Írott és elektronikus média régen és ma

 A Mandiner című hetilap 2023.51-51.száma interjút közöl a nagyon szimpatikus Kokas Katalin- Kelemen Barnabás zenészházaspárral ( Farkas Anita:Jó ilyenkor a csendnek támasztani a létrát. Mandiner, 2023.51-52.szám, 80-85.o.). Az interjúnak a lényege a családi élet, munka és magánélet egyeztetése, a közelgő karácsonyi ünnepek. Nagyon szép, megnyerő családot ismerhetünk meg. Egy mondat azonban szemet szúrt a cikkben, és nem adott okot örömre. A 84. oldalon olvashatjuk, hogy 2022-ben Magyarországon összesen 28 fő érettségizett zongorából. Ez rettenetesen kevés.Bartók, Kocsis Zoltán és Fischer Annie országában! Vajon miért csökkent le a fiatalok érdeklődése e hangszer iránt? Egyrészt azért, mert a zongora alapvetően a klasszikus zene interpretálására alkotott hangszer, a klasszikus zene iránt pedig általában csökkent az érdeklődés. A rap - pontosabban a rap folytonos hallgatása- tönkretette a fiatalok zenei ízlését. Azonkívül a zongora a legdrágább hangszer, a legtöbb szülő nem engedheti me

 Kambodzsáról mostanában keveset hallunk az írott sajtóban és az elektronikus médiában. Mióta a Vörös Khmerek megbuktak, a távolabbi tájakon élők kevesebbet figyelnek erre a gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező ázsiai országra.Talán hiánypótló az a bő hír, amit a HVG 2023.augusztus 10-i számában olvashatunk.  Hun Szen kormányfő 38 évi uralkodás után lemondott pozíciójáról, amit a fia vett át- így rendelkezett Norodom Sihamoni király. Rendeztek választást is, ahol az ellenzék nem vehetett részt, így aztán a Kambodzsai Néppárt a 125 mandátumból 120-at megszerzett.  Mi jut eszembe, miközben olvasom ezt hírt? Tulajdonképpen semmi.Csak annyi hogy a nepotizmus voltaképpen ősi emberi reflex:segítek a családomnak. S ha ebben törvény nem korlátoz, akkor családi hűbérbirtokká tehetek egy országot. Ilyen a világ. 

 Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a 20.század második felének európai filmtermését:vajon hogyan hatnak ránk,21.századi nézőkre ezek a filmek?A Panelkapcsolat,Tarr Béla 1982-ben bemutatott filmje,még manapság,a 21.század húszas éveiben is maradéktalanul aktuális. A férj(Koltai Róbert) még szárnyalna,hajtja a szakmai ambíció,karriert,külföldi munkát szeretne,mindeközben elhanyagolja feleségét és gyermekét. A feleség(Pogány Judit)viszont túlságosan szűklátókörű:kizárólag az otthon és a család körül forognak gondolatai. A két ember,kik egykor szerették egymást,rájönnek:nem illenek össze.A házasság persze megromlik,de egybenmarad:már nem tudnák az életüket egymás nélkül elképzelni. Bizonyára mindenkinek akad a környezetében egy-két ilyen család.  A film,túl örök aktualitásán,remek. Koltaiban ott a fiatal tehetségek lendülete. Viszi a filmet. Érdemes megnézni,különösen ajánlom családalapítás előtt álló fiataloknak. 

 Azok a családok, ahol már nagyok a gyerekek (gimnazisták,főiskolások, egyetemisták,esetleg már dolgoznak), minden évben nyáron szembesülnek az alapkérdéssel: hányan menjünk a családi nyaralásra? jöjjön-e velünk a gyerek? Nem kínos már huszonéves " gyereknek", ha a szüleivel nyaral? Nem fogják a kortársai kicikzni ezért? A Nők Lapja ( nagyon szeretem ezt a hetilapot, férfiként is gyakran elolvasom, mert remek cikkek vannak benne csaldról, gyereknevelésről, pszichológiáról) 2022.juúlius 6- számának 62-64. oldalán olvashatjuk Jónap Rita cikkét, címe:Kriszta tiszta gyagya. A cikkben voltaképpen hétköznapi emberek mondják el véleményüket a kérdésben. Mindenféle álláspont megjelenik. A negyvenes szülő, aki nem engedte, hogy tizenéves lánya otthonmaradjon. A szintén negyvenes hölgy, aki már sajnálja, hogy nem nyaralt többet a szüleivel. Megszólal a pszichológus is, aki szerint érdemes felnőttként kezelni a tinédzsert, és figyelembe venni az ő igényeit. Nem akkorra tervezni a csalá

 Sorozatunkban olyan turisztikai " célpontokat" ajánlunk Kedves Látogatóniknak, melyek igényesek, különlegesek, ugyanakkor egy átlagos közép-európai család pénztárcája számára megfizethetők.Természetesen nemcsak közép-európai, de nyugat-európai, amerikai,közel-keleti turisták számára is ajánljuk ezeket a nagyszerű helyeket, az év minden szakában. Ahol csak az év bizonyos részében fogadnak turistákat, ott külön jelezzük. Csíkszentkirály a Zsögödi-szoroson túl ( ma Románia) található, az Alcsík nevű tájegység ékessége. Ami igazi nevezetességgé teszi, azok a borvizek. Aki még nem fürdött igazi borvízben- mert bizony szép nagy medencék várják itt a vendégeket, ahol is sokféle testi betegség nyűgjeire lelhetnek enyhülést-, nem tudja, mekkora élmény. Nem szabad kihagyni! Szenzációs nyári élmény.  Aki szeretne a hely történetéről, kultúrájáról tájékozódni, annak ajánljuk az Erdélyi Gyopár című folyóirat 2006/3.számában Zsigmond Enikő:Borvízfürdő Szent István falujában című cikkét. N

 A Nők Lapja Psziché 2011.április-májusi számának 66-67. oldalán olvashatjuk Dr.Koltai Mária írását Engedd el a veszteségeid! címmel. A Szerző a veszteség feldolgozásának folyamatszerűségét hangsúlyozza, s e folyamatnak alábbi állomásait különíti el: - emlékezés - szembenézés - megértés - kiengesztelődés - megbékélés - megbocsátás A cikk ezek után az alábbi veszteség-típusokat részletezi: - szégyent gerjesztő esemény a családban -hirtelen halál - baleset -munkahely elvesztése - igen, ez is a gyászhoz meglepően hasonló érzéseket hív elő az emberből - betegség - válás Ismeretet néhány olyan terápiás módszert, melyeket a pszichológusok a veszteség feldolgozásának megkönnyítésére javasolnak. Ilyen pl. a búcsúlevélírás ( a gyászoló leírja, amit a rokon elvesztése kapcsán érez, esetleg, ha van valami miatt, lelkiismeret-furdalása, azt is kiírja magából). Hasznos módszer lehet pl. a székekkel kirakott veszteségsor ( pszichodráma-elemekkel színesített terápia esetén). Nekem legjobban az első

 A Magyar Konyha című folyóirat 1982/1. számában olvashatjuk Novobáczky Sándor írását, melynek címe:Legyünk vendégek otthon!  A Szerző a magyar lakosság étkezésével kapcsolatban az alábbi negatív jelenségekről tesz említést: - nem reggelizünk, ha igen, akkor is kapkodva - a családi étkezésekhez nem terítünk meg, a terítőt csak akkor tesszük fel, ha vendég jön - nem mindig törődünk az élelmiszerhigiéniával, eltesszük piszkosan a vajat, a túrót - az esti tévénézés miatt a családi vacsorák is kapkodók: rátesszük az ételt a tányérra, s rohanunk a tévé elé - bögréből iszunk szódavizet éppúgy, mint gyümölcslevet, sört. Tiszta pohár csak a vendégnek jár. A meglehetősen ironikus hangvételű cikk 1982-ben jelent meg, a helyzet azóta ( főként az egészségtelen ételek elterjedésével) csak romlott. Persze, a rohanó világban ,ahol mindkét szülő dolgozik, a gyereknek meg ott az óvoda, iskola,elég nehéz lenne elvárni, hogy anyuka ( vagy pláne a cselád) reggel fél hétre megterítsen, és olyan angolos ,b

 Napjainkban- ezt pedagógusok és szülők is tanúsíthatják- egyre több gondot okoz a családok és az iskolai csoportok, osztályok életében a gyermekkori agresszivitás.Egy nagyon jó cikket találtam a témáról a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2008/9. számában. A Szerző Lóránth Ida. A cikk a lap 2-3. oldalán olvasható.  Néhány főbb gondolatot emelnék ki az írásból, a teljesség igénye nélkül. - Azok az anyák,akik a terhesség alatt idegesebbek voltak, netán deviáns magatartást tanúsítottak pl. drogoztak, nagyobb valószínűséggel hoznak világra agresszív viselkedésű gyermeket - Egy kanadai kísérlet, melyet Tremblay professzor vezetett, hatszáz fős mintán végzett kanadai kísérlet kimutatta: Az agresszív óvodásból könnyen lesz agresszív iskolás ( tehát nem igaz az a széles körben elterjedt álláspont, hogy a kisgyermek az agresszivitást " majd kinövi").Az agresszív iskolásból nagy valószínűséggel lesz agresszív felnőtt, aki nem tudja megfelelően kezelni gyermeke erőszakos cselekedeit. A p

 Mindenkinek van egy képe az apjáról. Azt gondolom,legtöbbünk,akik már csak felnőttként tudunk visszaemlékezni boldog(?) gyermekkorunkra, furcsa,ellentmondásokkal teli emberként gondol az apjára,akár él még az apa,akár már eltávozott közülünk. Grecsó Krisztián:Apám üzenetei című novellájában (Nők Lapja,2022.november 9.) az apának van egy jobbik énje és egy rosszabbik énje. De összességében:furcsa,különös,üzenetei által sem mindig könnyen érthető ember. Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni,hogy értsük,miért van ez így. Szerintem azért,mert hagyományos családban az apa szuverénebb lény,mint az anya. Az anya,főleg anyaságának első éveiben,szinte összeforr gyermekével. Az apa messzebb marad,az apa sokáig dolgozik,későn jön haza,mindenféle titokzatos dolgot csinál,és erre szüksége is van a gyereknek,mert azáltal,hogy részben megérti apja titkait,"bevezetődik"abba a sokszor elég bonyolult,egymásra épülő rendszerek hálózatából álló metarendszerbe,amit úgy hívnak,hogy külvilág. Amiko

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc után keservés hónapok következtek Magyarország történetében. A Kádár-korszak megtorló gépzete beindult:szinte semmiért ítéltek embereket halálra vagy hosszú börtönbüntetésre. De hogyan festett a megtorlaás időszaka egy hétköznapi magyar család életében? Erről bizony a történeti kutatások csak igen visszafogottan szólnak. A szépirodalom azonban módot ad arra, hogy az egykori áldozatok kibeszéljék, kiírják magukból múltjuknak ezt a keserves fejezetét.  Így tett Zsámboki Mária is. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2010/11.számában olvashatjuk a különös című ...hétrevároma...című elbeszélését. A cím a harmincas évekbeli sláger ( refrénje:Hétre ma várom a Nemzetinél/ott, ahol a hatos megáll) parafrázisa:a csiriviri szerelmes dalból itt érzelmekkel teli találkozás lesz.  A történet a következő ( nem áruljuk el az egészet, csak belekóstolunk):egy kamaszlány szemszögéből ismerjük meg egy család 1956 utáni történetét. Az apát hét évre í

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

 A Delta magazin 1970/7. számában (6. oldal, Milyen vastag a tojás héja?) bukkantam a következő, mélyebben belegondolva hátborzongató hírre.  Arról van szó, hogy minden, élelmiszeriparban járatos ember tudja, hogy a vastag héjú tojást könnyebb kamionokban nagy távolságra szállítani, mint a vékony héjút. De hogyan állapítjuk meg, melyik tojás a vastag, és melyik a vékony héjú? Brit kutatók, az Oak Bridge-i magfizikai laboratórium munkatársai- legalábbis azt hitték- megtalálták a megoldást. "A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárforrás elé helyezik. A visszaverődő béta-részecskék száma pontosan jelzi a héj vastagságát.".  Tényleg hátborzongató. A brit családok évtizedeken át ették a radioaktív besugárzású tojásokat, ezekből készültek az angol szállodákban az angol reggelik, szóval, a derék britek alaposan megpakolták a népet radioaktív sugárzással ( Az objektivitás kedvéért hozzáteszem: arról nem ír a cikk, milyen gyakorisággal alkalmazták ezt a módszert a brit élelmiszeripa

 A Mi Erdőnk című erdészeti folyóirat 2022/2. számában olvashatunk nagyszerű cikket a Sárvíz-völgyben( Mezőföld, Fejér megye) működő Soponyai Erdészetről, és az ahhoz tartozó csdoálatos természeti értékekről. Hihetelenül gazdag, szabad szemmel is megfigyelhető állatvilág:nyári lúd, tőkés réce,dankasirály, gímszarvas- Európa legszebb, legimpozánsabb állatai egy helyen. A nővények kedvelői a medvehagymaszőnyegben is gyönyörködhetnek. A vadászatot kedvelők is kiélhetik edvenc hobbijukat. Nagyon megfogott a táj. Turizmus szempontjából Magyarország egyik kevésbé ismert, de felfedezésre váró tájegysége. Alkalmas egynapos családi kirándulásokra, de néhány napos belföldi nyaralásra is. Kár, hogy a mainstream médiában, sajtóban kevesebbet beszélnek-mutatnak erről a helyről, mert gyönyörű, minden évszakban.  A MiErdőnk cikke ( Bedőcs Renátának, a a Vadex Mezőföldi Zrt-nek munkája) viszont kitűnő.  A folyóiratról bővebben: magyarmezogazdasag.hu

 Takáts Tamás a magyar könnyűzenei élet egyik megkerülehetetlen személyisége. Mások mellett a Karthago, az East együttes énekeseként, valamint szólistaként alkotott maradandót.  Az origo.hu  írta meg ( megtekintve 2022.június 21. 9 óra 02 perc), hogy ez a nagyszerű zenész, énekes koronavírusos, és nincs jól. Látogatóink, olvasóink nevében azt kívánjuk, hogy minél előbb gyógyuljon meg, szövődmények nélkül, és legyen egészséges, és minél több időt tudjon a családjával tölteni. És persze, színapdon énekelni.  Mielőbbi gyógyulást, Kedves Takáts Tamás! Szurkolunk Neked, imádkozunk Érted! 

 Pedig Magyarországon több,mint 544 ezer szülő neveli egyedül a gyermekét/gyermekeit. Egy időben nagyon népszerű téma volt ez a médiában,mostanság keveset beszélnek az egyedülálló szülők és gyermekeik problémáiról. Pedig kellene. Ezért is örültem a Nők Lapja 2018/29.számában Rist Lilla és Aszmann Zsanett:Egyedül (nem) megy című,kitűnő és problémaérzékeny írásának. Ami a legfontosabb:Magyarországon az egyedülálló szülő illetve gyermeke semmilyen anyagi vagy érzelmi segítséget nem kap. Norvégiában plusz egy gyermek után kap támogatást az,aki egyedül neveli gyermekét. A cikkben szó esik olyan lelki nehézségekről is,melyeket pl. az elvált anyukáknak kell megoldania. Minden döntést egyedül kell meghoznia,ez már önmagában eléggé nyomasztó lehet. Sok elvált asszonynak megszakad a társasági élete:a családban élő nők már nem barátnőként,hanem potenciális riválisként tekintenek rájuk. Kevés a szabadidő,minden percet a gyerekek foglalnak le. Szóval,nem egyszerű.  És a gyerekeknek sem egyszerű,nem

 Szendvicsgenerációnak azt a nemzedéket nevezzük,amely egyszerre gondoskodik felnőtté váló gyermekeiről és idős szüleiről. A sajtó és a média,sajnos,keveset beszél róluk,pedig életük csupa stressz. Több százezren,talán millióan is lehetnek. Ötvenes-hatvanasok és nagyon nagy rajtuk a teher. Mondhatni:életük a stressz. A Nők Lapja 2021/17.számában találtam egy remek cikket(Jónap Rita,Hufnágel Gabriella:Berobbant a szendvicsgeneráció,20-23.oldal) erről a jelenségről,ezekről az emberekről. Tulajdonképpen mindegyik megkérdezett ugyanarról panaszkodik:segíteniük kell a fiatalokat,meg az öregeket,magukra aztán nem jut se pénz,sem idő.  Nehéz ügy,világjelenség,a cikkben megszólaltatott pszichológus szakértő leginkább a tehermegosztást tudja javasolni,azaz ne egy családtag viselje az összes terhet. Ahol több testvér van,ott ne egyetlen vállra nehezedjen a szülőgondozás terhe. A huszonéves fiatal is besegíthet az idősek gondozásába. Jó,egyszerűen hangzik-gondolom én-de vannak családok,ahol nem l

 A Nők Lapja Évszakok 2020.téli számában nagyon színvonalas cikket olvashatunk Pablo Picassoról, a huszadik század spanyol képzőművész-zsenijéről ( Fodor Marcsi:A 20.század zsenije, Picasso). A Szerző, Fodor Marcsi, összefoglalja a nagy spanyol festő pályafutását, de inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan viszonyult közvetlen környezetéhez Pablo Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb művésze.  Finoman szólva sem példamutató módon. Öngyilkos barátja szerelmét elszerette, rendszeresen szeretői voltak, s idézem:" Két szeretője, egy felesége, egy fia,egy unokája lett öngyilkos..."(105.oldal). A cikk olvastán az a benyomásom támad, hogy ez az ember saját életének nyomora elől belemenekült az alkotásba, s mindenkit ellenségnek tekintett, aki ezt a menedéket háborgatni merészelte. Persze, százezer műalkotás létrehozásához egész ember kell, csak ilyenkor felvetődik a kérdés:az ilyen ember minek akart családot? Ha nem fér bele az életébe, akkor nem fér bele az életébe. Akkor be

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

 A Nők Lapja 2019/3. számában,a 93.oldalon olvashatjuk Szabó Borbála kiváló novelláját,melynek címe:Egész ember. A főhős egy magas beosztású orvos(de lehetne bármelyikünk),aki rengeteget dolgozik,családja van (4 gyermek),ráadásképpen még szeretője is akad,aki egyre többet követel. Olyan munkamániás ember ez a mi doktorunk. Dr.Fodor úgy érzi,meg kellene háromszorozódnia,hogy minden fronton helyt tudjon állni. Kívánsága teljesül:egyszerre csak 3 Dr.Fodor lesz a világon. Hősünk eleinte élvezi a helyzetet,csakhogy ott a szerető aki továbbra is egyre többet kíván... Szabó Borbála novellájára Kafka és Örkény is büszke lenne. Jó ötlet,remekül megírva. Az egyik legjobb kortárs novella,amit olvastam. 

 A Folk Magazin 2011/5. számának 8-9. oldalán találkozhatunk Valter Linda írásával, pontosabban annak második részével. A cikksorozat a Spanyolországban tapasztalható udvarlási szokásokról szól. Az egyik ilyen sajátos szokás az volt- elsősorban Andalúziában- hogy a férfi levelet küldött a kiszemelt hölgy családjának, melyben leírta, ki ő, leírta, hogy nagyon tetszik neki a lányuk, és hogy tisztességesek a szándékai, magyarán: házasság céljából szeretne udvarolni. Gondolom, nem felejtette el megemlíteni, ha esetleg volt valamicska vagyona... Szóval, az ember elképed. Az egy dolog, hogy a családtagok vigyáztak egymásra, különösen a fiatalokra, de hogy az egész család azon kokettált, hogy Juan vajon megközelítheti-e Rosaliát, ez mai, 21.századi szemmel már tényleg sok. Igazi közösségi társadalom volt ez a spanyol, mindenki mindenkiről tudott valamit és mindenki mindenkinek beleszólt a dolgába. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor a pappal íratták a legények a levelet, merthogy analfabé