Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon még mindig divatban van az a kommunikációs stratégia, miszerint amiről nem beszélünk, az nincs. Éppen ezért sokan, sokszor gondoljuk úgy, hogy ha nem beszélünk úgynevezett " kényes betegségekről", akkor azzal megoldottunk mindent. A hallgatás fala mögé rejtjük a problémákat. Struccpolitika ez a javából.  Rékasy Ildikó: Miheztartás végett című verse ( Ezredvég folyóirat, 2012.május-július, 15.o.) pontosan ezt a társadalmilag elfogadottá vált magatartásformát gúnyolja. Konkrétan három betegséggel kapcsolatban "szólal fel":az AIDS, a depresszió, és a rák.Valahogy ezekről szeretünk hallgatni. Sok esetben azt hisszük, aki e rendkívül komoly betegségekről csak beszélni mer, az provokatív céllal teszi.  Persze, nem kell folyton ezeket emlegetni, csakhát a struccpolitika sem megoldás.  Merjünk egy kissé nyitottabbak lenni, őszintén/ őszintébben beszélni a problémákról. Erre bátorít ez a kitűnő vers. Olyan, mintha személyesen hozzád szólna.  És éppen ezzel, a

 Megérzed,ha a párod hűtlen hozzád?Ennek eldöntésére a Nők Lapja Psziché 2012.szeptember-októberi száma 7 kérdésből álló,szituációs tesztet közöl. Ennek kapcsán szeretnék néhány mondatot szólni. Szerintem csak akkor érezhető meg a párod hűtlensége,ha az illetőben emiatt lelkiismeret-furdalás támad. Nem magát a hűtlenséget érzed meg,hanem a lelkiismeret-furdalást. Ha a hűtlenséget elkövető személynek nincs lelkifurdalása és mindent megtesz annak érdekében,hogy kettős életét fenntartsa,akkor akár évekig is eltarthat,mire észrevesszük,hogy átvertek. Van aztán az a típus( férfiak és nők között is ismerek ilyet),aki a partner hűtlenségét úgymond bekalkulálja:azt mondja,hogy úgyis meg fog csalni egyszer-kétszer az én hőn szeretett párom,dehát ilyen a természete,hadd kalandozzon, végül úgyis visszajön hozzám. Elég magas rizikófaktorú hozzáállás,de pl. a mi tágabb családunkban volt ilyen házasság és remekül működött.  Évtizedekig. Magánéletében mindenki maga választ stratégiát,s szerintem ahán

 A Dunakanyart,mint tájegységet a magyar és nemzetközi közönség általában úgy ismeri,mint a magyar középkor emlékeinek tárházát. A Magyar Turista című folyóirat 2008.februári számának 12-13.oldalán olvashatjuk Gróf Péter és Gróh Dániel:A római limes mentén Visegrádon című írását. Ebből kiderül,hogy a térség már a Római Birodalomnak is fontos stratégiai területe volt. Mint azt olvashatjuk,a Visegrád és Esztergom közötti 24 kilométeren 24 római kori erőd található. Ezek közül azonban csak keveset tártak fel,s nagyon kevés azon emlékek száma,melyet a történelem iránt rajongó turisták,a sajtó és média is megtekinthet ill. bemutathat.  Vannak azért kiemelhető pozitív példák is. Szerzők részletesen szólnak a Visegrádon látható négy építményről ( további hat vár feltárásra), a lepencei őrtornyokról és szobrokról, végül a Sibrik-dombon feltárt katonai táborról. A kitűnő cikk egyben nagy kedvet is ébreszt az Olvasóban,hogy személyesen,családjával is felkeresse ezen történelmi emlékeket. Történe

 A HVG 2020.december 10-i számának 37. oldalán olvasható a Malacuk lesz c. cikk, szerző nevének megjelölése nélkül. Ebben egy kanadai pszichológiai vizsgálatról írnak, mely kimutatta, hogy a gyermekek már 3 éves kortól kezdve takarékoskodnak: félreteszik az üveggolyókat stb. A kis kapitalisták pedig 12 évesen már " bonyolult pénzügyi stratégiákat" képesek kidolgozni. Ezért aztán a szülőknek érdemes pénzügyi tudatosságra nevelni a gyermekeiket. Nekem emögül a kis írás mögül kilóg a lóláb: nem valami biztosító vagy tőzsdei kereskedő rendelte ezt az egész pszichológiai vizsgálatot? Amúgy meg: ha visszaemlékezünk hányattatott gyermekkorunkra, mi is gyűjtöttünk kincseket, elástunk dobozokat stb. A gyerekek, különösen a fúk, szeretnek kincseket gyűjteni, eldugni. Ennek megállapításához nem kell pszichológiai vizsgálat. abban viszont igaza van a kanadaiaknak, ( s ezt szajkózza a média is: tényleg nem ártana a nagyobb gyerekeket nagyobb pénzügyi tudatosságra nevelni. Ez pedig a HVG w

 A Hajdú-Bihari Naplónak van egy nagyon jó kis melléklete,az a címe:Iránytű. Pályaválasztásról,továbbtanulásról,karrierről szól. Olvasom a 2021.január 25-én megjelent számban a Hámori Ildikóval,a Debreceni Szakképzési Centrum igazgatójával készült interjút. Meglepő. A hazai média-már ha foglalkozik a témával-általában azt sulykolja,hogy egy szakma ingyenes. Kiderül,hogy nem. Két szakma és egy szakképző intézményben szerzett szakképesítés is ingyenes,legalábbis 25.éves korig. Az is kiderül az Iránytű cikkéből,hogy a technikusi oklevél többletpontokat jelent az egyetemi felvételinél. Jövőre pedig bevezetik az okleveles technikus minősítést azok számára,akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen indìtott szakmai programban tanulnak.  Szóval,változik,méghozzá folyamatosan változik az oktatás. A kínálat bővül,a lehetőségek gyarapodnak. Jó lenne,ha minden hazai média stratégiai kérdésként kezelné az oktatást. Merthogy mindig van valami új a nap alatt,ami az Olvasókat/Nézők