Írott és elektronikus média régen és ma

 Erről nem sokat szokott írni az írott és elektronikus média,pedig igen érdekes és jó hír. Izland igen magas gazdasági fejlettséggel és igen magas kulturális színvonallal rendelkező ország. Egy átlagos izlandi 2 könyvet olvas havonta,ezzel az ország egyértelműen Európa élmezönyébe tartozik.  Ennél is fantasztikusabb azonban,hogy a kb.350 000 fős lakossággal rendelkező országban a lakosság 12 százaléka már megjelentetett legalább egy könyvet-s ebben nincs benne az a néhány száz ember,aki külföldön jelentette meg első könyvét. Ez kb.38 000 irót jelent az északi szigetországban. Joggal kijelenthetjük tehát,hogy Izland az írók és olvasók hazája. Arról nem is beszélve,hogy az országban 90 százalék feletti a társalgási szintű angol nyelvet jól beszélők száma,de sokan beszélnek ezen kívűl dánul,svédül,lengyelül is. Az izlandiak műveltsége,kulturális színvonala tehát jóval felülmúlja a világátlagot. 

 Akit érdekel a katonaság, a hadtörténet, vagy szereti a lovakat, vagy mindhárom, annak szíves figyelmébe ajánlom a Budavári Séták tájékoztató és kulturális magazin 2021/5. számában megjelent Visszatértek a huszárok a budai várba című írást ( Szerző nevét a magazin nem közli).  Bemutatják a huszárságot, mint a magyar hadtörténet egyik különlegességét. Tulajdonképpen az a fő üzenete a cikknek, hogy ezekkel a várbeli huszárokkal lehet fotózkodni ( szelfizni, ahogy manapság mondják), kedvesek, beszédesek, szívesen állnak a magyar és külföldi turisták rendelkezésére. Amellet, hogy őrzői a magyar tradícióknak, részei Magyarország, ezen belül a budai Vár idegenforgalmának. A gyönyörű lovakat pedig kímélik, egy ló maximum hat órát lehet pihenés nélkül szolgálatban. A cikkhez tartozó illusztrációk gyönyörűek, szinte kedve támad az Olvasónak beállni a huszárokhoz. Ha nem is örökre, de egy napra. 

 A HVG 2023.január 6-i számában olvashatjuk Balogh Csaba:Veszélyeztetett faj: az okotelefon című cikkét.  Ebben az áll, hogy a hamarosan kifejlesztésre kerülő 6G technológia feleslegessé teszi az okostelefonok használatát, ezért azok szépen lassan kihalnak a piacról. Persze, ez azért még odébb van, Szerző szerint még vagy tizenöt év kell mindehhez. Mi lesz akkor helyette?- kérdezhetjük mi, egyszerű Olvasók, felhasználók,akik nem rég kezdtünk hozzászokni a technológia fejlődés csúcspontjának nevezett okostelefonokhoz.  Lesznek az alábbiak: - önálló működésre képes okosóra - telefonálásra is képes fülhallgató - okoszemüveg, mely ma még kényelmetlen, de a gyártók ddolgoznak azon, hogy ez megváltozzon.  Az egyik cég szerint már 2025-ben elindulhat a 6G technológia tesztelése. A cikk kitűnő, de...Azért megkérdezzük magunktól: biztos, hogy kell ez a rohanás? Bár tudjuk: a technológiai fejődés nem áll meg. Zajlik a technológiai forradalom...

 A Vasárnapi Újság című hetilap 1894/1. számának 6-7. oldalán olvashatjuk Mikszáth Kálmán:Páva a varjuval című elbeszélésének első részét. A történetben, mely Mária Terézia korában játszódik, Waldeck báró, aki nem mellesleg nyalka huszártiszt is, bákásen lovagol az úton, amikor előáll egy szegény fiatalember, és arra kéri, lője le. Miért?- kérdezi a báró, még fel sem ocsúdva ámulatából. Hát azért, mert a fiatal srácnak ( Nagy Józsefnek hívják) kellett volna vigyázni az apja két lovára, de ellopták a haramiák, s ő most nem mer az apja színe elé járulni. A báró, próbaképpen, ellő a fiatalember füle mellett, de a fickó meg se rezzen. Erre a báró felviszi huszárnak,Bécsbe, a lovak helyett pedig ad kárpótlást.  Szóval, mindannyiunk életébe kellene efféle bőkezű nemesember. Aki egyszer hirtelen megjelenik, kicsit azért próbára tesz, s minden veszteségünket kárpótolja.  És persze irigyelhetjük a Vasárnapi Újság 19.századi, többnyire polgári származású Olvasói, amiért még igazi i...

 A koraújkorban, pontosabban: a 17.században jött divatba Magyarországon az, hogy a főurak minél személyesebbé igyekeztek tenni könyveiket. Ex librisek, családi bejegyzések, megjegyzések, személyes élmények. Így aztán végbement az, amit majd a 20.századi posztmodern álmodik- és részben valósít is- meg: az Olvasó valódi alkotótárs lett.  A Magyar Könyvszemle című folyóirat 1966/1. száma egy ilyen főúrról és könyvéről ír ( Kovách Zoltán:Illyés András szentírási könyvecskéjének magyar fordítása és latin születésnapi köszöntése). Illyés András esztergomi kanonok biblia alapú szentenciagyűjteményt írt, mindenféle latin nyelvű verseket fűzött a bibliai szövegekhez. A jezsuiták nagyszombati nyomdája 42 soros latin nyelvű születésnapi tisztelgő verset írt a kanonok részére. A könyv olyan sikeressé lett, hogy több kiadást is megélt. Jelenleg az OSZK-ban található belőle egy példány. Régi, patinás, a koraújkori művelődésről sokat elmondó könyv. Kovách Zoltán írása pedig rövid, tömör, mé...

 Takáts Tamás a magyar könnyűzenei élet egyik megkerülehetetlen személyisége. Mások mellett a Karthago, az East együttes énekeseként, valamint szólistaként alkotott maradandót.  Az origo.hu  írta meg ( megtekintve 2022.június 21. 9 óra 02 perc), hogy ez a nagyszerű zenész, énekes koronavírusos, és nincs jól. Látogatóink, olvasóink nevében azt kívánjuk, hogy minél előbb gyógyuljon meg, szövődmények nélkül, és legyen egészséges, és minél több időt tudjon a családjával tölteni. És persze, színapdon énekelni.  Mielőbbi gyógyulást, Kedves Takáts Tamás! Szurkolunk Neked, imádkozunk Érted! 

 Történetírásunkban a Kádár-korszak társasadalma mint a nivellálás,az egyenlősítés társadalma,él. Holott,ha belepillant valaki a korszak írott és elektronikus médiájába,számtalan példát talál arra,hogy a megosztottság,a pluralizáltság,nagyon is jelen volt,már abban az időben is. A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Bozóky Éva:A vízipisztoly című írását. Ebben egy szegény gyermek az összegyűjtött üvegek árából vízipisztolyt vesz és lelocsolja az elkényeztetett kislányt. A kitűnő írás egyértelműen a gyermekek társadalmi és vagyoni körülményeinek megosztottságára hívja fel a figyelmet.  Persze,mondhatjuk,egy magazinban lehetett őszintén szólni erről. De higgyük el,nemcsak magazinok,hanem "komolyabb"médiatermékek is foglalkoztak ezzel a témával. Az olvasók,a rádióhallgatók,a nézők pedig saját szemükkel látták,amit láttak...

 Amíg világ a világ,a könyvek és magazinok olvasói,az "átlag" médiafogyasztók között mindig is népszerűek lesznek a bűnügyi történetek. Hogy ez miért alakult így,azzal már számtalan szakember foglalkozik szerte a világon,nem erről szeretnék beszélni. Hanem arról,hogy a bűnügyi történet sem adja el önmagát automatikusan a médiában.  A Reader's Digest a világ talán legnépszerűbb írott magazinja. A 2009.áprilisi szám végén,"Könyvmelléklet"rovatban olvashatjuk Ann Rule:Kettős félrevezetés című írását. A valódi eseményeken alapuló történet egy meglehetősen impulzív természetű amerikai fogorvosról szól,aki lelövi válófélben lévő feleségét,két gyermeke anyját,majd megpróbálja öngyilkosságnak álcázni az esetet. Aztán hamarosan kiderül,hogy a jó doktor bácsi egyik korábbi barátnője is hasonló körülmények között halálozott el. Hosszú idő telik el,míg a két ügyet összekötik,és bíróság elé állítják a meglehetősen szociopata természetű fogorvost. Aki aztán,enyhébb büntetés r...

A Korunk folyóirat 2018.januári számának alcíme: Ökofilozófia. Kiss Lajos András bevezető írásában felteszi a kérdést. létezik-e még ökológia, vagy csak illúzió, hogy megóvhatjuk a világot a pusztulástól? Az Olvasó persze tovább is mehet. ha nem illúzió, akkor már nem is létezhet ökológiai szemlélet? Nagy érdekes Szűcs Kinga tanulmánya,mely a növények felé fordítja tekintetünket. Tanulhat-e az ember az elvileg alsóbbrendű létformának tekintett növényektől? És ha ige, mit és hogyan? Antal Attila publikációja valami elképesztő világba kalauzol el bennünket. a cím: Az antropocén és az ökológiai marxizmus. Hogy ezek a kifejezések mit is jelentenek, azt megtudhatjuk, ha elolvassuk a kilenc oldalas, nagyon jó stílusban megírt, minden művelt ember számára érthető tanulmányt. Lányi András Heidegger és az ökológia kapcsolatáról írt cikke a nagy filozófus munkásságnak egy kevésbé ismert oldalára tár kaput. Felmerül persze a kérdés,vajon Heidegger mit szólna ahhoz, ha ökológusnak neveznénk, de...

Azt mondják a nagy sajtóguruk, hogy egy címlap legyen érdekes. Vagy negatív vagy pozitív érzelmeket váltson ki a Tisztelt Olvasóból. Nos, a Magyar Nemzet című politikai napilapnak, mely mostanság kormányellenes, 2017.november 3-i száma ennek a tanításnak teljes mértékben megfelel. Szöveg: tízezrek élnek orrfacsaró bűzben a Balatonnál. Kép: Egy teherautó, rakás dögevő madárral. Az biztos, hogy a figyelemfelkeltés aztán sikerült. Az újságosnál azonnal ez a címlap tűnik az ember szemébe. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx És kukkantsd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com