Írott és elektronikus média régen és ma

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig előr

 Amint azt az ujszo.com  Szlovákiában működő magyar nyelvű hírportál közölte ( megtekintve 2021.május 28.9 óra 3 perc), a szlovák közmédia (RTVS) ősztől sokkal nagyobb teret enged a nemzetiségi műsoroknak. Amint azt Lovász Attila, a nemzetiségi műsorok részlegigazgatója a portálnak elmondta, a nagyobb nemzetiségek, így a magyar, roma, ruszin, ukrán, 54 perces műsort kapnak, a kisebbek félórás tájékoztató műsorokban tudathatják legfontosabb híreiket.  Ezenkívül elindul egy fiatalos, képeket-videókat tartalmazó magyar nyelvű weboldal is. Komplex médiafelületek születnek majd a nemzeti kisebbségek számára.  Eddig a hír. Nagyon örültem neki, mert valahol azt érezzük, hogy egész Európában válságba került a nemzetiségi kérdés. Gondoljunk a katalánok vagy a székelyek ügyére/ügyeire! A szlovák köztévé példaértékű döntést hozott, remélhetőleg több szomszédos ország is követni fogja a példáját. Az pedig különösen kiemelendő, hogy éppen Szlovákia az, amely példát mutat mind a közép-európai térség

 Nagyon furcsán viszonyul az európai mainstream média a robotizáció kérdéséhez. Többnyire ugyanis nem beszél róla, merthogy manapság az írott és elektronikus média elsőszámú törvénye, hogy ne közvetíts negatív üzenetet, csak ha irányítani is tudod az erre adott reakciókat. Márpedig az emberek félnek a robotizációtól, hiszen a régi típusú, szakszervezeti kötődésű baloldal és az ultrkonzervatív jobboldal azzal riogatja az embereket, hogy a robotok elveszik majd a kenyerüket, mehetnek közmunkásnak.  Véletlenül kezembe került a New Technology magazin/folyóirat (kinek melyik megjelölés tetszik) 2021.évi 2. száma. A nagyon színvonalas, szinte minden technológiai újításról beszámoló lap 17.oldalán olvasható Némethi Botond " Robotok hemzsegnek Amerika autóiparában" című nagyszerű cikke. Nem elsősorban az adatok az érdekesek ebből ( pl. hogy az USA autóiparában 10 000 alkalmazottra 1287 egység jut- azt azért jó lett volna elárulni a laikus Olvasó számára, hogyan számolják ki ezeket az

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a háztaj

 A Pesti Napló a 19.század egyik legnépszerűbb magyarországi sajtóterméke volt. A lap 1850.október 1-i számának 3. oldalán olvashatjuk,hogyan mentette meg Sobri Jóska-halála után is- a kolozsvári német színházat. Persze,a cenzúra miatt nem lehetett mindent leírni,dehát azért történész az ember,hogy összerakja a mozaikdarabkákból a valóságot. 1850. A szabadságharc leverése után vagyunk,alig több,mint két évvel. Az önkényuralom szigorúan korlátozza a magyar nyelvű kulturális intézményeket. A hatalom nem támogatja magyar nyelvű színházak műkődését. Kolozsvárott is csak német nyelvű színházat engedélyeznek. Csakhogy a város túlnyomórészt magyar polgárságát ez nem különösebben érdekli. Az előadások jóformán üres nézőtér előtt zajlanak. Frieze,a német igazgató teljesen kétségbe van esve. Színháza a csőd szélén áll. Ekkor támad egy ötlete. Magyar darabot játszik. A cikk nem írja,mit szólt ehhez a cenzúra,azt gyanítom,nem örült neki. Hogy ne legyen annyira feltűnő,egy-ahogy a cikk írja-"z

 Az Alföld irodalmi és kulturális folyóirat 2019/9.számában olvashatjuk Zahar Prilepin:A kolostor c.novelláját,Goretity József kitűnő fordításában. Sokan írtak már regényt,elbeszélést a GULAG szörnyű és abszurd világáról,Zahar Prilepin erről a sokszor megírt különös világról is tudott újakat mondani.  Ritkán beszélünk a sztálini szovjet táborrendszer szexuális viszonyairól. Pedig,ha belegondolunk,hierarchikus rend,sok férfi összezárva,gyengék és erősek egyaránt...Prilepin novellájában két kaukázusi srác érkezik a barakkba,alig tudnak oroszul. Egy igencsak művelt,fennhéjázó beszédű hajdani egyetemista egyszerre kifaggatja őket és előadást rögtönöz nekik,miközben Krapin parancsnok a köztörvényes lógósokat bünteti,gumibottal. És leveteti a többi rabbal a ruháit,hogy adják oda a köztörvényeseknek,hogy azok is mehessenek dolgozni. A novella utolsó mondata pedig sejtelmes utalás arra,hogy éjszaka még történt valami.  A világirodalom történetében Zolát szokták a naturalizmus atyjaként emleget

 Nem vagyok túlzottan aktív a közösségi médiában. Időről időre azért kapok olyan megosztásokat, amelyben XY részletesen kifejti, hogy szerinte a németek azért védekeznek jobban, mint az olaszok, mert ez és ez nagyobb hangsúlyt kap.  Megnézem, honnan ered az eszmefuttatás. Ki ötölte-hatolta ki a mélyenszántó gondolatsort, s mi az illető foglalkozása.  Villanyszerelő.  Más alkalommal más -állítólag régi- ismerősöm akar engem meghívni valami csoportba, ahol ez és ez fog egy nagyon érdekes előadást tartani erről és erről, a koronavírusról, meg mindenről, amit online követhetünk.  És persze utánanéztem, mi az illető foglalkozása.  Harmadosztályú labdarúgó.  Szóval, eláll az ember szava a segédmunkásból, focistából, szakácsnőből, munkanélküliből és egyéb szerzetekből hirtelen közösségimédiás megmondóembberré, plusz vírusszakértővé avanzsált hölgyek és urak láttán. Tudják ezek az emberek, mi az hogy epidemológia ( remélem, helyesen írtam...)? Az bizony egy tudományág. Tudják ezek, mi a viroló

 Olvasom a napi.hu online gazdasági folyóirat Jóval nagyobb a baj, mint egy évvel ezelőtt című cikkét ( Szerzője Komócsin Sándor, feltöltve 2021.május 17., hétfő). A cikk Szerzője amerikai gazdasági elemzőkre hivatkozva azt állítja, rendkívüli gazdasági nehézségek várhatók, a koronavírussal összefüggésben. Ehhez a kitűnő, jól megírt cikkhez szeretnék az alábbiakban néhány gondolatot hozzáfűzni.  Ott van először is a vállalatok készletfelhalmozása. A legtöbb nagy óriáscég úgy számol, hogy még 2022-ben is nyögjük a vírus hatásait, ezért aztán bespájzolt: rézből, műanyagból, kávéból, és mint az USA-ból érkező legutóbbi hírekből tudjuk, benzinből is. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, akkor máris elmondhatjuk:globális hiánycikkek keletkeztek- létrejön tehát a nagy közgazdasági paradoxon, a kapitalista hiánygazdaság. Nálunk, Magyarországon, már a szocializmus idején megtapasztaltuk, milyen is egy jó kis hiánygazdaság, amikor pl. egy város összes hentese közül csak egynél lehet kapni csi

 Ohio állam kormányzója,Mike DeWine 2021.május 13-án bejelentette,hogy 1 millió dollárt sorsolnak ki 5 olyan felnőtt személy között,akik beoltatták/be fogják oltatni magukat COVID vírus elleni vakcinával,és rendelkeznek állandó lakcímmel Ohio állam területén. Véleményünk szerint ez a legjobb ösztönző a bizonytalanok számára. Ha ez nem, akkor micsoda??Azonkívül pedig megjegyzendő: az ohiói kormányzó nevétől zengeni fog az amerikai média. Úgyhogy jegyezzük meg ezt a nevet:Mike DeWine. Ő lesz a következő napok hőse, talán még elnökjelöltként is gondolnak rá egyesek.  Akit bővebben érdekel a téma,itt tájékozódhat: nbcnews.com Aztán, ha mégsem lesz ebből a sorsolásból, meg ezekből a hatalmas nyereményekből semmi, arról már nem a média tehet...

 Ha azt halljuk: barokk festészet, mindenkinek eszébe jutnak nevek. Rubens, Caravaggio, Rembrandt, Hals, Vermeer, őket mindenki ismeri. De ki ismeri Artemisia Gentileschit? Jómagam még soha nem hallottam róla, a BBC History című folyóirat 2021.februári számában találkoztam először a nevével. Catherine Fletcher kitűnő cikke ( Egy barokk festőnő gyötrelmei, 55-59.o.) hívta föl rá a figyelmemet.  A cikk maga a festőnő jellemére, ambíciózus személyiségére összpontosít, de a Szerző nem felejti el megjegyezni, hogy egy művésznél mégiscsak a műalkotásai számítanak valamit. S valóban: az illusztrációként közölt képek alapján kijelenthetjük, hogy Gentileschi a barokk legnagyobb festői közé tartozik.  A Jáhel és Sisera című képen gyilkos és áldozat viszonya ér meg sok-sok mondatot. Sisera arcán békés, álombéli nyugalom, gyilkosa arckifejezése semleges, az egész tett egyfajta kötelesség. Zsuzsánna és a vének című képén szinte halljuk a kéjvágytól fűtött vénemberek perverz suttogását, röhögését, é

 44 államügyész és magas pozícióban dolgozó jogász levelet írt a Facebooknak- írja a kitekinto.hu . Azt kérik a vállalattól, szüntessék be a gyermek-Instagram fejlesztését, mert az káros a gyermekekre.  Egyetértek. Republikánus pártiak és demokrata pártiak egyaránt tiltakoznak az új projekt ellen. Örömömre szolgál, hogy a mostanában eléggé szétszaggatott, törésvonalak mentén csoportosuló amerikai politikai életben végre akadt egy téma, melyben a két, egymásnak feszülő politikai erő végre egyetért.  Kezdődik a béke? A kitekinto.hu amúgy egy nagyon jó külpolitikai folyóirat, kitűnő cikkekkel, érdemes olvasni. 

A Napi Gazdaság internetes oldalán, a napi.hu -n, olvastam Domokos László cikkét ( Elszálltak az árak, ezzel számolnak a magyarok; megtekintve 2021.május 11.9 óra 9 perc). Elgondolkodtatott. Azért gondolkodtatott el, mert visszaemlékszem boldogult és elég régi gyermekkoromra, amikor is szüleim álandóan az " áremelésekre" panaszkodtak. Valóban úgy tűnt, hogy emelkedtek a kiskereskedelmi fogyasztói árak: drágult a csoki, a Matchbox, a játékkártya, szóval, minden, ami egy gyereknek kellhet, innen tudtuk, hogy a szüleink igazat beszélnek. Emelkedtek az árak.  Aztán pár év múlva jött az egyetem, és megtanultam, hogy az árak nem mindig úgy emelkednek, ahogy azt a fogyasztók érzik. Sokszor túlpesszimistáskodjuk- aú, új szót alkottam...- a dolgokat, magasabbnak érezzük a terheket, mint amilyenek valójában. Nagyobb áremelést érzékelünk, mint amilyen a hivatalos adatokból kiderül.  Domokos László cikke szerint a magyarok 59 százaléka érzi úgy, hogy az utóbbi egy évben infláció felett ,

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének megértéséhez nélkülözhetetlen Kelemen Erzsébet írása,mely a Hitel folyóirat 2008.októberi számában(3-33.o.) jelent meg. Címe:Tiszta szándék(Gróf Batthyányi Lajos olmützi és pesti naplója,levelei). Az írás alapja egy dosszié,melyet egy örökös adott át a Szerzőnek. Kelemen Erzsébet rekonstruálta a dokumentumok időbeliségét,maivá formálta a helyesírást,és kiegészítette a szöveget kortársak Batthyányról írott szövegeivel.  Megtudhatjuk,hogy a grófot három hónapig még szabad levegőre sem engedték. Képet kapunk az első felelős magyar miniszterelnök védekezési stratégiájáról-amely egyébként a tények tiszteletén és a törvényesség mindenekfelett való voltán alapul. A hadbíróság-melynek Batthyány szerint politikai ügyekben nem is lett volna szabad ítélkeznie-folyton Batthyány,és ezzel együtt az egész 1848-49-es forradalom és szabadságharc törvényességét vonta kétségbe. Azzal vádolták a grófot,hogy megszegte a Pragmatica Sanctiot,aztán meg a

 Egyszerűen ledöbbentem. Olvasom a Magyar Nemzet napilap online kiadását(mno.hu,megtekintve 2021.május 7.,reggel 7 óra 18 perc),és ledöbbentem. Romániában,Sepsiszentgyörgyön, egy áruházigazgató megtiltotta a magyar alkalmazottaknak,hogy egymás között magyarul beszéljenek,sőt,olykor a vevőkre is rászólt,hogy ne beszéljenek már magyarul... Mindez a 21.században,amikor elvileg a kisebbségi,anyanyelvhasználati és minden egyéb alkotmányos jogok már írásban vannak kodifikálva. És mindezt egy európai uniós országban.Merthogy egy boltvezetőnek úgy tetszik. Szerencsére a magyar kisebbség ez esetben összefogott(ez,sajnos,az utóbbi években nem mindig volt jellemző),kiállt magáért,az áruházlánc vezetősége igazgatót "átképzésre"vezényelte,az áruház kommunikációs osztálya pedig elnézést kért. Nyilatkozatot adtak ki,miszerint üzleteikben a kétnyelvűséget támogatják. Reméljük,itt van a történet vége. Ha mégsem,a médiaszemle blog rajta lesz a folytatáson...

 Az izraeli belpolitika nekünk, európaiaknak, nem más, mint rejtélyes események kusza egymásutánja. A média próbálja ugyan lekövetni a fejleményeket, több-kevesebb hozzáértéssel, de van ám olyan, ami még a sokat edzett Közel-Kelet- szakértőknek is sok.  Most pl. az a helyzet, hogy Benjamin Netanjahu kormányfőnek  többszöri próbálkozás után sem sikerült kormányt alakítani. Ezután, a sajátságos izraeli protokoll szerint, Rivlin államelnök az ELLENZÉKET kéri fel kormányalakításra! Nem valószínű, mármint a sokat látott szakértők szerint, hogy nekik menni fog, elvileg azonban sikerülhet. Izraelben tehát, könnyen lehetséges, hogy azok a pártok alakítanak kormányt, akik elvesztették a választásokat. Megvalósul tehát a nagy politikai paradoxon: az ellenzéki kormány. Mindeközben a választásokon nyertes párt törvényhozói többsége megmarad.  Na, ebből mi lesz...ehhez még Salamon király bölcsessége is kevés lenne.  Ezen az oldalon korrekt, szakértő híreket, elemzéseket, érdekességeket találhat Izr

 A Real Madrid, némi meglepetésre, kiesett a 2020-2021-es labdarúgó BL elődöntőjében. A közmédia m4 sportcsatornája ezt a meccset is élőben közvetítette.A Chelsea ellentmondást nem tűrően győztele a királyi spanyolokat, 1-1 után 2-0, összesítésben 3-1 lett az eredmény. Vajon miért nyert a Chelsea és miért esett ki a Real Madrid? Három okot tudok felsorolni: 1. A Realban nagyon sok a nagyon jó, de már 30 feletti játékos. Benzema, Modric, Kroos és sokan mások inkább már kifelé kacsingatnak ebből az egészből.  2. A Real Madrid már nyert több BL-t az utóbbi években, tehát nem voltak annyira éhesek.  3. Védekezésben nem tudtak mit kezdeni a kékek lerohanásos, hamis kilencessel megfűszerezett támadásaival. Mandy, a Chelsea kapusa pedig kitűnően védett.  Amúy jómagam nem szomorkodom a Chelsea továbbjutása miatt. Van ugyanis egy magyar másodedző a kispadon, bizonyos Löw Zsolt, akinek drukkoltam. Végre lesz magyar érdekeltség a BL-döntőben. Volt már ilyen egyáltalán? Itt találhatsz értékeléseke

 Amint azt a nemzetközi média- hovatartozástól függően hol kárörömmel, hol együttérzően hírül adta, sőt, jó alaposan meg is rágta, ki is...elemezte- Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sokadjára sem sikerült kormányt alakítania.  Vajon mi lehet ennek az oka? Világnézeti ellentétek? Vagy a fiatal, rámenősebb politikusnemzedék hagyta magára az öreget?  Azt gondolom, a helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Netanjahu ellen ugyanis korrupciós per zajlik, amelyben ítélet még nem született, s bizony, az izraeli közvélemény inkább Bibi ellen van, semmint mellette-lásd a házánl lefolytatott tüntetéseket. Ha ebben a szituációban egy politikus igent mond Netanjahu felkérésére, s később a miniszterelnököt elítélik, akkor az illető könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy cinkossággal fogják vádolni. Netanjahu helyzete nem tisztázott, még saját hazájában sem. Ilyen körülmények között várható volt, hogy kevesen fognak neki igent mondani.  A másik ok az izraeli pártrendszer sokarcúsága. Ha

 2021-ben is rendeztek labdarúgásban Magyar Kupa döntőt.  A Videoton meg az Újpest meccselt a trófeáért. A mérkőzést élő egyenesben leadta a közmédia m4 sportcsatornája.  Az első 75 perc dögunalmas volt. Utána kicsit megélénkültek a fiúk, de azért őrült hajtásról ekkor em beszélhettünk.  A hosszabbításban aztán rájöttek a srácok, hogy ez így nem lesz jó, erre elkezdték egymást gyepálni, két kiállítás lett a vége. A meccset végül az Újpest nyerte.  Erről az elképesztő mérkőzésről most csak ennyit írnék, mert ennyit érdemel, lépjünk gyorsan tovább!  Akit esetleg mélyebben érdekel: mediaklikk.hu

 A közmédia Duna csatornája-ha jól tudom,most így kell mondani-2021.május 1-én műsorra tűzte az 1968-ban bemutatott A hamis Izabella c.filmet. A Bácskai Lauró István rendezte alkotás káprázatos színészi gárdát vonultatott fel. Ruttkai Éva,Kállai Ferenc,Sztankay István,Péchy Sándor,Antal Imre(!),Kovács Kati,és még sokan mások,elnézést,ha valakit kihagytam. Eltűnődtem azon,hogyan lehetséges,hogy egy krimiben,amely izgalmas ugyan,de mégiscsak krimi,ilyen nívós szereplőgárda gyűljön össze. A magyarázat pont a műfajban rejlik. A krimiben. A második világháború után Magyarországon alig forgattak krimit. Részben politikai okokból ("a krimi nem szocialista műfaj"),részben azért,mert akkoriban épp elég kriminalitást nyújtott a mindennapi élet. Csakhogy az emberek,a nép,ha szabad így mondani,igényt tartott a krimire,a népet nem érdekelték a magasrangú kultúrelvtarsak szocreál kultúrszempontjai. Neki rejtély kellett,meg akció. Így aztán az 1960-as évek közepétől újra elkezdett a magyar

 Egy szomorú hírrel van teli a média:Izraelben,a Meron-hegyen zajló vallási rendezvényen katasztrófa történt,több tucat ember elhunyt,sokan közülük úgy,hogy a tömeg agyontaposta őket. Mi lehet ennek az esetnek a tanulsága más országok számára? Mindenekelőtt az,hogy vigyázzunk. Több országban,így Magyarországon is,lazítottak a korlátozásokon. De azért uralkodjunk magunkon,ne hagyjuk,hogy a több hónap óta elfojtott szabadságvágy túl hirtelen törjön felszínre. Járvány van. Tehát csak óvatosan,nem kell túl nagy tömegbe menni,pláne nem gyerekekkel. Biztonságosan éljünk,értsük meg azt,hogy a veszély még nem múlt el teljesen.  Az izraeli katasztrófában elhunytak családtagjainak részvétünket nyilvánítjuk. Kedves Látogatóinknak pedig azt üzenjük:vigyázzunk egymásra,vigyázzunk magunkra!