Írott és elektronikus média régen és ma

 Akik kicsit is ismerik Magyarország és Kelet-Közép-Európa történetét, azok tudják, hogy az 1957-ben hatalomra került Kádár-diktatúra fokozatosan puhult. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a egyházakkal kapcsolatos üldözés, megfélemlítés is enyhült. De ez nem igaz. Takács Tibor: Nyírségi hittestvérek. Két nyíregyházi evangélikus lelkész megfigyelése az 1960-as évek végén. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2023/3.39-51. .o. című tanulmányából tudjuk, hogy Joób Olivér nyíregyházi evangélikus lelkészt a kommunista diktatúra rettegett szerve, az állambiztonság, még az 1960-as évek végén is megfigyelt. Összefüggést kívántak találni ugyanis Joób és egy svájci komunizmus- ellenes szervezet között, aztán ennek kapcsán legalábbis bebörtönözni Joóbot. Mindent bedobtak, egy éjszaka például a tetőn keresztül bemásztak a lelkészi hivatalba, hogy lehallgató készüléket helyezzenek el ott. Aztán persze nem találtak semmi különöset,nem volt itt szó semmiféle nemzetközi összeesküvésről, legf

 Kondor Béla neve ma már legendának számít, mint az irodalomtörténetben, mind a nemzetközi képzőművészeti életben. Sajátos világát sokan kedvelik.  Nagyon furcsa dolognak tartották ám akkor ( Kondor Béla 1931-1972, között élt), hogy valaki több művészeti ágban is tehetséges. De volt valami, ami összekötötte egymással Kondor grafikáit és verseit. Ez pedig a látás.  Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban jelent meg( 2000/3. szám, 74.oldaltól)  Varga Emőke :Látás és látvány. Kondor Béla verseinek és képeinek komparatív megközelítése című tanulmánya. Aki figyelmesen végigolvassa ezt a tanulmányt, megérti, miért tartotta Kondor ( és még sok korabeli francia filozófus) a látást afféle értelem nélküli dolognak, amikor is az agy sajátos munkát végez. A látás, a nézés Kondor szerint már önagában is gondolkodtató, rendszerező tevékenység. Aki lát, néz, figyel, az valamiféle struktúrát hoz létre pusztán azáltal, hogy néz. Nincs szüksége másodlagos, elemző intellektusra. Van a magy

 A sporttörténelem mára a történettudomány önálló ága lett. A Századok történettudományi folyóirat 2023/4. számában egy rnedkívül érdekes és izgalmas tanulmányt olvashatunk Kiss László és Mitrovits Miklós tollából. A címe:A sport és a szakszervezetek-a sportegyesületi struktúra átalakítása Kelet-Közép-Európában.  Megtudjuk a tanulmányból, mit is jelentett a szovjetek által uralt országok sportéletében meghonosodó szovjet modell, megismerkedünk kelet-közép-európai történetekkel, megtudjuk, hogy alakultak át a nagy egyesületek Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és a térség többi államában. Szinte időutazást teszünk az 1940-es-50-es évekbe, amikor az MTK-ból Bástya lett, a Fradiból Kinizsi, az UTE-ból pedig Újpesti Dózsa. Látjuk azt is, hogy az átalakulás bizony eléggé antidemokratikus módon, a kommunista elveknek és gyakorlatnak megfelelően ment végbe.  Ez utóbbi nagy baj. De, hogy egy kis véleményt is hadd fűzzek a taulmányhoz:nem helyeslem, ahogy a dolgok végbementek,

 Akit érdekel a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története,pl. szemináriumi dolgozatot vagy diplomamunkát esetleg disszertációt ír a témából,az feltétlenül olvassa el Fazekas Gábor:A Magyarországra beáramló kínai működőtőke az UNCTAD által meghatározott magyarázó változók tükrében című tanulmányát,mely a Köz-Gazdaság című szakfolyóirat 2016/1. számában jelent meg. Ez a folyóirat a budapesti Corvinus Egyetem által kiadott,igen magas szintű tudimányos orgánum. Nem akarom "elkiabálni a poént",csak arra szeretnék utalni,ami engem a tanulmány olvasásakor legjobban meglepett. Konkrétan nem szeretnék ezekről szólni,inkább a tanulmány olvasására buzdítanék mindenkit. Két dologról van szó:az egyik,hogy van két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-nincs  kapcsolat. A másik,hogy akad két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-van kapcsolat. Többet nem szeretnék elárulni,meghagynám a meglepetés örömét a jövendő Olvasók

 Történelem, mesterfokon! Egy kitűnő tanulmány jelent meg a Történelmi Szemle című folyóirat 2023/1.számában Deák Ágnes tollából. Címe: A bölcs, de félénk Fabius Cunctátor, gróf Esterházy Móric címmel. A tanulmány egy igencsak különc, Ferenc József belső köreihez tartozó főúrról, gróf Esterházy Móricról szól.  Nem szerették a kortársak ezt az arisztokrata politikust. A magyarok túlzottan Habsburg-pártinak és fanatikus ( ahogy akkor mondták: ultramontán) katolikusnak, az osztrákok túlzottan magyarbarátnak gondolták őt. Nagy vetélytársa volt Schmerlingnek. Közreműködött az 1860-as évek nagy politikai játszmáiban: az osztrák-porosz háborúban, s abban, hogy Ferenc József 1865-ben tárgyalásokat kezdett a magyar elittel.  Nagyon arisztokratikus egyéniség volt, egy nekrológja említi is, hogy néha túlzásba vitte a spanyolt etikettet. Mások meglátták zárkózott egyéniség mögött a koncepciózus politikust. A.J.P. Taylor angol történész viszont gyenge politikusként írja le, aki hozzájárult ahhoz,

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te

Akit érdekel a gazdaságtörténet,az ne hagyja ki a Történelmi Szemle című folyóirat 1960/1.számát!Bogdán István:A lékai (hámori)papírmalom a XVIIII.században című tanulmánya megcáfolja azt a tévhitet,miszerint Magyarország elmaradott agrárország volt:a kb.600 lelket számláló Léka településen működött ács, kovács,asztalos,fazekas, működött posztómalom,a falu környékén üveghuta és a tanulmány fő tárgya,a papírmalom-ehhez képest 21.századi falvaink hogyan állnak ipar kérdésében? Az sem igaz (én még így tanultam középiskolában),hogy a túlnyomórészt földbirtokos társasalmi elit szándékosan visszafogta volna a magyar iparfejlődést. Miért toltak volna ki saját magukkal?A papírmalom ügyét támogatta mind a terület akkori tulajdonosa,az Esterházy család,mind pedig Mária Terézia,azaz az állam. Hogy miért?Ekkor alakul ki a korszerű államigazgatás-úgy is fogalmazhatunk:ekkor nő a bürokrácia az emberek fejére-, kellett a papír,mint egy falat kenyér.  Részletek a tanulmányban. Azt mindenképpen érdemes

 Kovács Dávid:Művészetfelfogás és kultúrkritika az Egész igézetében című, kitűnő tanulmánya a Valóság folyóirat 2022/6.számában jelent meg. A fiatal, még nem marxista Lukács György és a fiatal Szabó Dezső kultúrkritikai nézeteit elemzi, megdöbbentő a hasonlóság a két, később teljesen más utat bejárt értelmiségi nézetei között. Mindketten valamiféle Egészet keresnek a kultúrában, valami egységest, uniformizáltat, ami összeköti a társadalmat, amely- szerintük- individualizálódott. Az egységes kultúrát, mint közösségteremtő erőt akarták felsorakoztatni a társadalmat szétforgácsoló eszmei nihilizmus, hangulatkultusz ellenében.Szabó Dezső egyenesen " dogmákat" követel egyik írásában.   A helyzet az, hogy az egyésget nem a kultúrában kell keresni, különösen nem az irodalomban és a képzőművészetben. A költészet, a próza, a festészet, véleményem szerint úgy szép, ha nem egységes.Ha sokféle irányzat kap helyet benne, klasszikustól a legmodernebbig. Lukács és Szabó világnézete vélemén

 Azt szokták mondani, a történelemben semmi nem biztos. Valahol ez így helyén van, hiszen a történelem mégiscsak tudomány, annak pedig az igazság keresése a feladata, nem pedig kinyilatkoztatása. Vannak azért stabil pontok- vigasztaljuk magunkat. Dehogy vannak! A Századok folyóirat 156.évfolyamának ( 2022) 5. számában olvashatjuk Laszlovszky József és Nagy Balázs tanulmányát. Címe:Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél.Alcím:A muhi csataté kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok. Azt gondolom, ezt a tanulmányt minden történelem szakos hallgatónak el kellene olvasnia, még akkor is, ha nem kifejezettne középkori érdeklődésű. Nagyon szépen vezetik végig Szerzők az Olvasót egy kutatás mechanizmusán, alapgondolatain,világosan megfogalmazott célokkal és nem kevés eredménnyel. hogy miről is van szó? Arról, hogy a tatárjárás legnagyobbnak tartott ütközetének, a muhi csatának, nem tudjuk beazonosítani a helyét. A középkori írott forráso

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 Milyen látási nehézségekkel,szemészeti problémákkal kell megküzdenie egy utasszállító repülőgép pilótájának?Erre a nagyon összetett kérdésre ad választ Grósz Andor és Medgyaszay Attila:A repülés közben ható fő tényezők és a vizuális munkavégzőképesség című tanulmánya,mely az Újabb eredmények a szemészetben című folyórat 1991/1. számában jelent meg. Megtudjuk,mi az oka annak,hogy az operátorok sokszor idődeficittel vagy a statisztikai adatok túl nagy tömegével küzdenek. Meglepődhetünk,milyen nagy a személyi mulasztások aránya a légibalesetekben. Képet kapunk arról,milyen sokféle definíciója létezik a vizuális munkavégzőképességnek,s hogy milyen nehéz ezeket összeegyeztetni. Választ kapunk arra a kérdésre,miért nevezhetjűk információs tölcsérnek az emberi látószervet. Szerzők idéznek komoly nemzetközi kutatásokat,melyek pontosan meghatározzák a szem egyes részeinek információs befogadóképességét. Ez pl. a fotoreceptorok esetében 5-6x10 a kilencedik hatványon/secundum. A 87.oldalon talál

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz

 Vargha Balázs:Eurydice c.tanulmányát olvasom az Új Írás című irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat 1975/3. számának 61-72.oldalán.Lehengerlő,megdöbbentő-nincsenek rá szavak. Ha ez a sztori mai,21.századi ismert emberekkel esett volna meg az összes sajtó-és médiatermék azonnal ráharapna. Szóval,Kazinczy Ferencről,az eddig igencsak aszketikusnak ismert költőről,nyelvújítóról és szellemi vezetőről kiderül,hogy nem állt távol tőle egy kis flört. Bár udvarolt Török Sophie-nak-a család eredetileg a nővérét,Susanne-t akarta a költő nyakába varrni házasság céljából- bele-belefért az életébe némi múló kis románc. A tanulmány szerint 1802-ben Félixfürdőn,az abban az időben a magyar társaság krémjét vendégül látó gyógyfürdőben gyógyította a bal karját,a nagy gyógyulás közepette pedig összeismerkedett a Sárosy házaspárral. Pár nap múlva már folyton hármasban látták őket,s ez a tény-bár ezt nem írja Vargha Balázs-a kor prűd és pletykára éhes közvéleményét igencsak elgondokodtatta...Kazinczy bel

 Magyarországon az iskola jellegéből adódóan intellektuális, vagy ahogy a pszichológusok mondják: a kognitív képességeket erősíti. Nincs is olyan tárgy sem alapfokon, sem középfokon, mely a tanulók szívét, empátiáját erősíti. A humán tárgyak illetve a művészeti órák keretein belül lehetne kicsit nyitni a szív felé, de ott sem történik ez meg. Persze, az érzelmi nevelés háttérbe szorulása mögött oktatáspolitikai félelmek, aggodalmak is meghúzódnak: mi van, ha ez a bizonyos érzelmi nevelés nem megfelelő kezekbe kerül, mint ahogy volt is már példa ilyesmire...Aztán ott van a szakemberhiány( iskolapszichológusok számának katasztrofálisan alacsony volta), no meg a szülők sok esetben túlzott továbbtanulás-centrikus szemlélete: az a lényeg, hogy a gyereket vegyék fel egyetemre, a többi nem számít. Pedig hát a középiskolás korban érzelmileg leginkább instabilak a fiatalok, pontosan ekkor kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az érzelmi nevelésre. Mindez egy tanulmány olvasásakor jutott eszembe. S

 Szeretem a megújuló energiákat, szeretem, ha erről a témáról beszélnek, írnak, szólnak a magyarországi sajtóban, médiában. A globális felmelegédés korszakában sorsdöntő, hogy az emberiség minél előbb átálljon fosszilis energiaforrásokról megújulókra.  Örömmel olvastam a New Technology folyóirat 2022/1. számában (13-14.oldal) A megújuló energia jelentheti az energiafügetlenséget című ciket (szerzők: Szíjjártó Anikó és Zentai Tamás). Ebben a cikkben van egy mondat, ami különösen felkeltette az érdeklődésémet. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva Szerzők azt állítják, hogy a megújuló energiafelhasználás háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszilis.  Azt gondolom, hogy e teljesen üzleti- és munkakultúrafüggő. Az egyik országban, kultúrkörben adott feladatra x munkaerőt alkalmaznak, másikban 2x számút. Nem lehet kijelenteni, hogy egy adott technológia a világon mindenütt hogyan alakítja a munkaerőpiaci helyzetet. Itt minden ország, tájegység, cég teljesen egyedi. Amúgy a cikket kitű

 Magyarországon,mint a világ bármely országának bármely egyetemén,időnként unatkoznak a hallgatók. Ez derül ki az Iskolakultúra című folyóiratban közölt tanulmányból(Ulicza Nikolett-Gajdos Dóra-Bőthe Beáta-Tóth-Király István-Orosz Gábor:A Rövid Egyetemi Unalom Kérdőív faktorstruktúrája.Iskolakultúra,2015/10.69.o.skk).  Ami benünket,laikusokat érdekelhet ebből a kitűnő tanulmányból,azok a főbb adatok. 370 egyetemista töltötte ki a kérdőíver,az adatokat 1-5 skálán értékelték a kutatók. Óra közbeni ualom:2,74 pont,tanulás közbeni unalom:2,78 pont. Tehát valamivel több,mint a maximális pont 50 százaléka!Ez,véleményem szerint,sok.  Ha visszagondolok saját boldogult és egyre tovatűnő egyetemista időszakomra,nekünk is voltak unalmas óráink. Hajjaj,de mennyi!De azért több,mint a fele-ennyi azért nem volt. Ha annak idején velem is kitöltettek volna egy ilyen kérdőívet,valahol 2 pont körül lett volna az eredmény. Akkor még nem voltak olyan technikai eszközök az oktatásban,mint ma. Élőszó volt,fr

 A 21.századra kulcskérdéssé vált a megfelelő ivóvíz biztosítása. A Föld lakosságának egyharmada nem jut tiszta ivóvízhez. Magyarországon mindig is kulcskérdésnek tekintették az ivóvíz mennyiségét és milyenségét, mégis, még a 20.század végén is akadtak alapvető minőségi problémák a magyar ivóvízkészletekkel.  Az ÖKO folyóirat 2000/1-2. számában olvashatjuk Horváth Lászlóné:A víziközmű-szolgáltatás jelene és jövője című tanulmányát, ebben pedig találunk olyan táblázatokat, melyek vérfagyasztó adatokat tartalmaznak. A 60. oldalon olvashatjuk, hogy 1998-ban Bács-Kiskun megyében 46, Békés megyében 60 településen extrém magas arzéntartalmú vizet fogyasztottak. S aki azt hinné, hogy ez csak a keleti-déli periféria problémája volt, annak kiábrándításképpen elmondom, hogy Pest megyében is akadt 16 település, ahol nagyon magas volt az arzéntartalom. Még Pest megyében is 61000 lakos fogyasztott arzéntartalmú vizet. Nitrogénvegyületek terén sem volt sokkal jobb a helyzet, EU-s kritériumok szerint

 Az ÖKO című folyóirat ( alcím:ökológia-környezetgazdálkodás-társadalom) 2000.3-4.számának 27-47.ooldalán olvashatjuk Dr.Kerek Zoltán: Vidékfejlesztés, pénzügyi feltételek című tanulmányát, melyben Szerző komplex szemlélettel elemzi a magyar vidék helyzetét. Nagyon kevés hasonlóan magas színvonalú és mélységű tanulmányt olvastam eddig, biztos vagyok benne, hogy közgazdászok, agrárszekemberek,gazdaságtörténészek számára igen hasznos lehet e tanulmány. Szerző felvázolja Magyarország településszerkezetét, ismerteti a magyar mezőgazdaság pénzügyi kondícióit ( pl. kisgazdaságok jövedelmezősége, hektáronként megtermelt érték, stb.) egyéb elönyős és hátrányos oldalait, leírja, mire lehetne fordítani az EU-tól, különböző programok keretében kapott támogatásokat. Nagyon objektív, nagyon tárgyilagos. pl. amikor a magyar mezőgazdaság előnyös és hátrányos tulajdonságairól ír, 11 erősséget és 10 gyengeséget sorol fel. Erősségek között említi a földrajzi elhelyezkedést, a kedvező klímát, az öntözhet

 Sokan kínlódnak az idegen nyelvek tanulásával. Egyeseknél a nyelvérzék hiányzik,másoknál a tanulás-módszertannal van gond,van,akik viszont azért nem tudnak jól megtanulni egy idegen nyelvet,mert túlzottan maximalisták. Ha valamit nem tudnak teljesen,akkor úgy érzik,nem tudják sehogy. A média még ráadásul ráerősít az efféle szorongásra,például akkor,mikor a tökéletes nyelvtudást ígérő oktatási intézmények reklámjait mutatják. Pedig senki emberfia nem tud tökéletesen megtanulni egy nyelvet. Még a nyelvtanárok sem,sőt,ők vannak legjobban tisztában azzal,melyek az elméleti és gyakorlati hiányosságaik. De miért nem tud egy ember teljes mértékben elsajátítani egy idegen nyelvet?Megtudhatjuk ha elolvassuk a Modern Nyelvoktatás 2007.szeptemberi számának 74-80.oldalán Jónás Frigyes tanulmányát,melynek címe:A magyar,mint idegen nyelv második nyelvként. Szerző ugyan a magyar nyelv tanulásáról ír,nagyon alapos elméleti és gyakorlati felkészültséggel,de a tanulmányban leírtak vonatkoztathatók-véle

 Mit szólna hozzá,ha beteg muskátlijához vagy barackfájához ugyanúgy tudna telefonon vagy interneten növényorvost hívni,mint ahogy a beteg állatokhoz állatorvost? Dohy János(1905-1990)pontosan ezt akarta amint az Vinczeffy Imrének a Debreceni Szemle című kulturális folyóirat 1998/1.számában közzétett tanulmányából kiderül. Dohy János azt szerette volna,ha a magyar agrár-felsőoktatásban,a világon elsőként,növényorvosokat is képeznének. Tehát,ha egy kertésznek gombás lesz a barackfája,nem innen-onnan,magazinokból meg a netről oldja meg a problémát,hanem szakképzett növényorvos segítségét vegye igénybe. Az már mondjuk más kérdés,hogy hamvadó szirmú muskátlijukhoz hányan hívnának növényorvost.... Amint az lenni szokott,mármint:amint az Magyarországon lenni szokott,az ötletet kapásból elvetették. Ráadásul Dohy professzort  belekeverték az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz nyomán kibontakozó koncepciós perbe. Öt évet le is ült,azután szépen lassan engedték vissza a felsőoktatásba. 85 évesen ha