Írott és elektronikus média régen és ma

 A Kistermelők Lapja 2022.augusztusi számában jelent meg Wekerle László:Feléledhet a háztáji sertéstartás című cikke.Számomra döbbenetes adatokat közölt. 2005.decemberében Magyarország sertésállományának 60 százaléka gazdasági társaságok,40 százaléka magánszemélyek kezén volt. 2019.decemberében a sertésállománynak már 81,6 százaléka volt gazdasági társaságok kezén,18,4 %-a egyéni gazdálkodóknál. A helyzet az,hogy a falusi magánháztartások közúl egyre kevesebben tartanak sertést. Szerző szerint ennek három oka van.1. A fiatalok egyre inkább otthagyják a falvakat 2. Sokkal egyszerübb megvenni a sertéshúst a szupermarketben 3. A sertéspiacon folyton változnak a felvásárlási árak-többnyire nem a termelők javára. Wekerle László szerint az lehetne a megoldás,ha a külónböző,ezzel foglalkozó egyesületek összefognák a gazdákat. Valamint újra kellene nyitni az úgynevezett vágópontokat. Az sem rossz ötlet,hogy a megszokott 100-110 kilogram helyett 130 kilogramm testsúlyra hízlalják a sertéseket.

 Az európai zöldpolitikák általában nem kedvelik az intenzív állattenyésztést, szembeállítják azt a klímabarát vagy állatbarát tenyésztési módokkal. Olvastam egy cikket, melynek Szerzője azt bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre klímabarát- és intenzív állattenyésztést folytatni. A cikk a MÁL Magyar Állattenyésztők Lapjában jelent meg, a 2022.májusi szám 46-47. oldalán.  A cikk forrása egy európai farmereknek szóló internetes oldal. A cikk egyik legfontosabb alaptétele az, hogy az uniós paraméterek alapján Európában kevés a valóban intenzív állattenyésztést folytató gazdálkodás, közölnek egy térképet, mely igazolja is ezt az állítást. Cáfolják továbbá azt, hogy Európa állattenyésztése egyre intenzívebbé válnék. Vallja, hogy az állatbarát és az intenzív állattenyésztés összeegyeztethető. Minden állattenyésztőnek és agrármérnöknek ajánljuk ezt a rendkívül érdekes cikket. ( Borovka Zsuzsanna:Az intenzív állattenyésztés is lehet klíma- és állatbarát)

 A dán állattenyésztés mindig is világszínvinalon működött,nem utolsósorban az innovációk hatékony felhasználása miatt. Egy ilyen innovációról számol be egy igencsak elfeledett,de színvonalas sajtótermék,a Delta magazin 1976/12.száma,kis hírként,a 4.oldalon. A dánok műanyag napszemúveget raktak a csirkékre.A probléma az volt,hogy a derék tyúkanyók hajlamosak,főként a tojáskiköltés időszakában,a másik derék tyúkanyóban a halálos ellenséget látni. Ilyenkor heves összetűzések robbannak ki a csirkék között,ami járhat az állatok jelentős súlyvesztésével is. Namost:a dán tudósok és gazdák úgy okoskodtak,hogyha sötét szemüveget teszünk a csirkére,akkor nem fogja látni ellenségnek vélt fajtársát,és szép nyugodalmasan kapirgál tovább,gazdája nagy boldogságára. Azt már kevésbé vették figyelembe a dánok,hogy a vak tyúk nemcsak az ellenségét nem látja,de mást sem. A kaját sem. Vagy úgy gondolták,igaz a közmondás,és vak tyúk is talál szemet? Kedves Barátom!Ha szeretsz számítógéppel vagy ceruzával,v