Írott és elektronikus média régen és ma

 Nagyon imponáló kis cikket olvastam a Természetgyógyász c.folyóirat 2005.novemberi számának 52-56.oldalán,V.T. tollából. Szinte mindent elmond a virágesszeciákról,amit egy magamfajta laikusnak tudnia kell:mire használják ezeket a készítményeket,hogyan hatnak a stressz ellen,ki volt az a Dr.Bach,hogyan készülnek ezek a virágesszeciák,mely országok tudósai foglalkoznak ezzel leginkább,s kell-e tesztelni ezeket a készítményeket. Nagyon élvezetes,jó cikk. Számomra,mint laikus olvasó számára inkább az a kérdés,hogyha egyszer stressz és más civilizációs betegségek ellenében használom a virágterápiát,akkor kell-e egyáltalán esszenciát készítenem. Nem jobb lenne a virágot a tövén hagyni,és csak nézegetni?Az is megnyugtat,nem? Szóval,lehet,hogy dilettáns a kérdésem,de szerintem jogos.

 Nem tudom,az internetes médiatartalmak között mennyire népszerűek a mémek,sajnos,ebben a témában járatlan vagyok,azzal nem hiszem hogy nagyot tévedek,ha kijelentem:nagyon népszerűek. Mindenesetre azok számára,akik úgy döntöttek,hogy a jövőben mémgyártással szeretnének foglalkozni üzleti alapon,adnék egy tanácsot. A Glamour divatmagazin 2021.áprilisi számában Juhász Edina tollából nagyon jó cikket közöl az internetes mémiparról. Bevezetésképpen minden érdeklődőnek ajánlom,olvassa el! Szerepelnek a cikkben a pozitívumok is,de nem felejtik el figyelmeztetni az álmodozó kezdőket,mire is kell odafigyelni. Juhász Edina remek kedvcsináló cikkel örvendeztette meg az Olvasót. Bepillantást nyertünk egy ismert jelenség kevésbé ismert oldalaiba. Érdekes,izgalmas cikk. 

 Az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24.számában,a 759-761.oldalon olvashatjuk P.Mirtse Márta és dr.Flam Zsuzsa Az önzetlenségről c.cikkét. A Szerzők kitűnően összefoglalják az altruizmussal kapcsolatos,akkoriban frissnek számító szociálpszichológiai kutatások eredményeit. A kutatások három fő irányban keresik az altruizmus eredetét. 1.Csereelmélet.Eszerint az az ember,aki gyakran kap életében elismerést,jutalmat,késztetést érez arra,hogy visszaadja azt. Aki viszont sokat ad másoknak,az sokat is akar másoktól kapni.(Véleményem az,hogy ez tkp.az altruizmus üzleties magyarázata,jellemzően amerikai kutatók munkásságán alapul).  2.Társadalmi és műveltségi felfogás. Az emberek(és az intelligensebb állatok)tudják,hogy közösségeik csak akkor maradhatnak fenn,ha a tagok segítenek egymáson. Szerzők példának hozzák az éhező társaikon segítő csimpánzokat. Eszerint-recenzens legalábbis így értelmezi-az önzetlenség egyfajta intellektuális aktus:én segítek rajtad,mert a közösségnek erre van szükség

 Örömmel olvasom Rozgics Mária cikkét a Világ Magyarsága című hetilap 2020/19.számának nyitóoldalán. A Szerző a magyar nyugdíjasok nehéz helyzetéről ír,mindenben igaza van,nemzetközi összehasonlításban valóban elképesztően alacsonyak a magyar nyugdíjak.Valahol ez az egész társadalom felelőssége.  Van egy érdekes gondolat a cikkben,amivel viszont vitatkoznék. Rozgics Mária azt írja:Mi indokolja a művészvilág hihetetlen támogatását.Mi a társadalmi elismertség piedesztálján álló focisták támogatását?". Azt gondolom,itt két különböző dolog lett összemosva. Egyrészt:A művészeknek ( és most nem a mindenkori politikai kurzus által sztárolt, hanem a tehetséges, sokat kínlódó művészekről beszélek) juttatott támogatás meg sem közelíti a futballistákét. Másrészt a magyar művészek nemzetközi szinten is teljesítenek,öregbítik országunk újabban fogyni látszó hírnevét. Futballistáinkról (a cikk megírása óta kétszer kikaptak Albániától, úgy,hogy még gólt sem rúgtak) ez már nem mondható el. Tehát-

 Egy nagyon jó elemző cikket szeretnék ajánlani Kedves Látogatóinknak. A mandiner.hu internetes portálon olvashatjuk Balázs Boldizsár:Úgy verte meg a Madrid idegenben a Barcelonát...című írását. Balázs a legutóbbi,a Real Madrid győzelmével végződött El Classicoról ír.  Szó esik az edzőkről,különösen Ronald Koeman nehéz helyzetéről,a két sztárcsapatba beépült (vagy inkább:beépülni szándékozó)fiatalok kudarcairól,és a sok csatát megélt idősebb játékosok húzóerejéről. Minden futballt szerető embrnek szívből ajánlom Balázs Boldizsár cikkét,s azt kívánom:bárcsak mindig ilyen színvonalú és ilyen,finom és értő stílusú cikkeket láthatnánk-olvashatnánk a magyar médiában,mint ez! Jó olvasást!

 A Nők Lapja 2021/15. számának 76-78.oldalán portrét olvashatunk Mihail Gorbacsovról,barátja,Zolcer János tollából. Az egykori szovjet vezető,a glaznoszty és a peresztrojka atyja,ekkor kilencvenéves.  Zolcer felidézi Gorbacsov ifjúkorát-a nép már ekkor is szerette őt nagyon-hatalomra kerülését,megtudjuk,hogy felesége,Raisza,mindenben mellette állt,a Szovjetunió szétesése után a volt kommunista országok népe szerette őt,otthon viszont utálták,volt,ahol nem szolgálták ki. Az egész cikk kissé apotetikus. Ugyanakkor jó volt olvasni Zolcer írását,felidézte a gyermekkoromat,amikor is a végtelenül intelligens,de részletkérdésekben sokat hibázó főtitkár mindennapos látvány volt a médiában. Gorbacsov megváltoztatta a történelmet,s ezt nem felejtjük el neki soha. 

 Nagyon érdekes írás jelent meg a Nők Lapja 2021/115.számának 56-58.oldalán, Hulej Emese tollából. a Nem csak veled- fókuszban a kettős élet című cikk alaposan körüljárja a témát, Habis Melinda klinikai szakpszichológus vezetésével. A rendkívül átfogó, sokrétű írásból azt a gondolatot emelném ki, miszerint a megcsalás leggyakrabban az önismeret hiányára vezethető vissza, merthogy nem tudjuk, mit akarunk, nem vagyunk tisztában azzal, mit kaphatunk és mit adhatunk egy kapcsolatban.  Annyiban vitatkoznék ezzel, hogy az emberek változnak. Nem biztos, hogy az a nő, akit húsz évvel ezelőtt feleségül vettünk, ma ugyanazt nyújtja, mint a házasság vagy éppen a megismerkedés első fázisában. Tehát megtörténhet az, hogy elvársz valamit a partneredtől, ő egy ideig ezt megadja, aztán megváltozik: már nem akarja megadni. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy új partner után nézzen az ember, és őszintétlenné váljon. Szerintem.  Azon is elgondolkodtam, hogy a média igencsak szőrmentén kezeli ezt a megcsalás-

 Akkoriban a régészet egyik nagy felfedezése volt,de kevés médiafigyelmet kapott...1972 és 1976 között Várna (Bulgária) mellett egy 2400-4000 éves sírleletegyüttest tártak fel,telis-teli finoman megmunkált erdélyi arannyal-számol be az Élet és Tudomány folyóirat 1978/24.száma(765.oldal). Csak a 36.sír,melynek fényképét is látjuk,több,mint ötven aranytárgyat tartalmaz.Csodás aranylelet az európai rézkorból. Több furcsaság is van a leletegyüttes körül: Több sírban csak aranyat találtak,embert nem. Ennek valamiféle szakrális célja lehet,véli az ÉT beszámolója. Olyan sír is van,ahol az emberi arcot agyagból formázták meg,aztán aranyékszerekkel díszítették. Az egyik sírban találtak egy aranyporral festett mintás agyagedényt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy kereskedelmi célra szánt bóvliról van szó.Ez lenne a világ legkorábbi,ilyen jellegű tárgya.Vagy valaki az isteneket akarta megtéveszteni... Mindenesetre a várnai leletegyüttes hatalmas jelentőségű tudományos felfedezés. 

 Olvasom a Magyar Demokrata című konzeratív hetilap 2021/33.számának 10.oldalán Dr.Bene Éva cikkét(Népszavazás és keresztény felelősség). A nagyon szívemből szóló írás egyik mondatához szeretnék egy apró megjegyzést fűzni. Az ominózus mondat így hangzik:"A vallás,a hit és az erkölcs azonossága és ereje által fűzi össze a nemzetek széttagolt társadalmát.". Azt gondolom,hogy ez ma már nem így van. De így kellene lennie. Csakhogy a világ szekularizálódott,vallás,hit és erkölcs elszakadtak egymástól és elszakadtak a nemzettől. A hit nem feltétlenül azonos a vallással,és a vallásos ember pedig nem feltétlenül erkölcsös.  Ami pedig a széttagolt társadalmakat,a korunkban helyüket egyre kevésbé találó nemzeteket illeti:utánanéztem,a legutóbbi népszámláláskor felvett adatok szerint Magyarország lakosságának 75(!!) százaléka keresztény...Sajnos,nem látom vasárnaponként az istentiszteletre özönlő tömegeket. Hazánk társadalma,mint ahogy Európa nagy része,világi társadalommá vált. A vallá

 Van a médiában egy általános meggyőződés, miszerint a nézők- színházra, filmre, sporteseményre vonatkozik ez- imádnak bepillantani a kulisszák mögé. Ennek a kulissza-mögé-bepillantós tartalomszolgáltatásnak számtalan formája, típusa alakult ki az évtizedek során, s ha nem is özönlenek a nézők az efféle tartalmakra, mindig van egy réteg, amely fogékony az efféle kukucskálásra. Hogyan öltöznek a színészek, mit csinál a színésznő a forgatáson,mivel tölti a valóságshow-sztár a szabadidejét, stb. Mivel a kulisszák mögé való betekintés mára külön "iparággá" lett, éppen ezért eseténként már unalmassá is vált.  Csakhogy:vannak olyan újságírók, médiaszakemberek, akik minden unalmas pörköltöt finom vacsorává képesek alakítani. Közéjük tartozik Sárosi Zoltán fotós, Matis Edit/Dodi styling és Nádasi Eszter újságíró. Ők a Nők Lapja Évszakok 2020.tavaszi számában bújtak a kulisszák mögé, hogy párokba állítsanak színházi egyéniségeket: Stohl Andrást Pajer Zsófia sminkessel, Ónodi Eszter sz

 A jégbarlangok a természet legcsodálatosabb képződményei közé tartoznak. Az Élet és Tudomány (ÉT) folyóirat 1978/24.száma(751-754.o) Dr.Kessler Hubert tollából közöl kitűnő cikket az egyik ausztriai jégbarlangról. Az írás címe:Jéghegyek a föld alatt.A cikk a Salzburg tartománybeli Werfen község közelében,a Tennen-Gebirge hegységben található tüneményes földrajzi képződményt veszi szemügyre. Megtudhatjuk,milyen általános elméleteket dolgoztak ki földrajztudósok a jégbarlangok keletkezéséről,s hogy egyes nagy tudósaink miért tartották helytelennek a "jégbarlang"elnevezést. Dr.Kessler Hubert részletesen leírja a barlang feltárának históriáját,középpontban a tragikusan fiatalon,az első világháború frontjain elhunyt Alexander Mörkkel. Cikkének végén pedig leírja,hogyan keletkezett a tudomány mai állása szerint az Eisriesenwelt névre keresztelt jégbarlang. A cikk vizuális fénypontja pedig az az öt,rendkívül reprezentatív fotó,mely a jég és az ember viszonyát ábrázolja. Tudósok és

 A Folk Magazin 2011/5. számának 8-9. oldalán találkozhatunk Valter Linda írásával, pontosabban annak második részével. A cikksorozat a Spanyolországban tapasztalható udvarlási szokásokról szól. Az egyik ilyen sajátos szokás az volt- elsősorban Andalúziában- hogy a férfi levelet küldött a kiszemelt hölgy családjának, melyben leírta, ki ő, leírta, hogy nagyon tetszik neki a lányuk, és hogy tisztességesek a szándékai, magyarán: házasság céljából szeretne udvarolni. Gondolom, nem felejtette el megemlíteni, ha esetleg volt valamicska vagyona... Szóval, az ember elképed. Az egy dolog, hogy a családtagok vigyáztak egymásra, különösen a fiatalokra, de hogy az egész család azon kokettált, hogy Juan vajon megközelítheti-e Rosaliát, ez mai, 21.századi szemmel már tényleg sok. Igazi közösségi társadalom volt ez a spanyol, mindenki mindenkiről tudott valamit és mindenki mindenkinek beleszólt a dolgába. Arról már nem is beszélve, hogy sokszor a pappal íratták a legények a levelet, merthogy analfabé

 Hát Ön. És én.  2021.szeptemberében- októberében kétfordulós ellenzéki előválasztást tartottak Magyarországon. A tét: A győztes lesz Orbán Viktor kihívója 2022.áprilisában, az országgyűlési választásokon. Az előválasztást végül, némi meglepetésre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, Márki-Zay Péter nyerte, a Demokratikus Koalíció jelöltje, Dobrev Klára előtt.  A szavazatszámlálás után, a médiában mindkét fél az összefogás fontosságát hangsúlyozta, elismerték az eredményt, és ez már- az utóbbi idők külföldi választásának ismeretében- önmagában véve pozitívum.  A leadott szavazatokat tekintve tehát Márki-Zay Péter végzett az első helyen. Az igazi nyertes mégis a magyar választópolgár lett, azaz Ön, én, és mindenki más. Az előválasztási procedúra során megismerhettük az ellenzéki jelölteket, az egyes részterületekről vallott politikai nézeteiket, a vitakultúrájukat,habitusukat, egyáltalán: a személyiségüket. Nem mindegyikük volt egészében véve szimpatikus, de valami pozitívat min

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró

 A Tekintet című kulturális folyóirat ( alcíme: kulturális szemle) 2007/3. száma közli ( 67-69.o.) Tarnai László:Az idő igézete c. versét. Rendkívül feszült, feszes, rövid, nyugtalan,rímtelen sorokkal és visszatérő tartalmi motívumokkal bíró alkotás. A vers a többgenerációs átokról szól. A lírai én saját csaladjának történetét beszéli el. Ez a történet tele van devianciával, alkoholizmussal, öngyilkossággal, házastársi hűtlenséggel. Az utódnak, a -mondhatni- elbeszélőnek- ezekkel a terhekkel kell élnie.  Miért terjed tovább a családi átok generációról generációra? Egy rituális motívum, az összetört tükör miatt. Minden katasztrofális élet azzal végződik, hogy összetörik a családi tükör. Nincs mód szembenézni önmagunkkal, nincs mód változtatni.  A költemény erejét az adja, hogy Tarnai nem reflektál, csak tényeket ír, illetve időnként homályos érzelmi motívumokat rögzít. A tény-világ borzalmassága, a sok csalódás, tönkretett élet, mind ezen " dokumentarista" ábrázolás mögül rajz

 A Természetgyógyász Magazin 2006/5. számában,a 21.oldalon jelent meg a Gyermekkori ekcéma az anyatejtől?című írás,műfajilag a média "kis színes"-nek nevezi az ilyesmit. Egy finn kutatás eredményét idézik,ahol is 100 ekcémás csecsemő mamáját vették rá,hogy anyatej helyett inkább szójatartalmú bébiételre térjenek át. Csodák csodája,nemcsak az ekcéma szűnt meg a bébipapitól,hanem a növekedési zavarok is helyreálltak. A cikk lényege tehát:szójatartalmú bébiétel=ekcémamentes,szépen növekedő gyermek. Nekem ez valahol gyanús. Minden média,amit ismerek,azt tanítja,hogy a csecsemőnek szopnia kell,mert az anyatejben rengeteg hasznos anyag,pl. természetes immunerősítők,találhatók. Akkor most mi az igazság?És 100 fős minta elegendő-e általános végkövetkeztetés levonásához?

 A Természetgyógyász Magazin c.lap 2006.májusi számának 61-63.oldalán olvashatjuk Földházi Gyuláné:Agytréning c.írását. A színvonalasan megírt cikk számomra legértékesebb része az eleje,amelyben Szerző röviden összefoglalja,hogyan is kategorizálhatjuk agyhullámainkat. Alfa állapot:8-13 Hz,itt hozzuk fontosabb döntéseinket,itt dolgozzuk fel az információkat.Nem világos számomra,hogy akkor van alacsny béta és magas béta szint,Szerző a béta szintet definiálja egyértelműen (15-18 Hz). Fontosnak tekinti a cikk Szerzője az alfa-théta állapotot (7,83 Hz),ahol eltörölhetjük régi sérelmeinket,illetve felidézhetünk régi,kellemes emlékeket.A delta tartomány (1-4Hz) pedig voltaképpen az alvás.A cikk további része egy módszert említ,melynek segítségével az ember szabályozni tudja agyhullámait,ez a módszer a címben említett agytréning. Nagyon eltűnődtem ezen a bizonyos 7,83 Herzes alfa-théta határon. Ezek szerint,ha valaki meg akar szabadulni valamilyen régi sértődéstől,haragtól,akkor hajszálra stim

 Az Élet és Tudomány ( továbbiakban ÉT) folyóirat 1978/2. számában jelent meg Dr. Kapronczay Károly: Linné, az orvos című ,kitűnő és inspiráló írása. Ebben felvázolja a nagy svéd természettudósnak, az élőlény-rendszertan megalapítójának pályafutását, kiemelve azt, hogy Linné nemcsak a növények és állatok, hanem az ember biológiáját is nagy érdeklődéssel tanulmányozta. Magyarán: orvos is volt. A 18.században növénytan és orvostudomány még nem különült el egymástól ( gyógynövények), de azért már kialakulóban volt egy autonóm orvostudomány. Linnének jó tanítómestere volt:az a Boerhaave professzor, aki először alkalmazott kórházában hőmérőt, aki először kérdezte ki a beteget állapota felől.  Linné aztán egytemi tanár lett, de nem a természettudományi, hanem az orvoskaron. Tanított diagnosztikát, kórélettant, dietetikát, gyógyszertant, és még ki tudja, mit ( milyen jó lenne a mai egyetemeken ilyen sokoldalú tanár- a recenzens megjegyzése). Igazi polihisztor volt, s egészen magasra vitte, a

 Az 1960-as években még elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon valaki angol nyelvű feliratos pólót hordjon az utcán, pláne az iskolában. A szocialista prüdéria valamelyest enyhült az 1970-es évekre. A Nők Lapja( szerintem a hazai írott sajtó egyik csúcsa) 1979/36. számának 23. oldalán Földes Anna cikke ( Divaton innen ,divaton túl) egy igencsak mulatságos esetet ír le. Egy fiatal hölgy, valószínűleg mg diák, az utcán fekete, angol nyelvű feliratos pólót visel. Csakhogy nem tud angolul ( abban az időben az általános- és középiskolák többségében csak oroszul tanítottak), ezért nem érti, mit is jelent a legközönségesebb, "f" betűvel kezdődő angol szó. Ezért felveszi a pólót, az angolul tudó kisebbség pedig valószínűleg jót röhög rajta. Mi a tanulság? -Eleve érdemes vigyázni a feliratos pólókkal! - Minden esetben fordítsuk vagy fordíttassuk le a feliratot! Különben úgy járhatunk, mint a fiatal hölgy az amúgy kitűnő cikkben.

 1 milliárd felhasználó! A TikTok nevű platform, amelyet elsősorban a fiatal korosztály kedvel, 2016-os indulása óta elérte az 1 milliárd felhasználót! Ezzel utolérte az Instagramot. Páratlan siker a világ közösségimédia-történetében! Ez a szám, ez az egymilliárd, a világ népességének majdnem egynyolcada. Azt gondolom, bármely vállalat büszke lenne ilyen eredményre.  Több TikTok felhasználó van a világon, mint ahányan az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Indonéziában laknak!  Több, mint százszorosa a TikTok felhasználók száma Magyarország lakosságának!  Több TikTok-felhasználó él a világon, mint ahány ló! Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahányan naponta könyvet olvasnak- az egész Földön! ( Ezt egyébként sajnálom). Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány tonna mézet a méhek előállítanak.  Több TikTok felhasználó él a világon, mint ahány macska.  Gratulálunk a TikToknak és minden jót kívánunk a felhasználóknak! Ami pedig a mennyiségi összehasonlításokat illet

 A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Fehér Tibor:Vetélkedő c.meséjét. A lényege az,hogy a házasodni készülő királyfi megversenyeztet egy csúnyácska és egy világszép királylányt. A világszép királylány,a sárga király lánya nem tud főzni,nem tud mosni,nem tanul,nem szokott olvasni,nem szereti a gyerekeket,nem szokott segíteni a betegeken és a szegényeken. Hülye is,lusta is.Így aztán Mirmidon királyfi a csúnyácska,de rendes királykisasszonyt veszi el. Fehér Tibor meséje remek,engem azért elgondolkodtatott. Hány férfi van,aki a rendes,kissé már öregecske feleségét lecseréli a butuska titkárnőre!Vajon minden férfi úgy választott volna,mint a derék Mirmidon királyfi?Vagy győzött volna az üresfejű és lusta királylány,és a bulvármédia nagy örömére létrejött volna a nagy celebházasság?És ez a házasság vajon hogyan végződne?

 Hajlamosak vagyunk,kissé öntelten,azt hinni,hogy már mindent tudunk a magyaros gasztronómíáról. A média is inkább "külföldi"recepteket közöl az utóbbi időben,ami nem baj,csak... Szóval,a Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk a cserfes leves receptjét. Nekem ez teljesen új volt. A lényege az,hogy krumplit és kenyeret kell egy fazékban megfőzni,egészen addig,míg pépes állagú nem lesz,aztán az egészet -miután tésztaszűrőn átszűrtük-egy zöldségleves-alaphoz adni.Kolbász is jön hozzá,és a tetejére sült szalonna-pörc.Kipróbálom,jó sűrű lehet,kalóriadús. És magyaros. Azt azért nem minden vendégemnek árulom el,hogy kenyér is van benne.

 Plohn József az 1890-es években fényképészkedett az Alföld déli részén, Hódmezővásárhelyen. Mivel a lakosságot nem érdekelte a dolog-akkoriban még nem a mediatizált társadalom korát éltük-,festőművész barátai tanácsára néprajzi tárgyú fotókat készített,kb.háromezret. Az akkoriban már működő Magyar Néprajzi Múzeumnak akarta eladni ezeket. Mint az Élet és Tudomány c.folyóirat 1978/24. számában megjelent cikkből kiderül (Dr.Dömötör János:Plohn József.Néprajzunk elfelejtett hódmezővásárhelyi fényképésze),háromszor utasították el. 1. Először a fényképész származása miatt,ami már a 19.században is problémát jelentett...2. Másodszor:Az igazgató nem hitte el,hogy Vásárhelyen ennyi néprajzi tárgyú felvételt lehet keszíteni 3. Mivel festőművészek javaslatára készítette ezeket a képeket,jogdíjprobléma merülhet fel. Hiába ajánlotta Móra Ferenc,hiába fogadta 1923-ban maga Horthy Miklós kormányzó,és tett ígéretet,mégsem vette meg a múzeum a képeket.Plohn József magányosan,betegen halt meg. Pedig-s

 Történetírásunkban a Kádár-korszak társasadalma mint a nivellálás,az egyenlősítés társadalma,él. Holott,ha belepillant valaki a korszak írott és elektronikus médiájába,számtalan példát talál arra,hogy a megosztottság,a pluralizáltság,nagyon is jelen volt,már abban az időben is. A Nők Lapja 1979/36.számában olvashatjuk Bozóky Éva:A vízipisztoly című írását. Ebben egy szegény gyermek az összegyűjtött üvegek árából vízipisztolyt vesz és lelocsolja az elkényeztetett kislányt. A kitűnő írás egyértelműen a gyermekek társadalmi és vagyoni körülményeinek megosztottságára hívja fel a figyelmet.  Persze,mondhatjuk,egy magazinban lehetett őszintén szólni erről. De higgyük el,nemcsak magazinok,hanem "komolyabb"médiatermékek is foglalkoztak ezzel a témával. Az olvasók,a rádióhallgatók,a nézők pedig saját szemükkel látták,amit láttak...

 Ha azt a kifejezést halljuk:modern képzőművészet,akkor legtöbbünknek valami absztrakt,geometrikus,de legalábbis nonfiguratív alkotások villannak be. Nos,nem alaptalanok ezek az asszociációk,de azért tudnunk kell,hogy a modern művészet nem egyenlő az "érthetetlennel". Az Új Művészet c.,nagyon szép és igényes folyóirat 2003.októberi számában olvashatjuk Kopócsy Anna írását,melynek címe:"Ősi Divék nemzetség késői sarja".Rudnay Gyula emlékkiállítása. Egy olyan festőt ismerhetünk meg a cikkből,aki mintha nem is hallott volna az avantgarde-ról. Munkácsyt vallotta mesterének,képei figuratívak,nagyon is embercentrikusak. Rudnay a 20.század első felében élt és alkotott,de felületes szemlélő számára képei olyanok,mintha Benczúr vagy Munkácsy festette volna őket. Kimagaslónak tartom a Lakoma című alkotást. A Csárdás című,tíz éven át készült kép sem marad el mögötte. Utóbbi képen a szél,a fények játékával érzékelteti a forgómozgást. Zseniális.Rudnay festészete pont attól moder

Némi nosztalgiával, fokozott kíváncsisággal olvasom a Nők Lapja 1979/36. számát, annak 1. oldalán Zsigmondi Mária cikkét, melynek címe: Üresjáratok. Az újságíró kárhoztatja a szociológiai és más egyéb felméréseket,adatgyűjtéseket, mondván, hogy azok meddők, hiábavalók, " üresjáratok".  Részben van igaza, szerintem. Mert a pedagógiai felmérések többségének, tisztelet a kivételnek, valóban kevés hasznát vesszük( legfeljebb konstatáljuk, hogy na, az mostaniak még úgysem tudnak olvasni, mint a tavalyiak), az viszont már érdekes lehet, hogy egy felelős beosztású főnök munkaidejében mennyi a ténylegesen munkára fordított idő. Ezt a vállalatok manapság folyamatosan vizsgálják. Az is biztos, hogy 1979.óta jelentősen fejlődött a szociológia, a minőségbiztosítás, és minden, kérdőív-alapú tudomány.  Tehát: kell a rendszeres mérés, de: - nem pusztán azért, hogy gyarapítsuk a bürokráciát, hanem, hogy érdemi következtetéseket vonjnk le belőle, s ha kell, vátoztassunk - csak kompetens szemé

 A HVG 2020.december 10-i számának 37. oldalán olvasható a Malacuk lesz c. cikk, szerző nevének megjelölése nélkül. Ebben egy kanadai pszichológiai vizsgálatról írnak, mely kimutatta, hogy a gyermekek már 3 éves kortól kezdve takarékoskodnak: félreteszik az üveggolyókat stb. A kis kapitalisták pedig 12 évesen már " bonyolult pénzügyi stratégiákat" képesek kidolgozni. Ezért aztán a szülőknek érdemes pénzügyi tudatosságra nevelni a gyermekeiket. Nekem emögül a kis írás mögül kilóg a lóláb: nem valami biztosító vagy tőzsdei kereskedő rendelte ezt az egész pszichológiai vizsgálatot? Amúgy meg: ha visszaemlékezünk hányattatott gyermekkorunkra, mi is gyűjtöttünk kincseket, elástunk dobozokat stb. A gyerekek, különösen a fúk, szeretnek kincseket gyűjteni, eldugni. Ennek megállapításához nem kell pszichológiai vizsgálat. abban viszont igaza van a kanadaiaknak, ( s ezt szajkózza a média is: tényleg nem ártana a nagyobb gyerekeket nagyobb pénzügyi tudatosságra nevelni. Ez pedig a HVG w