Írott és elektronikus média régen és ma

 Akit érdekel a katonaság, a hadtörténet, vagy szereti a lovakat, vagy mindhárom, annak szíves figyelmébe ajánlom a Budavári Séták tájékoztató és kulturális magazin 2021/5. számában megjelent Visszatértek a huszárok a budai várba című írást ( Szerző nevét a magazin nem közli).  Bemutatják a huszárságot, mint a magyar hadtörténet egyik különlegességét. Tulajdonképpen az a fő üzenete a cikknek, hogy ezekkel a várbeli huszárokkal lehet fotózkodni ( szelfizni, ahogy manapság mondják), kedvesek, beszédesek, szívesen állnak a magyar és külföldi turisták rendelkezésére. Amellet, hogy őrzői a magyar tradícióknak, részei Magyarország, ezen belül a budai Vár idegenforgalmának. A gyönyörű lovakat pedig kímélik, egy ló maximum hat órát lehet pihenés nélkül szolgálatban. A cikkhez tartozó illusztrációk gyönyörűek, szinte kedve támad az Olvasónak beállni a huszárokhoz. Ha nem is örökre, de egy napra. 

 A HVG 2023.január 6-i számában olvashatjuk Balogh Csaba:Veszélyeztetett faj: az okotelefon című cikkét.  Ebben az áll, hogy a hamarosan kifejlesztésre kerülő 6G technológia feleslegessé teszi az okostelefonok használatát, ezért azok szépen lassan kihalnak a piacról. Persze, ez azért még odébb van, Szerző szerint még vagy tizenöt év kell mindehhez. Mi lesz akkor helyette?- kérdezhetjük mi, egyszerű Olvasók, felhasználók,akik nem rég kezdtünk hozzászokni a technológia fejlődés csúcspontjának nevezett okostelefonokhoz.  Lesznek az alábbiak: - önálló működésre képes okosóra - telefonálásra is képes fülhallgató - okoszemüveg, mely ma még kényelmetlen, de a gyártók ddolgoznak azon, hogy ez megváltozzon.  Az egyik cég szerint már 2025-ben elindulhat a 6G technológia tesztelése. A cikk kitűnő, de...Azért megkérdezzük magunktól: biztos, hogy kell ez a rohanás? Bár tudjuk: a technológiai fejődés nem áll meg. Zajlik a technológiai forradalom...

 A Vasárnapi Újság című hetilap 1894/1. számának 6-7. oldalán olvashatjuk Mikszáth Kálmán:Páva a varjuval című elbeszélésének első részét. A történetben, mely Mária Terézia korában játszódik, Waldeck báró, aki nem mellesleg nyalka huszártiszt is, bákásen lovagol az úton, amikor előáll egy szegény fiatalember, és arra kéri, lője le. Miért?- kérdezi a báró, még fel sem ocsúdva ámulatából. Hát azért, mert a fiatal srácnak ( Nagy Józsefnek hívják) kellett volna vigyázni az apja két lovára, de ellopták a haramiák, s ő most nem mer az apja színe elé járulni. A báró, próbaképpen, ellő a fiatalember füle mellett, de a fickó meg se rezzen. Erre a báró felviszi huszárnak,Bécsbe, a lovak helyett pedig ad kárpótlást.  Szóval, mindannyiunk életébe kellene efféle bőkezű nemesember. Aki egyszer hirtelen megjelenik, kicsit azért próbára tesz, s minden veszteségünket kárpótolja.  És persze irigyelhetjük a Vasárnapi Újság 19.századi, többnyire polgári származású Olvasói, amiért még igazi irodalmat olvas

 A koraújkorban, pontosabban: a 17.században jött divatba Magyarországon az, hogy a főurak minél személyesebbé igyekeztek tenni könyveiket. Ex librisek, családi bejegyzések, megjegyzések, személyes élmények. Így aztán végbement az, amit majd a 20.századi posztmodern álmodik- és részben valósít is- meg: az Olvasó valódi alkotótárs lett.  A Magyar Könyvszemle című folyóirat 1966/1. száma egy ilyen főúrról és könyvéről ír ( Kovách Zoltán:Illyés András szentírási könyvecskéjének magyar fordítása és latin születésnapi köszöntése). Illyés András esztergomi kanonok biblia alapú szentenciagyűjteményt írt, mindenféle latin nyelvű verseket fűzött a bibliai szövegekhez. A jezsuiták nagyszombati nyomdája 42 soros latin nyelvű születésnapi tisztelgő verset írt a kanonok részére. A könyv olyan sikeressé lett, hogy több kiadást is megélt. Jelenleg az OSZK-ban található belőle egy példány. Régi, patinás, a koraújkori művelődésről sokat elmondó könyv. Kovách Zoltán írása pedig rövid, tömör, mégis telje

 Takáts Tamás a magyar könnyűzenei élet egyik megkerülehetetlen személyisége. Mások mellett a Karthago, az East együttes énekeseként, valamint szólistaként alkotott maradandót.  Az origo.hu  írta meg ( megtekintve 2022.június 21. 9 óra 02 perc), hogy ez a nagyszerű zenész, énekes koronavírusos, és nincs jól. Látogatóink, olvasóink nevében azt kívánjuk, hogy minél előbb gyógyuljon meg, szövődmények nélkül, és legyen egészséges, és minél több időt tudjon a családjával tölteni. És persze, színapdon énekelni.  Mielőbbi gyógyulást, Kedves Takáts Tamás! Szurkolunk Neked, imádkozunk Érted! 

 Történetírásunkban a Kádár-korszak társasadalma mint a nivellálás,az egyenlősítés társadalma,él. Holott,ha belepillant valaki a korszak írott és elektronikus médiájába,számtalan példát talál arra,hogy a megosztottság,a pluralizáltság,nagyon is jelen volt,már abban az időben is. A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Bozóky Éva:A vízipisztoly című írását. Ebben egy szegény gyermek az összegyűjtött üvegek árából vízipisztolyt vesz és lelocsolja az elkényeztetett kislányt. A kitűnő írás egyértelműen a gyermekek társadalmi és vagyoni körülményeinek megosztottságára hívja fel a figyelmet.  Persze,mondhatjuk,egy magazinban lehetett őszintén szólni erről. De higgyük el,nemcsak magazinok,hanem "komolyabb"médiatermékek is foglalkoztak ezzel a témával. Az olvasók,a rádióhallgatók,a nézők pedig saját szemükkel látták,amit láttak...

 Amíg világ a világ,a könyvek és magazinok olvasói,az "átlag" médiafogyasztók között mindig is népszerűek lesznek a bűnügyi történetek. Hogy ez miért alakult így,azzal már számtalan szakember foglalkozik szerte a világon,nem erről szeretnék beszélni. Hanem arról,hogy a bűnügyi történet sem adja el önmagát automatikusan a médiában.  A Reader's Digest a világ talán legnépszerűbb írott magazinja. A 2009.áprilisi szám végén,"Könyvmelléklet"rovatban olvashatjuk Ann Rule:Kettős félrevezetés című írását. A valódi eseményeken alapuló történet egy meglehetősen impulzív természetű amerikai fogorvosról szól,aki lelövi válófélben lévő feleségét,két gyermeke anyját,majd megpróbálja öngyilkosságnak álcázni az esetet. Aztán hamarosan kiderül,hogy a jó doktor bácsi egyik korábbi barátnője is hasonló körülmények között halálozott el. Hosszú idő telik el,míg a két ügyet összekötik,és bíróság elé állítják a meglehetősen szociopata természetű fogorvost. Aki aztán,enyhébb büntetés r

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de

Azt mondják a nagy sajtóguruk, hogy egy címlap legyen érdekes. Vagy negatív vagy pozitív érzelmeket váltson ki a Tisztelt Olvasóból. Nos, a Magyar Nemzet című politikai napilapnak, mely mostanság kormányellenes, 2017.november 3-i száma ennek a tanításnak teljes mértékben megfelel. Szöveg: tízezrek élnek orrfacsaró bűzben a Balatonnál. Kép: Egy teherautó, rakás dögevő madárral. Az biztos, hogy a figyelemfelkeltés aztán sikerült. Az újságosnál azonnal ez a címlap tűnik az ember szemébe. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx És kukkantsd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com