Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem is kicsit....Gyukics Gábor:a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai című verse az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2019/4.számában jelent meg. Formája szabadvers,stílusa,szóhasználata nagyon plasztikus,megszólító,véleményre "ingerlő". Egyszóval:fontos és jól megalkotott költemény. A címet túlzottan pesszimistának érzem:azért vannak e Földön még jó emberek bőséggel. Sőt,voltaképpen az emberek többsége alapvetően tisztességes próbál lenni-szerintem. Viszont remek ötlet volt kisbetűvel kezdeni a címet.  Az viszont már nagyon igaz,hogy a szellemileg független ember nagyon nehezen találja kifejezésbeli lehetőségeit ebben az erősen polarizált  21.századi világban. Az is  tagadhatatlan,hogy korunk embere elvesztette iránytűjét,tájékozódási pontjait-Gyukics ezt kitűnő metaforakkal fejezi ki. Ettől lesz igazán vers a vers. A modern irodalom iránt szívből érdeklődőknek szívből ajánljuk ezt az olvasnivalót,valamint az Alföld folyóiratban közölt többi publi...

 Több,mint húsz éve már,hogy az Alföld folyóirat 2003/4.számában napvilágot látott Marno János kitűnő verse,A híd.Folyóiratok kincsei sorozatunk 4.részében erről a versről,a kortárs magyar irodalom egyik büszkeségéről,szeretnék szólni néhány mondatot. Szerintem a vers gondolati lényege egy nagy,összetett mondat egyik tagmondatában érhető tetten "Mért/ragad magával az egyik hasonlat..."-kérdezi önmagától a költő. Illetve nen is kérdezi,inkább csak fáradtan konstatálja.Mert erről szól az egész élet:bizonyos dolgok megragadnak bennünket,mások meg nem.  Egyes helyzetekbe beleáklunk,másokat pedig messzire elkerülünk,vállalva magunkra akár a felelőtlenség vádját. Ilyen az ember,így vagyunk megalkotva. Természetesen Marno János:A híd című verse sokkal összetettebb annál,minthogy néhány szót kiemeljúnk belőle,engem,mint befogadót azonban ez ragadott meg a hatalmas jóból,amit Marno János az Olvasónak ad.  További Marno János-versek olvashatók a Debrecenben megjelenő Alföld folyóir...

 Új sorozatunkban európai folyóiratok (tudományos,kulturális,szakmai,történelmi és egyéb témájúak) irásait ajánljuk figyelmükbe. -Czifrik Katalin:A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug.10.10-12. A címben minden benne van,de hogy részletesebben is:szó esik pl. a vízbiztonság növeléséről. -Glant Tibor:Tudományos béke.Rubicon,2020/6-7.77-91. Az első világháború után Wilson elnök egy tudományos testület segítségével tanulmányozta az igazságos béke lehetőségeit.Kiváló történelmi írás a legnépszerűbb történelmi folyóiratban. -Horváth Levente:Ki mondja meg nekem,ki vagyok?Reformátusok Lapja,2023.január 8.24-25. Gyönyörű és elgondolkodtató írás a helyes önismeretről. -Oravecz Imre:Idézzünk szellemet,megjelenik.Élet és Irodalom,1983.január 28.,1.o. A már érett költő visszatekint fiatalkori verseire és nem túl elégedett.Taszítóak azok a nagy szándékok és nagy szavak. -A.K.Ramanujan:Egy folyó.Az indiai költő versét Dezső Csaba fordította.Alföld,2022/8.30-31. Epi...

 Sorazatunkban európai tudományos,kulturális,szakmai és egyéb hetilapok kincseiből válogatunk. -Eavan Boland:Karantén.Horváth Imre Olivér fordítása.Alfóld,2022/8.26-27. Vers a sírig tartó szerelemről. És annál többről is. Jómagam vagy tízszer elolvastam,annyira gyönyörű. -Gyarmati László:Perseidák 2003.Meteor 2003/10.23-27. Az amatőrcsillagászok megfigyelései a profik munkáját is segítheti. -Horváth Csilla:Sok és méretes alma lehet gazdaságos.Magyar Mezőgazdaság,2022.aug 10.24-26. A kártevők elleni védekezésről és a termésritkításról szóló írás minden gyümölccsel foglalkozó szakembert érdekelhet.Amit viszont a felvásárlási árakról olvasni,az megdöbbentő. -Dr.Lehoczki László:A III.MMSZ Műanyagipari Konferencia a körforgásos gazdaság és a környezeti fenntarthatóság jegyében.Polimerek,2024.június,180-183. A cikkben többek között szó esik a körforgásos gazdaságról,a csomagolás EU-s szabályairól is. -Szenczi Árpád:A nagykörösi tanítóképzés "Váczy"korszakának szellemisége.Studia Ca...

 Ebben a bejegyzésben érdekes, releváns cikkek elérhetőségét közöljük. A téma: Debrecen története.A válogatás természetesen szubjektív. A cikkek,tanulmányok,esszék  megjelenési helyének felsorolását-az egyszerűség kedvéért- a megjelenés időrendjében olvashatják. A nemzeti hadsereg bevonulása Debrecenbe. 8 Órai Újság, 1920.március 13, címlap. Baranyi Béla:A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-45-ben.In.:Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X.,Debrecrn 1983.5.skk.  LNagy Zsuzsa:A város küzdelmes negyedszázada. ( recenzió a Debrecen története 1919-1944 című könyvről). Alföld, 1987/2. Major Zoltán László:Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban.In.Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVII.Debrecen,1990.111-124. Pallai László:Szabó Kálmán polgármesteri tevékenysége Debrecenben 1945 és 1948 között.Debreceni Szemle 1994/1. 116-134. Szél Rozália ( összeáll.):A szabadságharc napjaiból 1848.12.28-1849.01.03. Ugyan...

 Sokak szerint a novellairodalom aranykora lejárt a 20.század végén. Szerintem ez nem igaz. Manapság is születnek kitűnő novellák Európában és Magyarországon. Néhány kedvencemet ideírnám,szerző szerinti betűrendben.(A 21.századot a 2000.évtől számítom). Balázs K.Attila:Laci.Korunk,2024.július,81. Cserna-Szabó András:Mentafagylalt.Alföld,2000/3.16-25. Kleinheincz Csilla:Újraosztás.Kortárs,2023.09.5-8. Molnár Krisztina Rita:Kőangyal.Alföld,2020/5.27-28. Oláh Kármen:A múlt ott jár a falak között. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle,2023.II.115. Tandori Dezső:"A geometria".Felvettem egy rendszert.Alföld,2003/4.61-73. Závada Péter:A kutya.A bika.Szkholion,2023/2.6-9. A jó novellák felsorolását folytatjuk.Folyamatosan folytatjuk.

 Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2013/7. számában jelent meg Tóth Krisztina: Ahogy eddig című novellája. Témája: az idősekről, elesettekről való gondoskodás, illetve a magyar egészségügynek a legelesettebbekhez való viszonya.  Nem akarok egy kétoldalas irodalmi műről cselekményvázlatot adni, hiszen akkor semmi értleme nem volna elolvasni a novellát, inkább csak felvillantanám:vannak lelkiismeretes és vannak lelkiismeretlen orvosok.Nagyjából ez az egyik tanulsága ennek a kitűnő műnek. De még van több is. Az Ahogy eddig nagyon élesen társadalomkritikai mű.  Például az, hogy érdemes lenne ezt a Tóth Krisztina-novellát elolvasnia minden idősödő embernek. Mert- ahogy nagyapám, aki már nincs köztünk- 70 éves kor után bármi történhet az emberrel, ki kell alakítani egy rendszert, magunk körül, hogy ha egészségünkkel hirtelen baj támad, akkor kit értesítünk, hova megyünk, kiben bízunk,stb. És ezt mindenki csak magának alakíthatja ki. Senki ne higgye magáról azt...

 Johann Wolfgang Goethét az európai irodalom talán legnagyobb alakjának tartjuk ( Shakespreare és Szophoklész mellett), mégis, valahogy nehezen sikerül őt igazán "vegészben" értelmezni. Egyesek parókás udvari lakájnak mutatják be, aki verseivel,drámáival folyton csak hatalmasokat szolgált, mások nőbolond értelmiségi lovagocskának ábrázolják. Valahogy az emberi arcát eddig sehogysem kapta meg az utókortól.  Az Alföld irodalmi folyóirat 2000/3. számában olvasom Tábor Ádám: A goethenyár című versét. Ebben a költő egy teljesen újfajta Goethe-értelmezést kínál nekünk, Olvasóknak. Goethe ebben a beállításban panteista romantikus. És ezt a romantikus, természetszerető lelkületet a költő, Tábor Ádám is átveszi. Ez az ő sajátos, egyedi és megismételhetetlen Goethe-élménye. Akik érdeklődnek a német irodalom, vagy a 18-19. századi európi irodalom iránt, azoknak feltétlen ajánljuk olvasásra a verset, akik pedig más irodalmi érdeklődéssel bírnak, azoknak meg azért, mert a vers jó.  Am...

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intell...

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz...

 Ördögh Szilveszter a magyar irodalmi élet egyik legeredetibb alakja volt. Nemcsak regényíróként,de szerkesztőként is letette névjegyét. A rendszerváltás után politikai szerepet is vállalt.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában a fiatal és tehetséges íróval Görömbei András,az akkor fiatal és tehetséges irodalomtörténész beszélget.Az írás címe:"...nemzedékünk eddig még nem próbáltatott ki". Az interjú legmaradandóbb és a 21.századra is érvényes gondolatai a következők:egy kortárs irodalmi műnek úgy kell feltűnnie,mint a buzgár,azaz át kell szivárogni a gátakon. Ördögh azt is vizionálja,hogy hamarosan (1977-ben járunk) jön egy nemzedéki robbanás a magyar irodalomban. És jött hamarosan Esterházy és Nádas. Az is örökérvényű gondolat,hogy egy nemzedék csak úgy találhatja meg önmaga hangját,ha megbecsüli az előző nemzedékeket. Ez így is van.  Megszívlelendő gondolatok,irodalomtörténet és társadalmi kitekintés. Kitűnő interjú. 

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

 Az Alföld irodalmi,műveszeti és kritikai folyóirat 2003/4.számában jelent meg Kovács András Ferenc:Hommage ā Eaton Darr című verse.Több,mint húsz éve született a vets,de a 2020-as évek embere számára is bőven van mondanivalója. Kovács András Ferenc költeménye groteszk hangulatú világértelmezés,ha egy mondatban szeretném összefoglalni lényegét.A világot szerinte torz,abszurd jelenségek uralják. A költő szerint az erkölcs kiveszett a világból,minden elüzletiesedett. A családi kapcsolatok értéke is megkopott. A politikában megjelentek a populista erők,a valódi felemelkedésen munkálkodóknak esélye sincs. A látszatvilág ural mindent,a belső értékek nehezen jutnak felszínre.És nem is nagyon látszik,hol lehetne kiút ebből az állapotból. A pesszimista világlátást ellensúlyozza Kovács András Ferenc humora,ironikus-groteszk,odamondogatós nyelvezete. Kitűnő vers.

A magyar irodalom iránt érdeklődőknek mindenképpen rdemes elolvasni az Alföld folyóirat 2003/4. számában a tragikus sorsú Borbély Szilárd esszéjét, melynek címe: Hét elfogult fejezet a magyar líráról.  2003 volt az az év, mikor is megszületett Magyarország első irodalmi Nobel-díja, mégpedig Kerrtész Imre volt a díjazott. Nagyon nagy politikai-és tegyük hozzá: emberi, szakmai- vitákat váltott ki a díj odaítélése. Borbély Szilárd nem ezekkel a vitákkal foglalkozik, hanem azzal, hogy a magyar irodalom alapvetően líra-középpontú irodalomként határozza meg önmagát, míg Európában inkább a magyar próza alkotásaira figyelnek. Azt gondolom, ez húsz évvel a tanulmány megjelenése után is igaz. Ha fel kellene sorolni 19.századi alkotókat, a legtöbb ember költőket sorolna. Ugyanez a helyzet a 20.századdal.  A huszadik század végén- mutat rá Borbély- megszülettek újabb műfajok, pl. a slam-poetry, illetve az interneten is terjedni kezdett az irodalom.  Ma,2023-ben vajon líra-centrikus ...

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat 2016/11.számában jelent meg Izsó Zita:A menekülők éhségsztrájkja című csodálatos verse. Szól igazságról és hazugságról,titkokról és valami dolgoknak eltitkolásáról,a hazugságról és a lázadásról,lelkiállapotokról,testről és lélekről. Van a versben valami egészen egyedi módon spirituális,engem ez fogott meg. De gondolatok és képek egész kincsesháza ez a szabadvers,érdemes elolvasni.

 Az Alföld folyóirat 1973/2.számában olvasbatjuk Ratkó József:A szótlan napokból c.versét. A kivételesen tehetséges,a magyar irodalom nagy reménységének tartott Ratkó József-finoman szólva-nem volt a kádári kommunista hatalom kedvence. Nem kapott Kossuth-díjat,pedig kijárt volna neki.1989-ben hunyt el,mindössze 53 évesen. A szótlan napokból című szabadvers minden során átsugárzik Ratkó rendkívüli tehetsége. A vers az elmagányosodásról, a 20.század egyik alapvető emberi nyomorúságáról,az elidegenedésről szól. Van egy sora,ami  döbbenet:"Kívánkozom a falba.". Szürreális  képek sugározzák a magányosságot, a farkas,melynek szeme hol elvadul,hol megszelidül-teljes döbbenet. A vers tehát a Debrecenben megjelenő Alföld folyóiratban olvasható. Aki nem tudja beszerezni s nincs Arcanum-előfizetése,az Ratkó József válogatott művei között megtalálja. 

 Olvasom Villányi László:A por színei című csodalatosan szép versét az Alföld folyóirat 2012/3. számában,s eszembe jut az,amit a drága Nagy László válaszolt egyszer egy olvasói levélre:nem kezdhetjük a költészetet az ábécénél. Nem,a költészet,benne a tájleíró vers(vagy tájkóltészet,kinek hogy tetszik) is változik. Villányi László versében például nem konkrét tájjal,hanem metaforikus táj-elemekkel,természeti jelenségekkel,állatokkal találkozunk. Nem is maga a táj az érdekes,hanem az embernek a természethez,az archaikushoz,a porhoz,a homokhoz,a sárhoz való viszonya. A gyerek,aki átbiciklizik a sáron.Táj és teremtés,természet és visszatérés az ősihez.  Mostantól kezdve,ha sarat látok,ha a vihar homokot fúj felém-eszembe jut egy vers...

 Irodalmi műveket olvasni,értelmezni sokféleképp lehet. Egyik-másik értelmezési mód olykor meghökkentő. Magyarul 1999-ben jelent meg a kubai Pedro Juan Gutièrrez Havanna királya című regénye. Főhőse,Rey,nem találja helyét a társadalomban,mindig a perifériára kerül.Teljesen kilép a normális emberi létből.  Egészen meglepő módon értelmezi a regényt az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2022/7.számában Báder Petra. A modern spanyol irodalom neves tudósa Túlélni Kubában című tanulmányában azt vizsgálja,hogyan jelentkeznek Gutièrrez regényében az állati motívumok,hogyan interiorizálódik az emberbe az állati lét. Részletesen kitér arra is,hogy milyen szexuális összetevői,megjelenési formái mutatkoznak meg ennek az "állattá levésnek". A tanulmány első olvasásra sokkoló. Elolvastam magát a regényt is:kíméletlen,nyers,őszinte hangvétel az irodalomban. De nagyon magas színvonalú,mind a regény,mind a Báder-féle értelmezés. Csak nem ehhez szoktunk hozzá. 

 Önnek mi jut eszébe a tanulás szóról?Valószínűleg semmi rokonszenves. Iskola,óra,tanár,házi feladat,osztályzat,vizsga meg effélék töltik el az ember elméjét e szó hallatán. Ugyanakkor a sikerek is eszünkbe jutnak:a sikeres vizsga vagy szigorlat, a hosszú kínlódás után megszerzett idegennyelv-vizsga. Szóval, a " tanulás" szó a magyar nyelvben igencsak ellentmondásos érzelmi tartalmakat hordoz.  Olvasom Grecsó Krisztián:Tanulni kell című versét az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóiratban. Ebben az 5x4 soros,abab rímképletű versben arról van szó,hogyan tanulja egy férfi a nőt. A tekintetét,a mozdulatát, a mimikáját,a szokásait,mindent. Mert ezt a sokmindent is tanulni kell. A párkapcsolat,a házasság nem más,mint a másik folytonos tanulása. Hogy aztán együtt tanulhassuk a téli fákat.Az iskolában semmit nem tanítanak arról,hogyan kell a másik embert szeretni. De talán jól is van ez így. Az iskolában tantárgyakat tanulunk,az emberi kapcsolatainkat meg az életből tanulju...