Írott és elektronikus média régen és ma

 Mit szólna hozzá,ha beteg muskátlijához vagy barackfájához ugyanúgy tudna telefonon vagy interneten növényorvost hívni,mint ahogy a beteg állatokhoz állatorvost? Dohy János(1905-1990)pontosan ezt akarta amint az Vinczeffy Imrének a Debreceni Szemle című kulturális folyóirat 1998/1.számában közzétett tanulmányából kiderül. Dohy János azt szerette volna,ha a magyar agrár-felsőoktatásban,a világon elsőként,növényorvosokat is képeznének. Tehát,ha egy kertésznek gombás lesz a barackfája,nem innen-onnan,magazinokból meg a netről oldja meg a problémát,hanem szakképzett növényorvos segítségét vegye igénybe. Az már mondjuk más kérdés,hogy hamvadó szirmú muskátlijukhoz hányan hívnának növényorvost.... Amint az lenni szokott,mármint:amint az Magyarországon lenni szokott,az ötletet kapásból elvetették. Ráadásul Dohy professzort  belekeverték az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz nyomán kibontakozó koncepciós perbe. Öt évet le is ült,azután szépen lassan engedték vissza a felsőoktatásba. 85 évesen ha

 A Magyar Tudomány című folyóirat 2020.10.számában jelent meg Fábri György egyetemi docens tanulmánya az egyetemi rangsorokról. Ezeket a rangsorokat mindannyian ismerjük: melyik intézményben hány szak van, mennyi a hallgatói létszám, doktori fokozatokkal rendelkező oktatók száma, stb, és még rengeteg adt szerepel az ilyen rangsorokban.  Fábri György, az ELTE docense szerint ezek a rangsorok posztmodern jelenségek, mivel társadalmi és gazdasági szempontokat visznek be az alapvetően meritokratikus tudomány világába. Másfelől eléggé torzítanak, mivel a nagyobb gazdasági lehetőségekkel rendelkező felsőoktatási intézmények óhatatlanul kedvezőbb pozícióba kerülnek.  A kiváló tanulmány elemzi azt is, milyen lehetőségei vannak a magyar felsőoktatási intézményeknek, hogy feljebb kerüljenek a rangsorban. Megállapítja, hogy a publikációs lehetőségek bővítése aránytalanul nagy erőforrásokat igényelne, inkább a személyes kapcsolatokban, pl. díszdoktorok avatása által, lehet előrelépni.  A Magyar Tu

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni. 

Az Egyetemi Élet a Debreceni Egyetem lapja. Rendkívül magas színvonalú felsőoktatási sajtótermékről van szó, éppen ezért csodálkoztam a 2018.májusi szám címlapján, mert az kissé -vagy inkább nagyon is- gyengébbre sikerült az átlagosnál. Hagyomány és tradíció: e két szó van piros vastag betűkkel a címlapra írva. A két szó annyira rokon értelmű, hogy olyan, mintha azt mondanám: mosoly és nevetés, vagy pityóka és krumpli. Nagyobb baj, hogy a háttérkép nagy része semmilyen módon nem kötődik sem hagyományhoz, sem tradícióhoz. Csak a címlap jobb alsó sarkában láthatunk néptáncosokat, ami e felett van, inkább a modernitásról, semmint a tradíciókról szól. Ki-tudja.minek örvendő fiatalok, lufi, napszemüveges lányok, koncerten csápoló ifjak karjai. A szöveg és a kép nem áll egymással összefüggésben. Sebaj, a tartalom kárpótol... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési-szerelési biztosítások 06 70 208 38 74

Sok-sok éven keresztül a magyar felsőoktatás és magyar gazdaság külön pályákon mozgott. A Valóság című folyóirat 2018/5. számában olvashatjuk Inzelt Annamária cikkét ( A felsőoktatás harmadik missziója), melyből kiderül, hogy az életnek ez a két fontos szférája még mindig nem egészen talált egymásra, jól látszik ez a spin-off-vállalkozások példáján. Bennem az vetődik fel: nem lehet, hogy mostanában túl sokat beszélünk a felsőoktatás gazdasági hasznáról? Természetesen nem árt, ha képzett és munkaerő-piacilag felkészült szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, főiskolákról. Ám- véleményem szerint- a felsőoktatásnak nem ez az elsődleges rendeltetése. A felsőoktatás termeli ki a kultúrafogyasztó embert. A diplomás embereknek lesz igénye arra, hogy könyveket vásároljon, színházba járjon. A diplomások többet keresnek, mint a nem-diplomások, többet költenek háztartásra, kevesebbszer szorulnak segélyre, egyáltalán:jobban tudnak alkalmazkodni az élethez. A diplomások tehát a nemzetfenntartó er

A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.május 7-i számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Az ellenzék tüntetésre készül, szerintük csalás történt a 2018-as magyar országgyűlési választásokon. Orbán Viktor szerint viszont a Kúria hozott rossz döntést akkor, mikor érvénytelenített több ezer, határon túlról leadott szavazatot. . Gulyás Gergely szerint koncepciós per folyik Magyarország ellen az EU-ban, melynek célja, hogy rávegyék hazánkat a bevándorlók befogadására. - Tovább zajlik a Gyárfás-ügy: most Tasnádi Péter felesége vallott Gyárfás ellen. - A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Orvosai erdélyi gyerekeket gyógyítanak. - Taxner-Tóth Ernő emeritus professor kiváló cikke munkaerőpiac és felsőoktatás kapcsolatáról, a mai fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről. - A sportrovatban olvashatunk a Videoton-Ferencváros rangadóról ,valamint arról, hogy öt bronzérmet hozott a magyar küldöttség a birkózó EB-ről. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is! konyv

A Hajdú-Bihari Napló 2012.december 13-i számának tartalmából. A kormány alig több, mint tízezer államilag támogatott férőhelyet biztosítana a felsőoktatásban. A lap beszámol az egyetemisták tiltakozó megmozdulásairól, illetve interjút készített Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével, aki követeli, hogy a kormány állítsa vissza a 2010-es helyzetet az egyetemeken, főiskolákon A debreceni PG Csoport adott nagysikerű koncertet a Kölcsey központban- Kósa Lajos szerint, ha minden behavazott debreceni utat hómentesítenének, akkor az félmilliárd forintba kerülne, idén eddig 11 milliót költöttek ilyen célra- A DVSC-TEVA játékosai közül Korhut, Coulibaly és Varga József játszottak legtöbbet- A DVSE kikapott az Egertől, a nemzetközi kupában pedig a szerb Radnickivel játszik majd elődöntőt-Görbicz Anita szerint a románok lenézték a magyarokat. Pénzügyi tanácsok mindazoknak, akik biztonságban szeretnék tudni megtakarításaikat. Magas hozamok, választható portfólió, maximális biztonság. qfp.hu