Bejegyzések

Sztálin címkéjű bejegyzések megjelenítése

Történelem:Cikk Hirosimáról és Nagaszakiról

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

A nürnbergi per (1946) és máig ható következményei

 Sokszor előfordul, hogy az Olvasó komoly témákról a legérdekesebb, legváratlanabb helyen talál érdekes, figyelemreméltó cikket-publikációt. A Magyar Narancs 2021.október 21-én megjelent számának 24-26.oldalán olvashatjuk Barotányi Zoltán:A velünk élő precedens. A nürnbergi per 75. évfordulója című írását, mely számtalan új, a magyar közönség előtt eddig nem ismert adalékkal, szemponttal gazdagítja a nürnbergi perről szóló ismereteinket. Megtudhatjuk, hogy már 1943-ban felmerült, hogy eljárást indítsanak a náci vezetők ellen. Winston Churchill statáriális módon akart végezni velük, ezt azonban Roosevelt és Sztálin nem helyeselte. Megtudjuk azt is, hogy a szovjetek eredetileg Berlinben kívánták lebonyolítani a pert, de mivel a város széjjel volt lőve, inkább Nürnberg mellett döntöttek.Nehéz volt megegyezni. Számomra igen meglepő információ volt, hogy már az I. világháború után is történtek felelősségrevonások Németországban, mégpedig Lipcsében, ahol ötven ember kapott a vártnál kisebb

Tényleg Churchill tévedett?Hozzászólás Faggyas Sándor cikkéhez

 Egy kitűnő,gondolatébresztő cikk jelent meg Faggyas Sándor tollából a Magyar Nemzet 2021.március 5-i számában,a 11.oldalon. Címe:Winston Churchill késő bánata.Ha nagyon röviden össze akarnám foglalni a tartalmát,így tenném:Churchill és Roosevelt tévedett Sztálin szándékait illetően. Nem mérték fel helyesen,hogy Sztálin el akarja foglalni Kelet-Európát. Azzal,hogy a második világháború végén a szövetséges hatalmak elvetették a balkáni partraszállás gondolatát,tkp.átengedték Kelet-Európát Sztálinnak,ezzel pedig mintegy megalapozták a hidegháború korszakát. Churchill vasfüggöny-távirata illetve az 1946.március 5-én elmondott fultoni beszéd már csak a kész helyzetet nyugtázza. Azt gondolom,alapvetően igaza van Faggyas Sándornak,de-és itt jön a de-játsszunk egy kicsit a történészek által olyannyira utált "mi letg volna,ha..."játékot. Mi lett volna akkor,ha Churchill és Roosevelt megsejtik,mire készül Sztálin?Jómagam azt gondolom,1944-re már nem sok választása maradt a nyugati hat

Tudod, mi az a retusált kép? Itt egy!- Ország-Világ, 1958/1.

A kommunizmus idején elő-előfordult, hogy az újságok retusált képet közöltek. Például kivettek azóta letartóztatott politikust, vagy éppen szebbnek tüntettek fel valakit ( pl. Sztálint, Rákosit). Az Ország-Világ 1958/1. számában láss csodát! Ott egy jól megcsinált, de a valósággal köszönő viszonyban sem lévő fénykép. Kattints erre a linkre: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrszagVilag1957_1958_1/?pg=12&layout=s és nézd meg ezeket az állítólagos kínai állítólagos hegymászókat! Le merem tenni a nagyesküt, hogy a hegyeket csak mögéjük vetítettek, vagy mit utdom én, mit csináltak, de ez nem hegymászók. Lazák, 7000 méter magasan ott magyaráznak, elemeznek, mint valami laborban. Túl átlátszó- de ez is média történetéhez tartozik. 

Sztálin kapitalista volt??

Legalábbis Porosz Tibor nevű ( vagy álnevű) Szerző szerint. Az Eszmélet című baloldali társadalomtudományi folyóirat régi, 4.számában Porosz Tibor azt bizonyítja be, hogy Sztálin volt a világ legnagyobb kapitalistája. Az Eszmélet folyóirat különben nem tartozik a fősodratú médiatermékek közé... Miért volt Sztálin kapitalista, pontosabban, miért volt a sztálinista rendszer kapitalista? Porosz Tibor szerint azért, mert Sztálin tulajdon nélküli bérmunkásokkal igyekezett modernizálni Oroszországot. Azt gondolom, ez egy kissé elméleties megállapítás, amely csak gazdasági dimenziókat vesz figyelembe. Porosz Tibor a kapitalizmus fogalmát kizárólag a gazdaságra vonatkoztatja, az ezzel kapcsolatos társadalmi dimenziókat kihagyja elemzéséből. Nem gondolom, hogy Sztálin Szovjetunióját egy lap alatt lehet említeni Angliával, Franciaországgal, vagy akár Németországgal. A sztálini Szovjetunióból ugyanis hiányzott egy nagyon fontos tényező, amely viszont a nyugat-európai országokban megvolt, ez pe

BBC History, 2018.május

A BBC History című történelmi folyóirat  2018. májusi számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - A reneszánsz korának szexualitáshoz való viszonya meglehetősen ellentmondásos: egyszerre volt jelen a szabadosság és a vaskalapos prüdéria. - Sztálin, bár a zsidósággal nem rokonszenvezett, támogatta Izrael állam megalakulását. Nagyon sok szovjet és csehszlovák katonai tanácsadó dolgozott Izraelben. - Truman amerikai elnök és környezete ellenezte Izrael állam újjáalakulását, az elnök azonban jól látta, hogy merre megy a történelem. - Franco tábornok teljesen érzéketlen volt a baszkok sorsa iránt. 1937-ben Guernica bombázása egyértelműen Franco helyeslése mellett történt, bár a műveletet a német Condor Légió hajtotta végre. - Churchill miniszterelnökségének legizgalmasabb pillanatai azok voltak, mikor is dönteni kellett:Nagy-Britannia felveszi-e a háborút Németországgal? Churchill egyértelműen a háború pártjára állt. - Mi vezetett Franciaországban az 1968-as diáklázadáshoz? Valóban