Írott és elektronikus média régen és ma

 Az emberi környezetszennyezés mára odáig jutott,hogy az állatok mája,emésztőrendszere teli van az emberi tevékenység által kibocsátott anyagokkal.Az Élet és Tudomány c.folyóirat 2020/29.számában olvashatunk izgalmas cikket az ausztrál tigriskígyóról,a Föld egyik legveszélyesebb hüllőjéről (Farkas Alexandra:Mérgezett mérgesek,ÉT,2020/29.917.oldal). Kutatók megvizsgálták a nyugat-ausztráliai Perth városa körüli tavak üledékét,valamint a kígyók máját is. 52 féle szennyezőanyagot találtak benne!Köztük higanyt,molibdént,ólmot,arzént és más,egyáltalán nem odavaló dolgokat. De hogyan kerül az ólom,a higany,az arzén a tigriskígyó májába?Táplálékkal. A békák bőre felszívja a fémeket,nyomelemeket,aromás szénhidrogéneket,aztán a kígyó elfogyasztja a békát,és máris belekerültek a szennyezőanyagok. Remélem,sikerül megóvni ezt a veszélyes,bár külsőre igencsak szép állatot a pusztulástól. A cikk pedig:kitűnő. 

 A 21.századra kulcskérdéssé vált a megfelelő ivóvíz biztosítása. A Föld lakosságának egyharmada nem jut tiszta ivóvízhez. Magyarországon mindig is kulcskérdésnek tekintették az ivóvíz mennyiségét és milyenségét, mégis, még a 20.század végén is akadtak alapvető minőségi problémák a magyar ivóvízkészletekkel.  Az ÖKO folyóirat 2000/1-2. számában olvashatjuk Horváth Lászlóné:A víziközmű-szolgáltatás jelene és jövője című tanulmányát, ebben pedig találunk olyan táblázatokat, melyek vérfagyasztó adatokat tartalmaznak. A 60. oldalon olvashatjuk, hogy 1998-ban Bács-Kiskun megyében 46, Békés megyében 60 településen extrém magas arzéntartalmú vizet fogyasztottak. S aki azt hinné, hogy ez csak a keleti-déli periféria problémája volt, annak kiábrándításképpen elmondom, hogy Pest megyében is akadt 16 település, ahol nagyon magas volt az arzéntartalom. Még Pest megyében is 61000 lakos fogyasztott arzéntartalmú vizet. Nitrogénvegyületek terén sem volt sokkal jobb a helyzet, EU-s kritériumok szerint