Írott és elektronikus média régen és ma

 Megjelent a Hajdú-Bihari Napló c.napilap 2024.november 20-i száma. A tartalomból röviden: Gombás fertőzés miatt ki kellett vágni 4 fát a Dósa nádor téren,helyükre ostorfákat ültettek-Rétvári Bence tartott előadást a kormány gazdaságpolitikájáról,a kis-és középvállalatok támogatásáról-Új parkolási zónarendet alakítanak ki Debrecenben-Megkezdődött az adventi adománygyűjtés Debrecenben,rászoruló szegény családok számára gyűjtenek adományt-Norvégiában,Svédországban és Finnországban tájékoztató fúzeteket bocsátottak ki. Téma:mit kell tenni,ha támadás éri az országot vagy ha kitör a világháború-Sport:Megsérült Dzsudzsák Balázs,a DVSC labdarúgócsapatának kapitánya. A Kecskeméti TE elleni meccsen Szuhodovszki Soma helyettesíti majd. Ezeken kívül számtalan érdekes,izgalmas olvasnivalóval vár mindenkit a Hajdú-Bihari Napló.

 Magyarországon 1946-ban, a második világháború befejeztével, földosztás vette kezdetét, előbb az egyházi, majd a világi nagybirtokok 300 holdon felüli részét osztották fel a nincstelen parasztok között.Örültek a földnek sokan (annak már nem, hogy a kommunista párt propagandagépezete teljesen hamisan állította be a földosztás jelentőségét).  Virág Mihály bajai segédmunkás- mint az Szabad Nép című napilap 1946.április 2-i számából kiderül-  egészen biztosan örült az új földjének. A romba dőlt Kossuth-híd újjáépítésén dolgozott, amikor kapta a hírt, hogy családja földet kapott.  Az öröm egészen addig tartott, míg Virág Mihály haza nem ment, hogy megtekintse új tulajdonát. A földjén ugyanis egy 75 méter hosszú, 4 méter széles második világháborús tankcsapda húzódott végig. ( Felmerül a kérdés, hogy ilyen földet minek osztottak fel? Mindenki tudta, hogy nem lehet rajta semmit termelni). A hadiépítmény gyakorlatilag lehetetlenné tette a normális földművelést. Nemcsak azon...

 Olvasom a Népszava 2021.szeptember 1-számamában Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra című írását,és azon gondolkodom,mi baj történhet akkor,ha nincs otthon irodám. Hiába ugyanis az ügyintézés gyorsabbá és pontosabbá válása,több területen még mindig ott tartunk,hogy a Kedves Ügyfél szkenneljen be,nyomtasson ki mindenféle papírokat,ezeket töltse fel,stb. Van egy bűnöm. Nincs otthon se nyomtatóm,se szkennerem. De miért is lenne?Magánszemélyek általában nem tartanak otthon ilyesmit. A vállalkozók azok,akiknek nem okoz gondot,ha le kell fénymásolni,be kell szkennelni,digitálisan alá kell írni,ki kell nyomtatni valami okiratot. Csakhogy számszerűleg ők vannak kevesebben. Ha már online ügyinzézés nem lehetne az állampolgárok többségének érdekeit és lehetőségeit figyelembe venni?Amúgy a Népszava cikke kiváló,életszerű. (Dr.Kopácsi János:Online ügyintézés ügyfélbarát módra. Népszava,2021.szeptember 1.10.o.)

 A Népszava napilap 2021.szeptember 1-i számának 6.oldalá olvashatjuk egy felmérés megdöbbentő eredményét. Eszerint az elmúlt évben-tehát 2020-ban-a magyarországi cégek 64 százaléka tapasztalta,hogy üzleti partnere késve fizet.  Persze,mondhatjuk,ez volt a COVID-időszak,feje tetején állt minden. Csakhogy,sajnos,a probléma nem múlt el a járvány megszelidülésével. Az utóbbi idők nemzetközi konfliktusai,az infláció,az ellátási láncok megszakadása szerte Európában komoly problémává tette a késedelmes fizetést. Hogy ebből a helyzetből hogyan lesz kiút,azt még nem látni. Mindenesetre a cikk kitűnő,objektív.  (P.Zs.:A cégek kétharmadának késve fizetnek. Népszava,2021.szeptember 1.,6 o.)

 Akit érdekel Budapest várostörténete- meg úgy általában véve az egész magyar történelem-az olvassa el Torma Tamás:BFolytonos laha, EMKE, Új Blaha című írását, mely a Népszava napilap 2021.szeptember 6-i számának 5. oldalán jelent meg. Szó esik benne a Blaha Lujza tér történetéről, megtudhatjuk, miért is hívták a régi EMKE kávéházat úgy, ahogy hívták, megsirathatjuk a kommunista hatalom által lebontott régi Nemzetit, gondolatban ott lehetünk az első aluljáró átadásánál,illetve levonhatjuk a tanulságot:A budapesti Blaha Lujza tér állandósága a változásban rejlik.  Nekem nagyon tetszett ez a cikk, kicsit nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem, de maga az összhatás túlmutat ezen. Torma Tamás cikke nem más, mint történelem alulnézetből, a magyar múlt egésze egyetlen pontból, a Blaha Lujza térről nézve. Kitűnő írás, ajánlom mindekinek. 

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár...

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait....

 Manapság sokat vitatkoznak arról, mi a házasság szerepe a társadalomban. Amikor szóbakerül a házasságok számának csökkenése, sok szakértő érvel azzal, hogy bár régen gyakoribb volt a házasság, ezek nagy része üzleti szempontú együttélés volt csak.  Hát, nem tudom. Találtam egy példát a Magyar Nemzet című napilap 1949.július 1-i számának 6. oldalán. A hirdetések Házasság-levelezés rovatában olvasható szöveg így hangzik: " Rádiómester házasságot kötne azzal, aki hozzásegítené egy jó kis üzlet megnyitásához.Egy gyermek nem akadály". Cím, stb. A rádiómester az rádiószerelőt jelentett.  A vágyva várt nőről semmi. Az úriemberről semmi ( idős, fiatal, öreg, magas, alacsony, stb). Semmit nem tudunk meg róla, és azt sem, mi a nőideálja. Csak a biznisz.  Nem szép az ilyesmi, na.  Úgyhogy régen is voltak érdekházasságok. Ráadásul növeli az ügy pikantériáját,hogy 1949-ben már kommunizmus volt hazánkban,mely rendszer nem kedvelte a magán-kereskedőket.

 A kérdésre a rövid válasz: igen. Ugyanis sok embernek a " harcokban"- amint a Népakarat című lap 1956. december 1-i száma 1. oldalán erről beszámol- tönkrement a lakása, hajléktalanokká váltak. Vajon mitől "ment tönkre a lakása" ezeknek az embereknek- kérdezheti a 21.századi történész?...A kormány ( amely  ekkor már a Kádár-kormány, s ugyebár mindig a helyén van), máris intézkedett a probléma megoldása érdekében, s az " elhagyott lakásokat"- értsük a 21.században: a Nyugatra menekült magyarok lakását- ezeknek az embereknek adták át.  A Népakarat egyébként a Népszava " utódja" volt, szakszervezeti napilap... Amúgy a cikk- meglehetősen célzatos tapintatlansággal- említ egy esetet, melynek során a disszidens édesanyja bejelentkezett Nyugatra távozott fia lakásába. Megtudjuk a pontos címet is, sőt, az édesanya nevét is, valamint a disszidált ( fiatalok kedvéért:engedély nélkül külföldre távozott) polgártárs nevét. Személyiségi jogok? Az 1956-os forr...

 Egy sportegyesület volt, azt tudom. Kezembe került Magyarország akkori elsőszámú és egyetlen sportnapilapjának,a Népsportnak 1960.április 1-i száma, melynek első oldalán adják hírül, hogy a VTSK női kosárlabdacsapata legyőzte a Vörös Meteort, 64:47- re, mint az összefoglalóból kiderül,Schneider, Gyimes és Borbély kitűnő játékával. Már csak az a kérdés, mi is volt az a VTSK. A wiki szerint ez a sportegyesület volt a BSE elődje. De mit rövidít az elnevezés? Egy vidéki sportegyesület nevét vettem analógiának: A Kalocsai VTSK a Kalocsai Városi Tanács Sport Klubja volt. Akkor ezek szerint a VTSK, a BSE elődje, a budapesti Városi Tanács Sport Klubja volt? Szerintem igen. Elég sok szakosztállyal rendelkezett az egyesület, felületes átfutás után találtam a Népsportban VTSK-s teniszezőket, birkózókat. Úgyhogy szerintem megfejtettem, mit is jelent az elnevezés. 

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja. 

A Magyar Nemzet polgári napilap- véleményem szerint a magyar média egyik zászlóshajója-  2019.október 25-i száma interjút közöl Fürjes Balázzsal, a kormány Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárával. Szó esik a Liger projektről, a következő vekben megrendezendő sporteseényekről. a fő téma persze az: hogyan fog együttműködni a kormány az ellenzéki fővárosi vezetéssel? A kormány, persze, korrekt próbált lenni. Aztán, hogy a projektek mennyire rendelődnek alá különböző politikai játszmáknk, nem tudni. Az a helyzet: nem vagyok pesti, de féltem Budapestet. Valami rosszat érzek, itt belül... magyarnemzet.hu

A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.október 1-i száma címlapon foglalkozik az EU-biztosnak jelölt, de a szükséges támogatást meg nem kapó- azaz:kibuktatott- Trócsányi László esetével. "Politikai lincselés"-nek nevezik az EP eljárását- azt gondolom, teljes joggal. A Trócsányira nemmel szavazók azzal indokolják lépésüket, hogy Magyarország, Trócsányi igazságügyminisztersége alatt, kiadott Oroszországnak két fegyvercsempészt, akikre viszont az USA hatóságai is vadásztak. Miért nem az ameriakaiaknak adtuk ki a bűnözőket? A FIDESZ viszont azt állítja, hogy a valódi indok nem ez, hanem Trócsányi bevándorló-ellenessége. Ezt az álláspontot vallja a Magyar Nemzet cikkírója is. Szerintem joggal. Van ugyanis olyan szabály,miszerint ha egy bűnözőt külföldön fognak el, és sahát hazájában is követett el bűncselekményeket, amelyekért elítélték, akkor saját hazájának kell kiadni. Ez nem mérlegelés kérdése. A magyar Igazságügyminisztériumnak ki kellett adnia a két bűnözőt. Mégpedig a j...

A Világgazdaság üzleti napilap 2019.szepptember 24-i száma címoldalon számol be a világ legnagyobb utazási irodájának, a Thomas Cooknak a csődjéről. Nagyon okos, jól megírt, tárgyilagos cikk, nem kelt pánikot ( a kereskedelmi média sajnos, sok esetben felturbózza a kedélyeket, ha csődbe megy egy utazási iroda), szól a magyar vonatkozásról, azaz a Neckermann stabilitásáról- egysózval, mértéktartó, kiegyensúlyozott írás. A napilap online verziójának itt a linkje: vg.hu Nekem egy globális közgazdasági kérdés jut eszembe a Thomas Cook csődjéről. Ez pedig így szól: Van-e értelme a 21. században sok országra kiterjedő offline céghálózatok működtetésének? Annyi tényezővel kell számolni, annyi kulturális különbséget kell figyelembe venni, annyi eltérő gazdasági szabélyozónak, trendnek kell megfelelni. Működhet ez így, tartósan? Egyre több olyan vállalat kerül nehéz helyzetbe, mely pályafutását még a 19. vagy a 20. században kezdte, s modernizálódott ugyan, de a struktúra eleve- ódon és kla...

A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.szeptember 2-i száma címoldalon adja hírül: "Az idei tanévben minden középiskolás diák külföldre utazhat nyelvet tanulni". Öcsém...A mi időnkben már az is nagy szám volt, ha volt valakinek egy angol nyelvű könyve. Vagy a faterja hozott valahonnan National Geographicot, eredeti angol nyelvűt. Vagy volt egy külföldi ismerőse. A kommunista időkben Magyarországot úgy elzárták a külvilágtól ( még a Szovjetuniótól is), hogy arról koldult. Három évente lehetett világútlevelet igényelni, 50 dolláros valutakerettel- magyarul: semmivel. Ezek a mai srácok pedig csak úgy kimehetnek Angliába vagy Németországba, kiruccanhatnak egy kicsit körülnézni. Azért remélem, megbecsülik majd a lehetőséget. Mert hogy jelenleg az egyetemi diplomák 25 százalékát még mindig nem lehet kiadni a nyelvvizsga hiánya miatt. Ennek a korlátlan nyitottságot biztosító intézkedésnek pedig az a célja, hogy a jövőben ne így legyen. A diplomásnak legyen nyelvvizsgája. Legyen. ...

A Kreatív Intern című folyóirat 2001/24- 2002/1. számának 12. oldalán látható egy táblázat, mely azt mutatja, hogy az egyes médiatípusokban mennyi reklámbevételt generáltak a magyarországi vállalkozások. Legtöbbet televíziós reklámokra költöttek, több, mint 125 milliárd forintot, ezután a napilapok következnek 32 milliárd forinttal, de közel vannak a folyóiratok is, 31 milliárd forintos reklámbevétellel. Messze emögött kullog a közterületi reklám, 16 milliárd forinttal, a rádió (12 milliárd forint kerekítve), kábeltelevíziók összesen 5 milliárd forintos bevételre tettek szert, míg a mozikban csak 870 millió volt az éves bevétel. Egy Indoor nevű platform pedig 395 millió forintot kasszírozott... voltaképpen nem változott az ábra mai napig sem. Csak éppen az internet kissé felkavarta a dolgokat. Ma már internetes reklámra költenek a legtöbbet a cégek. xxxxxxxxxxxx Könyvhöz mit szólsz? konyv-ajanlo.blogspot.com

Nem is lapoztam bele a Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2019.04.02. számába. Mert a lényeg a címlapon olvasható. " Brüsszel szereti a migrációt". Brüsszel, a nagy politikai álomgyár. Az önmagát folyton meghaladó antigravitációs mező. Csak felfelé vonz. Túlléptek Soroson. Túlléptek a kollektív lelkifurdaláson. Meghaladták az önös gazdasági érdekeket. A migráció sok brüsszeli politikus számára érzelmi kérdéssé vált. Egyszerűen úgy vélik, ők valamiféle egzisztenicialista missziót teljesítenek, amikor is összekeverik a világot. Mit tehetünk ez ellen? Csak annyit, hogy mi is érzelmi kérdéssé tesszük a magunk álláspontját. Mi nem szeretjük a migrációt. Mi nem szeretjük a multikulturális társadalmat. Mi elvisszük a segítséget oda, ahol szükség van rá. Mi szeretjük- Európát. Úgy, ahogy van. Nemzetállamok laza konglomerátumaként. 

Mindig is izgatott, miféle okból gyűlöli ennyire Magyarországot és az Orbán-kormányt Judith Sargentini holland EP-képviselő. Mi hajtja ezt a nőt, mi a motivációja, a pénzen kívül persze...A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.szeptember 11-i számának első oldalán megtaláltam a választ kérdésemre. Judith Sargentini ugyanis már nem sokáig lesz EP-képviselő. Jövőre nem indul az EP-választásokon. Odalesz a húsosfazék, ezért neki majd otthon kell boldogulnia. Ehhez azonban az kell, hogy megválasszák, ahhoz viszont az szükséges, hogy ismerjék. Sargentini asszony tehát Orbán Viktor mocskolásával egyfajta ön-marketinget folytat, az is lehet, hogy nem is érdekli az egész. Csak róla beszéljenek, csak az ő nevétől legyen hangos az írott és elektronikus média, mert különben mehet vissza dolgozni. Az pedig nem az erőssége. Eddig persze nem megy a Magyar Idők cikke. Ők tényeket közölnek. Egy blogger viszont megteheti,hogy véleményt nyilvánít. Hát itt van: az egész gusztustalan. Sargent...

A Magyar Idők című közéleti napilap 2018.június 13-i számának címoldalán szerepel a Donald Trump-Kim Dzsong Un tárgyalásokról szóló anyag. A cikkíró utal rá, hogy bár Trump és csapata szerint világtörténelmi jelentőségű megegyezés történt, valami mégsem stimmel. Kim Dzsong Un ugyanis csak szóban ígérte meg a leszerelést, csak szóban erősítette meg azon szándékát, hogy Észak-Korea megsemmisíti atomfegyverkészletét. Hogy a Kim-család egymást követő tagjainak szava mennyit ér, azt az elmúlt évtizedek eseményei megmutatták. Véleményem szerint az egész csak arra jó, hogy éhínség esetén újabb segélyeket csikarjon ki Amerikától. Egyébként azt is érdemes volna átbogarászni, hogy a koreai média egyáltalán megemlítette-e ezt az ígéretet. Szerintem nem. Arrafelé már tudják, mennyit ér egy Kim szava. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jó könyvekről: konyv-ajanlo.blogspot.com