Írott és elektronikus média régen és ma

 Magyarországon és sok más európai országban számtalan család, vállalkozás, intézmény került nehéz helyzetbe amiatt, mert nem tudta fizetni banki hitelének törlesztőrészleteit. Az EU hozott egy határozatot, mely szerint ezen hitelek esetében akár a kamatcsökkentés vagy az adósság részleges elengedése is szóba jöhetett.  Csakhogy 21 európai országban ezt nem hirdették ki- köztük Magyarországon sem. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított ezen országok ellen.  Mindez az index.hu egyik cikkéből (Bereznay István: Újabb kötelezettségszegési eljárások indultak Magyarország ellen. Megtekintve 2023.01.26.9 óra 39 perc) derül ki. Ha belegondolok, hány család, hány ember életét tette volna könnyebbé, ha kihirdetik ezt a rendelkezést...Ennek hiányában ugyanis a pénzintézetek nem tudták elengedni az adósságot, igen szűk határok között mozogtak, ha egyezkedni akartak az ügyféllel. 

 A magyar írott sajtó és elektronikus média az 1970-es években valamelyest nyitottá vált. Már lehetett beszélni apróbb hibákról,már nem tartóztatták le az újságírót,ha valami kisebb apró-cseprő negatívumról írt.  Példának okáért egyre többet beszélt a média Magyarország eladósodásáról,arról,hogy tartozunk a szovjeteknek is,meg a Nyugatnak is. A politikai és gazdasági vezetés-a Kádár-korszakban ez részben fedte egymást-1975-ben újabb hitelfelvételről hozott határozatot. A közvélemény,a suttogó pesti propaganda pedig megijedt... Ezért aztán Timár Mátyás,a Magyar Nemzeti Bank(MNB) akkori elnöke egyfajta "nincs semmi baj,a szekér halad"-hangvételű,kincstári optimizmust sugárzó interjút adott az akkori idők vezető írott sajtótermékének,a Népszabadságnak. (1976.július 14.). Az interjúban, némileg célzott kérdésre válaszolva az MNB elnóke elmondta,hogy azért kellett nyugati hitelt felvenni,hogy 1. Kompenzáljanak bizonyos veszteségeket-ezt a sorok között olvasni akaró Átlagolvasó úgy