Hírlap című napilap a mai magyar sajtópiac egyik legszínvonalasabb szereplője. A 2018.január 23-i számban olvashatunk például Gulyás Mártonról, aki egyre nagyobb botrányokat kavar a választások közeledtével. A politikai aktivistát ( nevezzük annak...)Soros György is támogatja. Áll a bál Amerikában az illegális migráció ügyében. A demokraták továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a salvadori, haiti, mexikói, dominikai és egyéb bevándorlók az USA-ban maradhassanak, Trump elnök azonban legszívesebben azonnal hazaküldene mindenkit- és igaza van. Nagyon érdekes helyzetelemzést olvashatunk Bogár László tollából a 21. század nagyhatalmi politikájáról. Az USA igyekszik megakadályozni Európa és Ázsia egységesülését, ezért meggyengíti mindkettőt, Európát például a migrációval.

A Magyar Fórum a kétezres évek elején még a magyar sajtó fenegyereke volt, meglehetősen szélsőséges írások jelentek meg a hetilapban. Azóta a Magyar Fórum megszelídült, lehiggadt, jelenleg azt mondhatjuk, hogy a FIDESZ centrumához áll közel álló ideológiai irányzat mentén halad. A 2018. évi 3. számban nagyon figyelemreméltó a Túltenyésztett liberálisok című írás, mely voltaképpen interjú Dr. Boros Imrével, a neves közgazdásszal. A sajtószemle rovatban olvashatunk a német koalíciós tárgyalásokról, valamint arról, hogy Amerika megint politika botrányra készül: egy börtönből frissen szabadult, magát nővé operáltató férfi szeretne elnöki tanácsadó lenni. ( Azt azért megnézném, hogy Trump elnök csapatába hogyan fog beleilleszkedni...). A 2. oldalon közlik Csurka István: A holding című egészoldalas írását, mely a magyarországi politikai maffia működését tárja fel. Orbán Viktor mindent megtesz azért, hogy ne legyenek Magyarországon migránsok. Ezzel csak egyetérteni tudunk, ám a 3 .oldalon köz