Írott és elektronikus média régen és ma

 Aki városba születik,az kétféleképpen végezheti: - Vagy nagyon megszereti azt a várost, és minden utcából, minden hídról és járdáról lesz szép emléke, és örökké ragaszkodni fog ahhoz a városhoz - Vagy pedig elege lesz a városból, a betontengerből, az égre meredő magas házakból, és minkább vidékre költözik, ahol jó a levegő, lehet kertészkedni, a gyerekek- unokák a magas fűben szaladgálnak, a hátsó kertben pedig terem a paprika, paradicsom,időnként pedig meghívjuk a haverokat egy kis bográcsozásra.  Rába György költő, író és esztéta az előbbi sorsa ítéltetett. Legalábbis meegyőzően tanúsítja ezt Otthonos utcatáblák című, az Alföld irodalmi és kritikai folyóiratban megjelent verse ( 2000/3. szám,45. oldal). Szó esik a versben a sokszor idegenül, de mégis kedvesen hangzó utcatáblákról, a betonfalakról, a nyüzsgő piacról, az építkezésekről. Rába György számára- a vers utolsó soraiból ez derül ki- mindez szzakrális élmény, mely közelebb visz a Teremtőhöz (" naprendszeri/ gazdámhoz&quo

 Kádár-kockának manapság azokat a magyarországi családi házakat nevezzük,melyek jellegzetes kocka formájukkal,sátortetejükkel még a 21.százdban is meghatározzák a magyar falvak,külvárosok képét.  De hogyan terjedtek el hazánkban ezek az épülettípusok?Egyszerűen:a magánerős építkezésekkel. Összeállt a rokonság,kalákában,ahogy akkor mondták,felépítették a házat. Igen ám,de ki lesz a mérnök? Senki. Az Ezermester folyóirat 1970/5. számában olvashatunk interjút az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter első helyettesével,Dr.Szabó Jánossal. A miniszterhelyettes válaszát(a cikkben,legalábbis látszólag,a szakember az Ezermester olvadóinak kérdéseire válaszol) az alábbiakban összegezhetjük:1.Az állam támogatja a magánerős építkezést(mivel az állami házgyárak már nem bírták az igényeket),úgy is,hogy kész tervdokumentációkat bocsát az amatőr építők rendelkezésére. 21.századi fejjel a recenzens megkérdezheti:ugyan,mit szólhattak erre a szakképzett kőművesek? 2.További támogatási formák:gépkölcsö

 A magyarországi sajtó és média mindig is előszeretettel népszerűsítette a rusztikus életmódot. Ha egy ismert ember kertes házat vesz falun,esetleg tanyát,már ott is terem valamelyik magazin,hogy hatoldalas cikk keretében körbefotózza. Mindez a Nők Lapja 2021.április 21-i számában írt cikkről (Jónap Rita:Városi lakásom vidéki házra cserélném,26-29.o.) jutott eszembe. Két,nagyon jó újságírónő meséli el,milyen az élet vidéken. Csupa szép és jó,romantikus,szeretik a gyerekek és a kutyák,meg ilyesmi. Nincs is ezzel semmi baj. A másik oldalt hiányolom. Azon embereknek a bemutatását,akiknek nem jött be a vidéki élet. Egészségügyi problémák,a kényelmetlenségekre való ráunás,az egyre magasodó költségek(pl.tüzifa árának növekedése),ezekről valahogy hallgat a média. Sokan költöznek vissza vidékről Pestre,mert a bejárás költségei is nőnek. Szóval,óvakodnunk kell attól,hogy a vidéki életnek csak a romantikáját lássuk. Jó,sőt,kitűnő írás Jónap Rita cikke,de egyszer kíváncsi lennék,hogyan mutatja be