Írott és elektronikus média régen és ma

Érdekes lehet a 20. századi történelem kutatói számára, hogyan vélekedtek az európai országok szociáldemokratái a sztálini rendszerről. Arról a rendszerről, mely 1938-ra emberek millióit semmisítette meg, vagy küldte munkatáborba. Tébolyult, eszét vesztett módon. A Szocializmus folyóirat- főszerkesztője Mónus Illés- mérsékelt szociáldemokrata irányultságú médiatermék volt, éppen ezért igen alaposan szidalmazta a sztálini rendszert, és sok esetben magát Sztálint is. Az 1938/3. számban maga a főszerkesztő írt elkeseredett hangú cikket a Szovjetunió-beli állapotokról. Az alábbiakat tartom érdemesnek kiemelni ebből a cikkből: - A Szovjetunióban Sztálin maga alá gyűrte a demokráciát és diktatúrát épített ki, ami ellenkezik mind a marxizmussal, mind a leninizmussal. - A régi bolsevikokat, az 1917-es forradalom hőseit Sztálin kiirtotta, vagy megfosztotta funkciójuktól. - Sztálin átiratta a történelmet, kitöröltette az iskolai tankönyvekből a régi gárdának még az emlékét is. - A szovjet

A katolikusok szeretnek mindenről és mindenkiről megemlékezni. Miért pont Charlie Chaplint hagynák ki? A Documentation Catholique francia katolikus szemle 1978.február 5-i számában olvasható egy megemlékezés, melyet Marseille püspöke írt, a nagy brit-amerikai filmásztárról. Szerző ebben a cikkben már-már szentté avatja Charlie Chaplint, aki kétségkívül emblematikus alakja nemcsak a filmgyártásnak, de a 20. század egész kulturális életének. Filmjeiben a kisember, a világ zátonyai között evickélő kispolgárt és prolit ábrázolja empátiával. Ugyanakkor azt sem kellene elfelejteni, hogy ez a bohókás kis ember egyike volt a szovjet titkosszolgálat fizetett " munkatársainak", nagy békeharcos, örök baloldali, ezzel pedig saját mítoszát folyton romboló. Charlie Chaplin, mint oly sok ember a 20. században, ellentmondásos életet élt. Hogy ezeket az ellenmondásokat sikerül-e valaha is feloldani, azt még nem tudjuk. De Chaplin nem volt szent, ó, nem.