Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Volt valaha Magyarországon egy remek krimiújság, az Alfred Hitchcock Mystery Magazine magyar kiadása, melyben hónapról hónapra nagyon jó és jó krimiket olvashatott a nagyérdemű. Az 1993.áprilisi számban még olyan bűnügyi történetet is olvashattunk, mely az ókori Kínában játszódott!  Loren D. Estleman: Halálos csapda című novelljában a magándetektívet egy igencsak előkelő hölgy, Gay Cully, bízza meg. Férje, Neil, ugyanis hetek óta nem mutatkozott, eltűnt. Walker, a magánetektív, először annak jár utána, milyen is volt Gay és Neil házassága. Kiderül, hogy Neillnek volt egy szenvedélye, mely már a normális életvezetése rovására ment:mégpedig a régi bűnügyi filmek. A pincében hatalmas gyűjteményt rendezett be, folyton azt nézte, házastársával nem foglalkozott. Vajon elegendő indíték-e egy gyilkossághoz az, ha a házastárs elhanyagol? Ráasádul felmerül az ügyben a város legaljasabb magándetektívjánek és uzsorásának a neve, aki valami nyolcvanezer dollárra vadászik... Dan Crawford: Oleánder

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, mert a kína

 Szóval, 1954-ben a magyar labdarúgásnak még volt annyi tehetséges magyar játékosa, hogy C válgoatottat is ki tudott állítani.  Ma, 2023-ban, van kb. 30 olyan játékos, akikből Marco Rossi válogathat. 1954-ben Magyarország C válogatottját meghívták, hogy Kínában túrázzon, azaz tartson bemutató meccseket. A Népsport 1954.március 10-i száma tudósított egy mérkőzésről. Magyarország C- Augusztus 1 ( igen, ez volt a kínai csapat neve) ) 9-2.  A magyar C válogatott összeállítása:Pesti Gy-Bagoly, Henni II, Kovács János-Pesti Z., Vadász,Kincses Csányi,Szusza, Várnai, Babolcsay ( Pásztor).  Igen, jól olvasták: Szusza Ferenc a magyar C válogatottban! Nem semmi... Hát ilyen világ volt akkor. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

 Miután Magnus Carlsen lemondott világbajnoki címéről,a kínai Ding Liren és az orosz Ian Nepomniachtchi játszotta 2023-ban a férfi sakkvilágbajnoki döntőt,melynek színhelye Kazahsztán fővárosa,Asztana,volt. A rendes játékidejű játszmák után 7-7 lett az eredmény, a rövidített játékidejű (más néven rapid)partikban azonban a kínai versenyző 2,5-1,5 arányban jobbnak bizonyult. Így ő lett 2023-ban a sakk világbajnoka. Megjegyezném,hogy a hazai és nemzerközi médiában a legkülönfélébb átírásokat alkalmazzák a kínai versenyző nevére. Jómagam a Nemzetközi Sakkszövetség(FIDE) oldalán található angol átírást alkalmazom,amíg más átírás nem honosodik meg Európában. Tehát sakkvilágbajnok 2023-ban Ding Liren,Kína. Néhány gondolat a VB-döntőről.1. Elképesztő akarással,mindkét fél minden partiban győzelemre játszott.Nem volt szalonremi. A döntetlen partik is hatalmas küzdelem után végződtek remivel. Még két királyig tartó összecsapás is volt! az utolsó parti is időzavarban, a kínai versenyző meglepő lé

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, meg a hong

 Új, nagyon komoly és igényes folyóirattal gazdaagodott a magyar sajtó- és médiapiac. Nagyon okos, sínvonalas folyóiratot indított 2022-ben a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja. Az Eurázsia magazin című folyóirat első száma ( 2022.1. negyedév) számtalan kitűnő cikket tartalmaz, a gazdag termésből kiemelném Salát Gergely: Kína közös vállalkozása Eurázsiával című írását.  Szerző röviden összefoglalja a kínai gazdaság és társadalom hosszú lemaradásának történelmi folyamatát, a felzárkózási kísérleteket, a sikeres modernizációt,felsorolja azokat a gazdasági ágazatokat, melyekben Kína már a világ élvonalában jár, pl. e-kereskedelem. Megtudhatjuk, mit is jelent a kínaiak értelmezésében a " reform és nyitás" jelszava. Kitér olyan problémákra is, mint pl. Nyugat-Kína gazdasági lemaradottsága, hogyan lehetne ezt orvsolni. Megtudhatjuk, mi az a BRI, milyen szerepe van ebben Európának.  Ajánlom ezt a kitűnő cikket mindazok figyelmébe, akiket érdekel Kína és Európa kapcsolata, az ,

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások játéka

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 Érdekes cikket olvastam a kitekinto.hu című külpolitikai portálon (megtekintve 2021.február 9,14 óra 2 perc). Kínában a koronavírus-jarvány alatt a fiatal párok sokkal kevesebb gyermeket vállaltak. Míg 2019-ben 14,65 millió újszülőttel gyarapodott Kína lakossága,addig 2020-ban 10,035 millióval. Megjegyzem,ez is több,mint Magyarország összlakossága.  Ami igazán figyelemreméltónak találtatott,az a nemek közötti arány. Az újszülöttek 52,7 százaléka fiú,47,3 százaléka lány. Ez hatalmas eltérés,nem szokásos. Lehet,hogy a koronavírusnak is van köze hozzá?Ki tudja. Mindenesetre Kína,a világ legnépesebb országa,szépen gyarapodik,minden állami erőfeszítés és születésszabályozási médiapropaganda ellenére.  A kitekinto.hu cikke pedig kitűnő.Korrekt,jó volt olvasni. 

 Kínában Kashgar városban találtak egy, azaz 1 koronavírus-fertőzöttet, erre letesztelik az egész várost. Erre csak annyit lehet mondani: ez így jó. Így kellene a világ minden országában, minden városában, hogy sehol ne alakuljon  ki járványgóc. Ha minden országban így cselekedtek volna, most nem itt tartanánk.  Merthogy a világ sok országában emelkedik a fertőzöttek száma.  A kínaiak jól reagáltak, nem várták meg, amíg a fél város megfertőződik koronavírussal, gyorsan és határozottan léptek. És a helyi médiát is mozgósították az ügy érdekében. A közvélemény pedig megértően fogadta a dolgot.  Első a megelőzés. Az esetről beszámolt a 24.hu ( letöltve 2020.október 26.10.óra 58 perc).

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból

A mno.hu oldalán 2019.november 11-én jelent meg egy nagyon gondolatébresztő cikk Emmanuel Macron francia elnök kínai tárgyalásairól. Macron Eu-lobogók és EU-csillagok alatt tárgyalt a kínaiakkal,úgy, mintha Európa nevében beszélne. A cikk szerzője, Sitkei Levente, azt elemzi, hogyan lehetséges, hogy Macron francia elnök vált az unió vezető politikusává. Németország belső problémákkal küzd, Nagy-Britannia brexitezik, a többiek pedig, ebből a szempontból nem számítanak. Azon tűnődtem Sitkei Levente kitűnő cikkénak olvastán: szeretnék-e egy Macron irányította Európába élni? Ha válaszolni akarok erre a kérdésre, az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: 1. Macron migránspárti, az ún. kvótarendszer elkötelezett híve. 2. Macron hosszú távra tervez, nem pillanatnyi karrierpolitikus. 3. Macron a katolicizmus liberális ágának híve. 4. Macron ellen már két éve tüntet a saját népe, ő pedig vízágyúval oszlatja őket, és nem tesz különbséget sztrájkoló munkások és anarchisták között. 5.

Kínában már 1984-ben 200 millió gyermek élt, azóta már ez a szám biztosan megnőtt 300 millióra. A Gyermekünk folyóirat 1984/11.számában olvashatunk egy elégg tömör, alig egyoldalas írást a kínai gyerekek helyzetéről. Szerintem eléggé antihumánus, merthogy az elméleti oktatást imnidig összekötik a gyakorlattal- ez a komunista országokban mindig a gyerekek dolgoztatását jelenti- meg hogy az anyák a szoptatás idejére mentességet kapnak a munkahelyükön- na, még jó, majd szoptatás közben fog a szalag mellett dolgozni, de ez csak vicc. Szóval, nekünk, magyar gyerekeknek aranyéletünk volt...

Etiópiáról általában akkor lehet hallani-látni-olvasni a magyar médiában, amikor valami kalóz ott garázdálkodik, vagy kitört a második legsúlyosabb éhínség. Indiáról pedig akkor szoktunk olvasni, ha lezuhan egy repülő, vagy a hídról a mélybe zuhan egy vonat. Éppen ezért örvendetes, hogy 2019.augusztus 19-én a magyar média is világgá kürtölte: Etiópiában és Indiában összesen 550 millió fát ültettek. Mégpedig azrt, hogy visszaerdősítsék az országokat. Bravó! Szerintem ez a 21. század környezettörténetének eddigi legnagyobb eseménye! Ezt nem tudta volna megtenni sem az USA, sem Kína, csak ez a két ország. Kellett hozzá kb. 50 millió ember, no meg szervezés. Meg össztársadalmi akarat. Úgyhogy annyit mondhatunk: skáig virágozzék még az az 550 millió fa. És ne vágják ki.... Annyira kényelmes nem vagyok, hogy rögtön a cikkhez irányítalak. Itt a főoldal: origo.hu

A Reader's Digest ( továbbiakban RD), a világ egyik legnépszerűbb folyóirata, foglalkozik komoly és bulvár témákkal egyaránt, teszi mindezt igencsak magas színvonalon, értő, igényes szerkesztéssel és nyelvezettel. Az 1994.augusztusi szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Milyen szenvedéseken megy át egy család az ostromlott Szarajevóban? Megtudhatjuk egy bátor kislány naplójából. - Hogyan vélekednek a németek Németországról? ( Ne feledjük:1990-ben volt a német egyesítés!). Mitől félnek legjobban? Meglepő, de a németek 20 százaléka antiszemita! - Hogyan tett szert egy házaspár egy muzeális értékű indián kenura? - Ki volt Alphonse Mucha és miért tartjuk nagyra ma is a művészetét? - Hogyan érintette a belgákat szeretett királyuk, Baldvin halála? Miért szerette őt annyira az ország népe? - Hogyan befolyásolja az asztmások egészségi állapotát a környezet? - Miért akarják tönkretenni a kínai kommunisták a Jangce folyó egy szakaszát? A cikk korát megelőző módon bírálja Kín

A Haditechnika a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata. A 2018/2. szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Hogyan szerepeltek a második világháború idején a magyar honvédség páncélos alakulatai a keleti fronton? Egyáltalán:beszélhetünk-e páncélos alakulatokról a magyar hadsereg esetében? - Kína keményen nyomul a haditechnika területén is. Nemrégiben légvédelmi cirkálót bocsátottak vízre, a Type 055-öst. - Az F35 Lighting II-es harcirepülők minden fegyvernem számára hasznosak lehetnek. Az USA fegyveres erejének nélkülözhetetlen alkotóelemei. -Az ionizáló sugárzás nagyon veszélyes az emberre, éppen ezért technikailag nagyon fel kell ellene készülni. Különösen igaz ez az űrbeli küldetéseket végrehajtó katonák esetében. - Hogyan terjedtek el a két világháború közötti időszak magyar hadseregében a Méray-motorkerékpárok, teljesítményük igazolta-e az előzetes várakozásokat? - A katonai technika nélkülözhetetlen alkotóelemei a lánctalpas futóművek. Fa