Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan szerepeltek a legnagyobb sportnagyhatalmak a 2020.évi (2021-ben megrendezett) illetve a 2024.évi párizsi olimpián? Hasonlítsuk össze a szerzett aranyérmek számát!  USA:Tokióban 39 arany,Párizsban 40 arany Kína:Négy évvel ezelőtt 38,2024-ben 40 arany Japán: Hazai pályán 27,Párizsban 20 aranyérem Franciaország:Hazai pályán 16 aranyat szerzett,négy éve tízet Ausztrália:Japánban 16 elsőség,Franciaországban ugyanennyit Olaszország:Tokió 10 arany,Párizs 12 arany Németország Tokió 10 arany,Párizs 12 arany Dél-Korea:Tokióban 6 arany,Párizsban 13 arany Brazília:2021-ben 7 arany,2024-ben 3 arany. Szignifikáns eltérés leginkább Japán és Dél-Korea esetében figyelhető meg. A koreaiak teljesítménye bravúros,hiszen több,mint dupla annyi aranyérmet szereztek. Brazília viszont igencsak gyengén szerepelt a párizsi olimpián. 

 A 2024.évi párizsi nyári olimpián 64 ország szerzett aranyérmet és 92 ország szerzett bármilyen érmet. Az éremtáblázat pedig így alakult(elöl az aranyérmek,utána az ezüstérmek,utána a bronzérmek száma). 1 USA 40-44-42 2. Kína 40-27-44. Nagyon szoros volt a két ország versenye. 3.Japán 20-12-13. Számomra Japán 3. helye meglepetés. 4.Ausztrália 18-19-16 5. Franciaország 16-26-22 6. Hollandia 15-7-12 7.Nagy-Britannia 14-22-29 8.Dél-Korea 13-9-10 9. Olaszország 12-13-15 10.Németország 12-3-8 11.Új-Zéland 10-7-3 12.Kanada 9-7-11 13.Üzbegisztán 8-2-3 14.Magyarország 6-7-6 15.Spanyolország 5-4-9 16.Svédország 4-4-3 17. Kenya 4-3-5 18.Norvégia 4-1-3 19. Írország 4-0-3 20.Brazília 3-7-10 21.Irán 3-6-3 22.Ukrajna 3-5-4 Gratulálunk minden győztesnek,érmesnek és minden résztvevőnek! Egy kis magyar siker és egyben trend-jelző:az első 22 helyezett között mindössze 4 olyan ország található,melynek lakossága 10 millió alatti:Új-Zéland,Magyarország,Norvégia és Írország.A 30 milliónál kevesebb lako...

 Sorozatunkban híreket,véleményeket,szubjektív,olykor humortól-iróniától mentes megnyilvánulásokat olvashatnak a 2024-es párizsi olimpiáról. Kós Hubert,az USA-ban tanuló és készülő magyar úszó megnyerte a 200 méter hár versenyszánát,ezzel megszerezte a párizsi játékokon Magyarország első aranyát. Lenyűgöző volt,ahogy Kós fokozatosan jött feljebb és felhebb,egészen az aranyig. Nagyon nagy úszás volt,köszönjük és gratulálunk.  Az öaszesítstt olimpiai éremtáblázaton e bejegyzés írásának pillanatában (2024.augusztus 2. 13 óra 18 perc) első helyen áll Kína 12 aranyéremmel,második az Amerikai Egyesült Államok 9 arannyal. Harmadik helyen a házigazda franciák állnak 8 aranyéremmel. 8 aranya van a 4. helyezett Ausztráliának, és az 5.helyezett Japánnak. Magyarország a 18. helyen áll,1 arannyal,két ezüsttel,1 bronzéremmel.

 Napok óta tart Magyarországon a kánikula. Harmadfokú hőségriadó van az egész ország területén. A kánikulának van egy pszichológiai vonatkozása. Minél többet gondolunk arra,hogy hőség van,annál inkább érezni fogjuk a hőséget. De vajon igaz ez fordítva is? Ha olyan információkkal bombázzuk agyunkat,melyek hóról,hidegről,fagyról szólnak,akkor csökken a hőérzetünk? Tudja az elme ilyen módon befolyásolni a hőérzetet? Van egy elég impozáns folyóiratgyűjteményem. Kiválasztottam A Földgömb című folyóirat 2023.szeptember-októberi számát,abból is Mayer Balázs:A legnyugatibb Kína című cikkét,melyet Péczely Lajos és Zámbó Katalin fotói tesznek még életszerűbbe. Olvasgattam a kiváló cikket,néztem a gyönyörű képeket a hófödte hegyekről. Kb.egy órán át olvasgattam a szöveget,nézegettem a képeket. Csökkent a hőérzetem?Szerintem igen,nem jelentősen,de azért érezhetőn. Úgyhogy valóban igaz a tétel:kánikula esetén nézzünk hideget!Merthogy elme,test és lélek,ugyebár összefügg.  Rádásul,mint kide...

 A chikung egy Kínából származó, az emberi test állapotának javítását, és az emberi szellem élesítését szolgáló rendszer. Az emberi elmét és a testet egységnek tekinti, egyik sem működhet jól, ha a másik rosszul működik. A chikung fejleszti a tanulási készséget, mind a memóriát, mind a kreatív képességeket.   Az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem folyóirata) egy régebbi számában (2015.november) olvashatunk interjút e rendszer magyarországi mesterével, Dankó Zoltánnal. Nagyon sok érdekeset elmond a chikungról, akit valóban érdekelnek a távol-keleti eredetű, de a nyugati civilizációba is adaptálható önfejlesztő rendszerek, annak érdemes elolvasni ezt a cikket.  Mai világban, ahol a gyerekek tanulási képességei is csökkenőben vannak, érdemes lenne szülőknek is elgondolkodni azon, hogy ajánlják ezt a rendszert nagyobb gyermekeiknek. ( ez utóbbi csak recenzens futó ötlete...). (Szabó László:Chikung, az elérhető misztikum. Egyetemi Élet, 2015.november,32.o.)

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá...

 Volt valaha Magyarországon egy remek krimiújság, az Alfred Hitchcock Mystery Magazine magyar kiadása, melyben hónapról hónapra nagyon jó és jó krimiket olvashatott a nagyérdemű. Az 1993.áprilisi számban még olyan bűnügyi történetet is olvashattunk, mely az ókori Kínában játszódott!  Loren D. Estleman: Halálos csapda című novelljában a magándetektívet egy igencsak előkelő hölgy, Gay Cully, bízza meg. Férje, Neil, ugyanis hetek óta nem mutatkozott, eltűnt. Walker, a magánetektív, először annak jár utána, milyen is volt Gay és Neil házassága. Kiderül, hogy Neillnek volt egy szenvedélye, mely már a normális életvezetése rovására ment:mégpedig a régi bűnügyi filmek. A pincében hatalmas gyűjteményt rendezett be, folyton azt nézte, házastársával nem foglalkozott. Vajon elegendő indíték-e egy gyilkossághoz az, ha a házastárs elhanyagol? Ráasádul felmerül az ügyben a város legaljasabb magándetektívjánek és uzsorásának a neve, aki valami nyolcvanezer dollárra vadászik... Dan Crawford: ...

 Kína lakossága a 20.század folyamán folyamatosan növekedett. A National Geographic folyóirat 2018. áprilisi számában olvashatunk egy cikket, melyben a Szerző (Tracie McMillan) annak járt utána, hogyan tudják ezt az irdatlan mennyiségű, több, mint 1 milliárd 300 millió embert élelmezni. Nagyon átfogó, a problémákat több oldalról megközelítő tudmányos ismeretterjesztő  cikk lett belőle, mindenkinek ajánlom olvasásra, akit érdekelek Ázsia és globális világ problémái. Megtudjuk, milyen ellentmondásokkal jár a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés- kevés a technikai eszköz,vannak, ahol még bivalyokkal szántják az óriási földeket. A lakosság élelmezése szempontjából további korlát, hogy leginkább nagyüzemekre volna szükség, a búza viszont a közepes nagyságú, 2-7 hektáros termőterületeken hozza a legjobb termésátlagot. George Stinmetz fotóinak öszönhetően bepillantunk egy vendéglátós szakképző iskola konyhájára- az iskolában évente több, mint 5500 szakács végez, és kell is ennyi, me...

 Szóval, 1954-ben a magyar labdarúgásnak még volt annyi tehetséges magyar játékosa, hogy C válgoatottat is ki tudott állítani.  Ma, 2023-ban, van kb. 30 olyan játékos, akikből Marco Rossi válogathat. 1954-ben Magyarország C válogatottját meghívták, hogy Kínában túrázzon, azaz tartson bemutató meccseket. A Népsport 1954.március 10-i száma tudósított egy mérkőzésről. Magyarország C- Augusztus 1 ( igen, ez volt a kínai csapat neve) ) 9-2.  A magyar C válogatott összeállítása:Pesti Gy-Bagoly, Henni II, Kovács János-Pesti Z., Vadász,Kincses Csányi,Szusza, Várnai, Babolcsay ( Pásztor).  Igen, jól olvasták: Szusza Ferenc a magyar C válogatottban! Nem semmi... Hát ilyen világ volt akkor. 

 A HVG hetilap 2023.augusztus 10-i számának 58-59. oldalán olvashatjuk Keresztes Imre cikkét. A kitűnő írás egy olyan témában igazít el bennünket, amiról sokat tudunk ugyan elméletben, de konkrét információval bizony kevesen rendelkezünk erről a témáról.  A ritka fémek- pl. gallium, germánium és társai- kitermeléséről, kereskedelméről van szó. Legtöbben azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni ezekkel a fémekkel. Legfeljebb a periódusos rendszerből emlékszünk rájuk, a régi kémiaórákről. A cikkből kiderül,hogy Kína napjainkban egyeduralkodó a piacon, a versenytársak ezt a monopóliumot szeretnék megtörni. Hogy hogyan, miképp, milyen alternatív források és finomítási lehetőségek vannak- egyáltalán: mely országok érdekeltek ezeknek a különös fémeknek a kitermeléséban, kereskedelmében- azt megtudhatjuk a HVG kiváló cikkéből.

 Miután Magnus Carlsen lemondott világbajnoki címéről,a kínai Ding Liren és az orosz Ian Nepomniachtchi játszotta 2023-ban a férfi sakkvilágbajnoki döntőt,melynek színhelye Kazahsztán fővárosa,Asztana,volt. A rendes játékidejű játszmák után 7-7 lett az eredmény, a rövidített játékidejű (más néven rapid)partikban azonban a kínai versenyző 2,5-1,5 arányban jobbnak bizonyult. Így ő lett 2023-ban a sakk világbajnoka. Megjegyezném,hogy a hazai és nemzerközi médiában a legkülönfélébb átírásokat alkalmazzák a kínai versenyző nevére. Jómagam a Nemzetközi Sakkszövetség(FIDE) oldalán található angol átírást alkalmazom,amíg más átírás nem honosodik meg Európában. Tehát sakkvilágbajnok 2023-ban Ding Liren,Kína. Néhány gondolat a VB-döntőről.1. Elképesztő akarással,mindkét fél minden partiban győzelemre játszott.Nem volt szalonremi. A döntetlen partik is hatalmas küzdelem után végződtek remivel. Még két királyig tartó összecsapás is volt! az utolsó parti is időzavarban, a kínai versenyző meglep...

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgár...

 A Nagy-Britannia és Kína közötti szerződés értelmében 1997-től hong Kong visszakerült Kínához. Ahogy közeledett ez a bizonyos 19997-es év, a nemzetközi sajtó és média egyre inkább aggódni kezdett...A Newsweek című amerikai hetilap ( olyan népszerű volt az olvasók körében, hogy cég beszüntette a printelt kiadást, de az olvasók nyomására egy év múlva mégis újraindították) 1996.junius 24-i száma közli Lynette Clementson cikkét ( Little Red Schoulhouses.Teaching children a new way to think after 1997. 27.o.), amelyben hongkongi magániskolások fejtik ki véleményüket a közelgő csatlakozásról. Volt, aki aggódott, volt, aki nem. Működtek már ekkor kínai pedagógia elvek szerint működő iskolák is, a cikk főként ezekre koncentrál.Volt, akit csak az érdekelt, hogy az ohiói egyetemre kapott ösztöndíja ne vesszen kárba.  Az egész cikkből árad valami naiv fiatalság. Úgy érezték a megkérdezettek, bárhogy is alakuljanak a nagypolitikai dolgok,nekik mindenképpen jó lesz. Kínában is jó lesz, me...

 Új, nagyon komoly és igényes folyóirattal gazdaagodott a magyar sajtó- és médiapiac. Nagyon okos, sínvonalas folyóiratot indított 2022-ben a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja. Az Eurázsia magazin című folyóirat első száma ( 2022.1. negyedév) számtalan kitűnő cikket tartalmaz, a gazdag termésből kiemelném Salát Gergely: Kína közös vállalkozása Eurázsiával című írását.  Szerző röviden összefoglalja a kínai gazdaság és társadalom hosszú lemaradásának történelmi folyamatát, a felzárkózási kísérleteket, a sikeres modernizációt,felsorolja azokat a gazdasági ágazatokat, melyekben Kína már a világ élvonalában jár, pl. e-kereskedelem. Megtudhatjuk, mit is jelent a kínaiak értelmezésében a " reform és nyitás" jelszava. Kitér olyan problémákra is, mint pl. Nyugat-Kína gazdasági lemaradottsága, hogyan lehetne ezt orvsolni. Megtudhatjuk, mi az a BRI, milyen szerepe van ebben Európának.  Ajánlom ezt a kitűnő cikket mindazok figyelmébe, akiket érdekel Kína és Európa kapcsolata, ...

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 A HVG 2021.április 8-i számában olvashatjuk Emőd Péter: Kicsit fáj című cikkét (40-41. oldal). Ebben Szerző azt elemzi, hogyan hatott a magyar és nemzetközi műtárgypiacra a koronavírus- pandémia. Kiderül a cikkből, hogy bár volt némi visszaesés, alapjában véve nem dőlt össze ez a gazdasági ágazat, összességében 22 százalékos volt 2020-ban a visszaesés, más ágazatok ennél sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el. Ráadásul a veszteségek nem egyenlően oszlottak el: az auciók forgalma 30 százalékkal esett, a galériáké 20 százalékkal, de a magáneladások 36 százalékkal nőttek. A kisebb, helyi értékű galériák pedig, azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek az online értékesítésre, több, mint 30 százalékkal növelték forgalmukat. Azért is érdekes ez a cikk, mert a konkrét problémán túl általában véve is bepillantást enged ebbe a sokak által titokzatosnak tartott világba. Megtudhatjuk pl. hogy az egész piac 80 százalékát három ország birtokolja:USA, Nagy-Britannia, Kína. Nagypályások ját...

 Vajon mi köze a kettőnek egymáshoz?A cementgyártás,annak alapján,amit tudok róla,nem tűnik éppen zöld iparágnak... Mint a Figyelő című üzleti hetilap 2021/33.számában közölt cikkből (59.oldal,Dózsa György: Cementgyárak aranykora) kiderül,nagyon is sok a kapcsolódási pont.Igen nagyértékű kapcsolódási pontok vannak a két ágazat között. Ha ugyanis egy kormány környezetvédelmi paradigmaváltásra készül-a cikk szerint éppen ez zajlik az USA-ban,Nagy-Britanniában és Kínában is),ahhoz infrastrukturális beruházások kellenek. Az infrastrukturális beruházások pedig építkezéseket foglalnak magukba. Az építkezéshez pedig mindig kell cement. Úgyhogy ma is tanultam újat:a környezetvédelem fellendíti a cementgyártást.  A cikk,és az egész hetilap pedig:kitűnő!

 Érdekes cikket olvastam a kitekinto.hu című külpolitikai portálon (megtekintve 2021.február 9,14 óra 2 perc). Kínában a koronavírus-jarvány alatt a fiatal párok sokkal kevesebb gyermeket vállaltak. Míg 2019-ben 14,65 millió újszülőttel gyarapodott Kína lakossága,addig 2020-ban 10,035 millióval. Megjegyzem,ez is több,mint Magyarország összlakossága.  Ami igazán figyelemreméltónak találtatott,az a nemek közötti arány. Az újszülöttek 52,7 százaléka fiú,47,3 százaléka lány. Ez hatalmas eltérés,nem szokásos. Lehet,hogy a koronavírusnak is van köze hozzá?Ki tudja. Mindenesetre Kína,a világ legnépesebb országa,szépen gyarapodik,minden állami erőfeszítés és születésszabályozási médiapropaganda ellenére.  A kitekinto.hu cikke pedig kitűnő.Korrekt,jó volt olvasni. 

 Kínában Kashgar városban találtak egy, azaz 1 koronavírus-fertőzöttet, erre letesztelik az egész várost. Erre csak annyit lehet mondani: ez így jó. Így kellene a világ minden országában, minden városában, hogy sehol ne alakuljon  ki járványgóc. Ha minden országban így cselekedtek volna, most nem itt tartanánk.  Merthogy a világ sok országában emelkedik a fertőzöttek száma.  A kínaiak jól reagáltak, nem várták meg, amíg a fél város megfertőződik koronavírussal, gyorsan és határozottan léptek. És a helyi médiát is mozgósították az ügy érdekében. A közvélemény pedig megértően fogadta a dolgot.  Első a megelőzés. Az esetről beszámolt a 24.hu ( letöltve 2020.október 26.10.óra 58 perc).

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból ...