Írott és elektronikus média régen és ma

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj

A Művelődés közművelődési havilap Kolozsvárott jelenik meg, 2015-ben Dáné Tibor Kálmán volt a lap főszerkesztője. A 2015/12. szám tartalmából: - Egyre többen költöznek ki az erdélyi városokból a környező falvakba. Milyen hatással van ez az emberek művelődésére? Benkő Levente keresi erre a választ. - Nagyszebent általában szász városként ismeri a történelem és a modern köztudat. Nos, van ennek a városak egy " magyar arca" is. Itt jelenet meg pl. 1864-ben az Erdélyi Hírlap. Itt őrzik az 1568-as országgyűlés dokumentumait. - Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi egyetem tanára, megfordult Indiában is. - A Peielle család Franciaországból érkezett Erdélybe, mégis, a magyar közművelődés egyik legbuzgóbb támogatójává vált. - Magyarországon már 1568 óta kártyáznak- legalábbis mai ismereteink szerint. Valószínűsíthető, hogy már jóval korábban ismerték mifelénk a kártyát. - Könyvismeretetők - Hogyan őrzi meg a helyi értékeket a mérai tájház? xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Egy