Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Még a nagy írókkal is megesik,hogy félreértik őket. Gilbert Keith Chesterton a 20 század első felének brit bestseller-írója és irodalomtörténésze volt. 1936-ban,egy nappal halála előtt az Illustrated London News c.lapban interjú jelent meg vele.  Az interjúban Chesterton szól Az ember,aki Csütörtök volt című regényéről. Elmondja,hogy voltak olyan olvasók,akik a könyv egyik szereplőjét Isten allegóriájaként értelmezték. Az író szerint ez hibás értelmezés. A könyv alcíme ugyanis ez:Rémálom. Márpedig,érvel az író,Istent nem szerepeltetné egy rémálomban.  Na,ezért kell elolvasni az alcímet.