Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat,a magyar irodalom egyik legjelentősebb folyóirata. A 2013/4.szám tartalmából: Garaczi László versei hiányról,betöltöttségről-Mit tehet egy apa,ha rájön,hogy lánya felnőtt filmekben szerepel?Megtudhatjuk Darvasi László Apának hiányzol c.novellájából-Lackfi János ikerversei (Rettegő;Vakmerő) az emberi személyiség két arcát idézik meg. Hol az egyik vagyunk,hol a másik-Krusovszky Dénes gyönyörű,emlékezetes versei,köztük a Kavafisz és nem. Arról szól,hogy kultúra manapság már nem ad vigasztalást-Géczi János:Gránátalma című műve egy jeruzsálemi út élményanyagából íródott-Sopotnik Zoltán:A látnok fáradt című verse maradandó értéke irodalmunknak-Bartók Imre Ujjak című novellája az emberi megbocsátás nehézségeiről szól-Tanulmány a barokk zenéről. Az akkori elméleti írók szerint a jó zenemű oly módon épül fel,mint a szónoklat-Bálint Péter alapos és széles látókörű tanulmánya a magyar népmesékben olvasható átokmondásokr...

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie.  Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni.  A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül ...