Írott és elektronikus média régen és ma

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

 A VKM (Városközpont Magazin) 2014.áprilisi számában nagyon jó kis cikket olvashatunk a debreceni Szabadság-telep templomairól. Megtudhatjuk,hogyan duzzadt fel a huszadik század első felében a városrész református lakossága nyolcezer főre,miért változott meg a városrész neve a második világháború után,mit terveztek erre a területre 1916-ban a városvezetők(utólag elmondhatjuk,nem volt jó ötlet), s hogyan épültek fel a ma is ismert és működő templomok  Debrecen történetéhez nagyon érdekes adalék Papp József cikke,mindenkinek ajánljuk,aki történelenmel hivatáaszerűen vagy amatő szinten foglalkozik. Illetve hát:ajánljuk minden debreceninek. 

 Sean Kingsley brit régész,szakterülete a tengeri régészet. Közel egy évtizede kutatja a bibliai Salamon király élettörténetét,különös tekintettel a jeruzsálemi templom építésére. A nemzetközi médiában (pl. The Guardian) is nagy érdeklődést keltettek kutatási eredményei,melyeket magyar nyelven az izraelinfo.hu oldalon olvashatunk. 4 alapvető pontban foglalhatjuk össze Kingsley kutatásainak eredményét. 1. A bibliai Salamon király valóban élő,történelmi személy volt,ezt megerősítik főníciai írásos anyagok is. 2. Valóban Salamon király építtette az első jeruzsálemi templomot. 3. A templomhoz még Hispániából,a mai Ibériai-félszigetről is hoztak építőanyagot.Ez az ókorban óriási távolságnak számított. 4. Ezeket a Salamonnal szövetséges főníciai uralkodó,Hirám,hajóflottájának közvetítésével juttatták el a messzi Jeruzsálembe. A bibliai régészet tehát újabb feldedezéssel támasztotta alá,hogy a Biblia igazat ír. 

 Nagyon szeretem a keresztény kegyességi kiadványokat,ezek közül az egyik legjobbnak a Csendes Percek( The Upper Room) címűt tartom. Az USA Tennesse államában adják ki,33 országban terjesztik,mindenhol anyanyelvre lefordítva. Talán azért is különleges a hasonló "médiatermékek"között,mert nemcsak teológusok,hanem laikusok is írnak egy-egy napra szánt elmélkedést.  A 2017.március 13-ra szánt áhítatot bizonyos Andy Baker írta,Tennessee (USA) államból. Jakab levelének 1,25 igehelye a textus,itt szerepel a sokak által ismert "szabadság tökéletes törvénye"kifejezés. A magyarázó szövegben viszont nem konkrétan erről az igehelyről esik szó,hanem arról,hogy milyen gyorsan elfeledkezünk saját kereszténységünkről az istentiszteletek után. Nem úgy viselkedünk az emberekkel,mint ahogy krisztusi emberként kellene viselkednünk. Templomon kívül valahogy nem mindig sikerül megfelelni a krisztusi eszményképnek.Az 1Pét 3,8 igehely a testvérszeretetről,meg úgy általában a keresztény em

 Ez aztán az igazi szegletkő! Templom a ház alatt... Az izraelinfo.com oldalon olvashatjuk az Arraf házaspár történetét, akiknek ősei 1875 óta éltek egy domboldalra épült házban. A családi legendárium szerint mozaikokat láttak az alapozásnál, de sokáig ezt csak mesének tekintették. Egészen addig, míg az elmúlt hónapokban észrevették, hogy szobáik alatt igen szépen kimunkált mozaikok találhatók.Értesítették az illetékeseket, a régészek az egész környéket átkutatták, Arraféknál és a szomszéd házakban nagyon szép bizánci templom, talán kolostor maradványaira bukkantak. Ön mit tenne, ha felfedezne a háza alatt egy másik épületet? Szerintem ugyanazt, mint Arrafék: szólna a régészeknek. Egyszerűen felhívná a múzeumot.Vagy nem? 

Az mno.hu oldalán olvashatunk arról, hogy Chilében az antifasiszta szélsőbal felgyújtott egy keresztény templmot, korábban pedig egy keresztény menetben vertek össze gyerekeket és öregeket. Kérdés: miért haragszik a szélsőbal a keresztényekre? Válaszok: 1. Mert mindig is haragudott. 2. Erős a marxi tradíció ( " A vallás pedig a nép ópiuma") 3. Valakin ki kell tombolni magukat. 4. Szívük mélyén tudják, hogy Isten látja őket, ettől aztán idegesek lesznek 5. Egy templom felgyújtása, sajnos, médiaesemény. Más válaszok pillanatnyilag nem jutnak eszembe, aki tud, kérem, segítsen, szóljon hozzá!

A TV4 hétről-hétre bemutatja a Midsomer Murders ( magyar címen:Kisvárosi gyilkosságok) című filmsorozat legújabb epizódjait. Ezzel nincs is semmi baj, jómagam szeretem a színvonalas klasszikus krimit. Csakhogy Az ima ereje című epizódban, véleményem szerint, határozottan keresztényellenes irányba tolták el a cselekményt. Miért is? A történetben szerepel egy középkori templomi festészetet kutató művészettörténész, aki nem mellékesen meggyilkolnak, nem is akárhogy:kerékbe törik, szóval, erről az emberről kiderül, hogy homoszexuális, ráadásul feketemágiával is foglalkozik. Ezt a Biblia bűnnek ítéli. Szerepel még egy lelkésznő, akit a film készítői embertelen, részvétlen, kizárólag a saját anyagi érdekét szem előtt tartó emberként ábrázolnak. Aztán szerepel egy harmadik egyházfi, aki pedig elrabolja egy leányanya kislányát (narkós, betépett, úgysem tudja felnevelni...), aztán sajátjaként felneveli. Szerepel még egy hölgy, epizodista, aki folyton sápítozik, és azt gondolja, a templomi

Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar lakosság többsége Istennek elkötelezett személyként élné mindennapjait. Mégis, az írott és elektronikus média időnként elővesz keresztény témákat is- ha másért nem, hát azért, hogy szúrjon egyet a keresztények oldalába. A Nők Lapja becsületére legyen mondva, ők tisztelik a hitet. A 2017/52. számban olvashatjuk Balogh Boglárka írását ( Boszorkányok éjszakája Mexikóban), melyben Szerző egy mexikói ( Catemaco városában rendezett) boszorkányfesztiválról számol be, ahol a gyógyulni vágyók felesküsznek a Sátánra. Balogh Boglárka úgy mutatja be az eseményt, mint üzleties szélhámosságot, melynek egyetlen célja: jó alaposan megvágni a hiszékenyeket. Számomra az egészben az a legfelháborítóbb, hogy mindez a helyi katolikus templom, a Szent Kármen előtt zajlik. Hogy adhatja a katolikus egyház ilyesmihez a nevét? Miért kell a keresztény hitet összekeverni azték, maja szertartásokkal, vudu praktikákkal, meg még sok mással? Ferenc pápa tud erről? Hogyan enge

A Szegedi Evangélikusok Lapja 1932/5. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - 50 éves a szegedi evangélikus templom. Ebből az alkalomból ünnepi istentiszteletet tart D.Raffay Sándor püspök. A püspök úrnak Fészekrakás címen olvasható írása a lapban, amely az evangélium tavasza utáni fészekrakásról, azaz templomépítésről szól. - Thomay József emlékezete együttgondolkodás a papi hivatás nehézségeiről is. - Kneffel Sándor egyházgondnok alapos tanulmánya a szegedi evangélikus egyházközség történetéről. Megtudhatjuk, hogy hivatalosan 1836-ban jött létre a szegedi gyülekezet, de a Tisza-parti városban már ezelőtt is éltek evangélikus hittestvérek. - Milyen élethelyzetekben a Biblia mely igéje adhat útmutatást? Pl. Ha gyászod van, olvasd a Ján 14-et. Bűn:51. zsoltár. Veszedelemben vagy: 91. zsoltár. Nagyon levert vagy:34. zsoltár. - Körkérdés az egyház vezetőihez: milyen eszközzel lehet megteremteni a szegedi egyház lelki egységét? Petro Elek szerint az egyháztagok látogatása, a kö

A Szegedi Evangélikusok Lapja a magyar egyházi sajtó egyik kiváló remeke. A 1932/3. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A címoldalon egy mély fohász, Diadalmas Jézus címmel. Csak egy mondatot idéznék: " Halódó életed levert minden sötét hatalmasságot: imádkoztál gyilkosaidért".Elképesztő, hogy mennyire szívből jön. - A 2. oldalon Egyed Aladár lelkész cikke arról, hogy a szegedi evangélikus közösségben nincs rendben a gyülekezeti élet. Sok hívő csak ritkán jár templomba, a segélyben részesülők közül is sokan elhanyagolják az Urat. Nem ismerős ez a helyzet a mai Olvasó számára? - Nagyon aktuális a 3. oldalon Templomjáró cikke. Evangelizációkor előforduló kifogásra talál megfelelő válaszokat. Például: Minek menjek templomba, úgyis tudom, miről beszél a pap? Válasz: én is tudom, milyen a kenyér, mégis, minden nap megeszem. - Egyházi adó: annak idején a presbiteri testület határozta meg, hogy ki mennyi egyházi adót fizet. 30 napon belül lehetett fellebbezni. ( Hú,