Írott és elektronikus média régen és ma

Sajnos, mindennapos kérdés a magyar társadalomban:ha a szülők elválnak, a nagyszülőnek ( akinek gyermeke nem a gyermek gonviselője) joga van-e látni unokáját. A Hajdú-Bihari Napló 2023.március 6-i számában jelent meg erről cikk,  címe: A Gyereknek joga van a nagymamájához, Szerzője bizonyos Fanny. Ebből a kitűnő cikkből " mazsolázok" egy-két gondolatot.  Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson nagyszüleivel.Tehát legfontosabb a gyermek joga.  Amennyiben viszont a válás után a gondviselő szülő eltiltja a gyereket nagymamájától és/ vagy nagypapájától, az érintett nagyszülők bírósághoz fordulhatnak. Itt mediátor próbálja meg normalizálni a helyzetet, gyakran sikerrel. Fontos tudni: a gyámhivatal a gyermek érdekeire való tekintettel hoz döntést. Ugyanúgy zajlik, mint egy tárgyalás: lehet tanúkat, szakértőket beidézni, környezettanulmány is készül. Nem semmi..A gyereket is meghallgatják.  Általában havi 1-2 látogatást engedélyez a gyámhatóság, általában a gyerm

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.február 3-i számának 10.oldalán olvashatjuk Palánki István történetét. Egy újévi családi étkezés alkalmával furcsa tünetei támadtak,ezután,no meg édesanyja kérésére,kezdett el fogyni. Rövid idő alatt testsúlya 110 kilogramról 82 kilogramra csökkent. István ma vidám,könnyed,természetes. Azért ragadott meg István sikeres fogyókúrája,mert 1. Nem mondott le semmiről. Eszik szénhidrátot,fehérjét,zsíros ételeket,édességet,de csak mértékkel.  2. Saját maga erejéből fogyott le. Nem kellett neki semmilyen módszer,dietetikus. A média által általában sugallt képpel ellentétben tehát önerőből is le lehet fogyni.  Szerintem én magam is belekezdek valami hasonlóba,rám férne. Bár,még nem döntöttem el. Úgy meg nehéz. Amúgy a Napló cikke kitűnő. Mondhatni,inspiratív. 

 A Hajdú-Bihari Naplónak van egy nagyon jó kis melléklete,az a címe:Iránytű. Pályaválasztásról,továbbtanulásról,karrierről szól. Olvasom a 2021.január 25-én megjelent számban a Hámori Ildikóval,a Debreceni Szakképzési Centrum igazgatójával készült interjút. Meglepő. A hazai média-már ha foglalkozik a témával-általában azt sulykolja,hogy egy szakma ingyenes. Kiderül,hogy nem. Két szakma és egy szakképző intézményben szerzett szakképesítés is ingyenes,legalábbis 25.éves korig. Az is kiderül az Iránytű cikkéből,hogy a technikusi oklevél többletpontokat jelent az egyetemi felvételinél. Jövőre pedig bevezetik az okleveles technikus minősítést azok számára,akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen indìtott szakmai programban tanulnak.  Szóval,változik,méghozzá folyamatosan változik az oktatás. A kínálat bővül,a lehetőségek gyarapodnak. Jó lenne,ha minden hazai média stratégiai kérdésként kezelné az oktatást. Merthogy mindig van valami új a nap alatt,ami az Olvasókat/Nézők

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.január 11-i száma megemlékezik Medgyessy Ferenc szobrászművész születésének 140.évfordulójáról. Egy kis bevezető a címoldalon,aztán egy részletesebb méltató cikk a 2.oldal lap alján,7 képpel illusztrálva. Ennyi.(A lap tetején a szelektív hulladékgyűjtés eredményességéről szóló cikket olvashatunk). Nekem ez kevés. Medgyessy Ferenc,aki szobraival nagydíjat nyert az 1937.évi párizsi világkiállításon,annyira meghatározó alakja Debrecen kulturális életének,múltjának,arculatának,hogy ennél azért nagyobb,méltóbb megemlékezést érdemelt volna. Akár még vezető anyagnak is el tudnám képzelni,elvégre tegnap kivételesen nem volt földrengés,stb. Elfért volna egy részletesebb méltatás,esetleg szakértővel készített interjú.  Nem baj,majd a 150.évforduló jobban sikerül. Elvégre Medgyessy Ferenc sokat jelent nekünk. 

 A Hajdú-Bihari Napló 2021.január 6-i számának 9.oldalán nagyon színvonalas tudósítást olvashatunk Palánki István tollából a DEAC-Kaposvári KK férfi kosárlabdamérkőzésről. A cikk címe:Edzőmeccsé vált bajnoki. Nagyon szépen nyomon követhetjük,amint az első negyed közepén a debreceni egyetemisták szépen elhúznak ellenfelüktől,előbb öt,aztán már 11 ponttal. A tudósító kiemeli a Kaposvár rendkívül nagy hibaszázalékot mutató játékát,s azt,hogy a DEAC mesterien használta ki ezeket a hibákat. A félidőben az állás 55-28. ( Ha én írtam volna a cikket,itt szakítottam volna meg alcímmel). Mint megtudjuk,a harmadik negyedben mindkét fél sokat hibázott,szinte magunk előtt látjuk Baki kihagyott ziccerét,amely "még jobban összeroppantotta"a kaposváriakat. A negyedik negyedben beállt a végeredmény,a 90-49.  Kiemelném a Hajdú-Bihari Napló cikkének rendkívüli dinamizmusát,plaszticitását. Szinte életre kel a meccs. Mindez a dinamizmus azonban párosul nagyon korrekt,pontos,magyaros nyelvhasznála

 2020.november 30-án megjelent a Hajdú-Bihari Napló gazdasági melléklete. Ennek 7.oldalán nyilatkozik Miklóssy Ferenc,a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nyilatkozatában többek között példát hoz fel arra,hogy manapság egy debreceni cégnek lehet olyan,szoftverhátteret biztosító cége,amelynek székhelye Miskolcon van. A cikk címe különben:Agglomeráció lesz lassan az egész megye. Agglomeráció,azaz vonzáskörzet. Emlékeznek még,hogyan tanultuk ezt anno az általános iskolában? A város köré rajzolni kell egy kört. Hát,ez ma,a globalizáció idején már nem így van. Az ország egyik végének agglomerációja lehet az ország másik vége. És viszont. Az internet-korszakban a fizikai tereknek már nincs akkora jelentőségük. A kapcsolat megteremtődhet online is. A vonzáskörzet kitágult. Konkrétan Hajdú-Bihar megye példájánál maradva,természetes,hogy az ország 2.legnagyobb városa vonzáskörzete a saját megyéjének. Ez,azt hiszem,jó.  A cikkről szólva pedig:gondolatébresztő,kitűnő,közérthető

 A Hajdú-Bihari Napló 2009.november 4-i számának 3. oldalán a debreceni gépkocsilopásokról olvashatunk.  Vajon melyik volt a tolvajok között a legnépszerűbb márka? Hát, a Suzuki! Szerintem ennek az lehet a nagyon egyszerűen felfogható oka,hogy azt volt a legkönnyebb ellopni, meg azt volt a legkönnyebb eladni. Még akár alkatrésznek is...Amúgy a cikk nagyon jó,kiderül,hogy 2009-ben Debrecenben mindössze 53 gépkocsilopást jelentettek,ez számomra,aki laikus vagyok,nem tűnik olyan soknak 

 Hétvégén kezdődnek a spanyol elsőosztályú labdarúgó-bajnokság, a La Liga küzdelmei.A Hajdú-Bihari Napló 2020.szeptember 10-i számában Bakos Attila cikke latolgatja az esélyeket. Megkérdezi a Real-drukker Szebeni István médiaszakembert,neki mi a véleménye. Szebeni elmondja,hogy bár örül annak,hogy az utóbbi években más csapatok,pl.az Atletico Madrid, beleszóltak a versengésbe,mégis a két nagy,a Real Madrid és a Barcelona között fog eldőlni a bajnoki cím.  Erre csak annyit mondhatok: én is így gondolom. Amúgy Bakos Attila cikke kitűnő,öröm volt olvasni. 

Vannak olyan történelmi korszakok,amikor az átlagember élete viszonylag nyugodt,kiszámítható. Fix munkahelye van,jól körülhatárolt feladatkörrel. Mindig tudja,mi az aznapi feladata,nagyjából elégedett a munkahelyével. Aztán vannak olyan történelmi korszakok,mikor a folyóvíz bölcs folyását felváltja a zuhatagok nyugtalansága,a világ idegesebb,kiszámíthatatlanabb lesz,vezető és beosztott egyaránt instabil munkahelyi környezetben él,a fizetés többnyire nem fix,a legalapvetőbb személyiségjegy pedig a rugalmasság. Azt sem tudod,hol áll a fejed? Hát keresd meg! Szervezd meg az életed,küzdj meg egyszerre több feladattal! Ilyen korban élünk. Az " azt sem tudom,hol áll a fejem"-típusú munkának pedig már nevet is adtak. Ez a név pedig: multitasking. A Hajdú-Bihari Napló című napilapban,a megye piacvezető print médiájában rendszeresen olvashatunk életmóddal,pszichológiával kapcsolatos írásokat. Azt gondolom,ez jó. Mint ahogy remekül sikerült írás a 2020.augusztus 4-i szám 7.oldal

A hazai média egy része hangos hisztériát csapott az iskolaőrök intézménye körül,úgy állítva be a dolgot,mintha vámpírokról netán kocsmai verekedőkről volna szó. Ezzel szemben a Hajdú-Bihari Napló 2020.július 22-i számának 1. és 3.oldalán nagyon higgadt,okos cikk jelent meg Bucsi Bernadett Ildikó és Szakál Adrienn tollából. A cikk egy sajtótájékoztató anyagát tartalmazza,amely sajtótájékoztatón Pósán László országgyűlési képviselő és Tirpák Zsolt,a DSZC kancellárja tartott. Nagyon előremutatón,perspektivikusan beszéltek az iskolaőrség intézményéről,rámutattak,hogy nem pusztán a rendfenntartás,hanem a megelőzés az iskolaőrök legfontosabb feladata. Nagyon tanulságos olvasmány a Napló cikke,azt tanulhatjuk meg belőle,hogy nem szabad egy szakmai kérdésből politikait faragni. 

A Magyar Kupa 2009-2010-es kiírásában összesosrsolták a Mezőkövesdet és a DVSC-TEVA-t. A Hajdú-Bihari Napló 2009.10.28-i száma szerint a kövesdiek edzője foemalitásnak tartotta az összecsapást,annyival erősebb volt a DVSC. Tíz év alatt nagyot változott a világ. Nemcsak a futballban.

2009-ben javában a gazdasági válság kellős közepén jártunk. A magyar és nemzetközi ídott és elektronikus média legfőbb témája is a válság volt. A Hajdú-Bihari Napló 2009.október 28-i számának 1.ill 7.oldalán olvashatunk korrekt,jól megírt cikket a hajdú-bihari,és általában véve a kelet- magyarországi munkanélküliségről. A cikkből kiderül,hogy míg 2008.január és szeptember között 40w,addig 2009.január és szeptember között 1326 fő maradt munka nékkül. Ez rosszabb adat Szabolcs- Szatmár-Bereg megyénél is. Az is kiderül a Napló cikkéből,hogy az Észak-alföldi Régióban 65 munkaadó jelentett be elbocsátási szándékot,ami szintén nagy szám. Azért jó,hogy annak a gazdasági válságnak vége lett...

A Hajdú-Bihari Napló 2020.június 24-i számának 2 oldalán jelent meg a Jó hírt kaptak a tanárok című cikk,mely arról szól,hogy már augusztusban negkapják a tanárok az ígért 10 százalékos fizetésemelést. Nagyon szeretném,ha ez a béremelés végre tényleg mindenkit elérne. A rendszerváltás óta számtalan médiaanyag jelent meg arról,hogy nő a tanári fizetés,aztán mindig kiderült,hogy nő ugyan,de nem úgy,nem akkor,és nem annyira,mint ahogy az a különböző írott és elektronikus sajtótermékekben megjelent. A politikusok gyakran médiakampány eszközeként használták a pedagógusokat. Remélem,ső,biztos vagyok benne,hogy ezúttal nem ez történik,hanem ténylegesen,kézzelfoghatóan us megérkezik az a pénz a tanárok számlájára. Minden tanár számlájára. 

A Hajdú-Bihari Napló 2009.február 27- száma részletesen közli az akkori 3 legnagyobb közvéleménykutató felmérését a magyarországi pártok támogatottságáról.A TÁRKI szerint 2008.decemberében így alakult a pártok támogatottsága a teljes népesség körében: MSZP 16% FIDESZ 35 % SZDSZ 1% MDF 3 % Nem tudja 40% Utólag visszatekintve,számomra a bizonytalanok aránya tűnik túl magasnak. A Szonda Ipsos 23,a Medián 29 %-ra mérte a bizonytalanok arányát.

Az ellenzéki média rendszeressn megvádolja az Orbán-kormányt azzal is,hogy elsorvasztja a vidéki felsőoktatást. Példaként szokták felhozni a 6,alapítványi kezelésbe adott nyugat-magyarországi egyetemet ill főiskolát. Ezzel szemben,amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.június 10- száma hírül adta,a Debreceni Egyetemen jelentős fejlesztések és beruházások indulnak,pl. főépület felújítása,járműlabor kialakítása,sporttudományi oktatóközpont fejlesztése,stb. Akkor tehát mégsem akarja az Orbán-kormány elsorvasztani a vidéki (erről jut eszembe:Oxford is vidéki város...) felsőoktatási intézményeket. Inkább arról van szó,hogy az állami források odaítélesekor azok az intézmények élveznek prioritást,melyek már bizonyították,hogy hatékonyan képesek ezeket a pénzeket felhasználni. 

A Hajdú-Bihari Napló 2020.március 10-i számának 8.oldalán olvashatunk egy, táplálkozással kapcsolatos cikket. Az ausztráliai Monash Egyetem kutatói feldezték, hogy a rostokban gazdag étrend egészségesebb, mint a rosrokban szegény. Még székletátültetést is végeztek egereken, hogy tézisüket bizonyítsák. A gond ezzel csak az, hogy már öreganyám idejében is tudták, hogy a rostokban gazdag táplálkozás egészéges. Nagymamám mindig etette velünk a nyers és friss gyümölcsöt. Az ausztrál kutatók jószándékát nem vitatva tehát ki kell jelentenünk:a tudományos életben is van egyfajta ciklikusság. Időről- időre felfedezik ugyanazt, aztán előállnak vele úgy, mint újdonsággal. Akik tanulmányozzák a hazai médiát, azok tudják: a politika is hasonlóképpen működik... Ez a Hajdú-Bihari Napló internetes oldala, szerintem nagyon jó: haon.hu

Amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.02.27-i számának címlapján rövid hírben olvashatjuk, a bíróság 4 év 3 hónapra ítélt egy 67 éves asszonyt, mert kábítószert árult. Az ügyhöz az alábbiakat fűzném: 1. Talán megérne ez szégyenteljes ügy egy hosszabb tudósítást, elvégre még a mai médiában sem mindennap fordul elő hasonló hír.Akár még interjút is lehetne készíteni a " drognagyival". Vajon megbánta, amit tett? 2. Régebben a drogozás generációs bűncselekmény volt, mára már 0-99 éves kor között bárkit elkaphatnak ilyen cselekményért. 3. Nagyon helyesen döntött a bíróság. Minden eszközzel fel kell lépni a hasonló esetek ellen. Ez pedig a Hajdú-Bihari Napló internetes oldala: haon.hu

A Hajdú-Bihari Napló 2019.október 16-i számának 3. oldalán nagyon szépen megírt és korrekt összefoglaló olvasható arról, hogy a Magyar Honvédség és a Debreceni Egyetem együttműködési megállapodást írt alá. A cikket LD írta, kíváncsi lennék a teljes nevére... Nekem két dolog jutott eszembe a cikk olvastán. 1. Napjainkban mintha újra népszerű lenne a katonaság. boldogult ifjúkoromban, rendszerváltás történelmi idején, cikinek számított, ha valaki érdeklődött a katonai pálya iránt. A liberális propaganda, vagy éppen a kommunizmus erőltetett rend-uralmára való reakcióképpen, a szabadság alkotóelemének tekintettük, hogy mostmár, a nagy demokráciában, nem kell katonának lenni. 2. A magyar hadsereg is sokat változott. A történelmi-politikai fejlemények hatására egyre többet foglalkoznak a műszaki fejlesztésekkel, elméleti képzéssel. Merthogy a jövő háborúit- és ezt a Napló cikke is kiemeli- technológiai fölény dönti majd el. Nagyon jó cikk, engem lekötött, gondolkodásra késztetett. Ann

A DVSC labdarúgócsapata elképesztően katasztrofális játékkal kapott ki a Kisvárdától, hazai pályán, 3-1-re. Lehet ilyet csinálni néhányszor, csak a szurkoló nem ehhez van szokva. Legalábbis a debreceni szurkoló. Ez egy hétszeres bajnokcsapat, a szurkolói elvárások magasak- szóval, ez a Loki. A helyi lap, a Hajdú-Bihari Napló 2019.május 6-i száma óvatosan fogalmaz " Reméljük, nem kerül ez a bronérmébe a Lokinak"- ez a cikk címe. Az óvatos fogalmazás egyébként helyénvaló, mert lesz még egy derbi a Fradi ellen, s ha azt nyeri a Loki, és bronzérmes lesz, el fogjuk felejteni a Kisvárda elleni katasztrófát. Amúgy, barátaimmal beszélgetve, többen is úgy látjuk, hogy ez a Loki még nem érett a nemzetközi kupára. Kellene egy jó csatár, mert, köztünk szólva, a jelenlegiek formája erősen ingadozó. Valami olyan játékos, mint anno Adamo Coulibaly...Vele lenne esélyünk. Amúgy: Hajrá, Loki!Csak azért is szerezzétek meg azt a bronzérmet! Irány az EL, ott pedig jussatok el a főtábláig! 

A Hajdú-Bihari Napló (HBN) Kelet-Magyarország egyik vezető sajtóterméke. A helyi illetőségű problémák mellett minden lapszám foglalkozik nemzeti, sőt, európai jelentőségű kérdésekkel. A HBN 2018.június 4-i számában interjút olvashatnak Koltay Gábor rendezővel, Pap Gyula tollából. Az igencsak érdekes írásból egyetlen gondolatot szeretnék kiemelni: Koltay Gábor azt mondja, hogy nem lesz nyugalom ebben a térségben, míg nem rendezik a Trianonnal kapcsolatos problémákat. Hú, de igaza van! Trianon és minden következménye jelenleg a levegőben lebeg, egyik szomszédos országban, sem pedig Magyarországon nem feszegetik a kérdést, nehogy az egyre javuló gazdasági kapcsolatok csorbát szenvedjenek. Pedig előbb vagy utóbb eljön az idő, amikor a Duna-menti államoknak le kell ülniük egymással, és komolyan át kell beszélni ezeket a jelenre is kiható történelmi kérdéseket. És nem alapszerződéseket kötni... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt! penzugyitanacsok.blogspot.com