Írott és elektronikus média régen és ma

 Megnéztem a közmédia Duna csatornáján a Brown atya c.krimisorozat Sípszó a sötétben c.epizódját. Meg kellett állapitanom,Chesterton zseniális. Ő maga is teológus volt,sokat tudott az okkultizmusról.Bele tudta képzelni magát egy anglikán pap bőrébe,aki egyszer csak egy okkult szeánszfélén,pontosabban:árverésen találja magát. Ráadásul egy általa nagyon tisztelt,okos peofesszor a házigazda. Itt valami nem stimmel...Mark Williams pedig remekül megformálja a szerepet. Végül majdnem ő esik áldozatul,de valami titokzatos erő,talán Isten,megsegíti. A Sípszó a sötétben izgalmas, remek epizód,a Brown atya pedig kiváló sorozat.  Nagyon örülnék,ha a közmédián sugárzott filmsorozatok közül legalább ilyen színvonalú lenne mindegyik... A tágabb teológiai mondanivaló pedig az:hogyan viszonyuljon a kereszténység az okkultizmushoz?Brown atyával együtt mondhatjuk:legalábbis gyanakodjon. Az sosem árt. 

Az Alföld irodalmi művészeti és kritikai folyóirat Debrecenben jelenik meg. Irigylésre méltó kulturális médiatermék: szinte minden számára jut négy-öt remekmű. A 2014/3. számban olvashatjuk Király Levente:Perspektíva a kezdetekhez című versét. A rímtelen, jambikus, metaforikus képekben gazdag költemény arról szól, hogyan fogjuk látni a világot az elragadtatást követően, a Mennyből. " Hátrazuhannak a dombok, a völgyek", "táblák leszúrva a sárba", " onnan fentről a bucka,/a dűlő, a morotva/csak egy végtelen sor/apró kezdetei". Elképesztő. S hogy hol is van az a Mennyország? Nem a szívünkben, ahogy az újabb idők liberális teológiája hirdeti, hanem fenn az egekben: " Számold meg a világokat/számolj hetet,akkor élsz tovább". A klasszikus felfogás szerint Isten a hetedik égben és azon túl lakik. ( Újabb neoprotestáns teológusok szerint a harmadik égtől kezdődik az Úr birodalma.De ezen most nem veszünk össze.). Jómagam annak örülök legjobban, hogy e

Ferenc pápa megváltoztatta a Miatyánkot, " ne vígy minket a kísértésbe" helyett " ne engedj bennünket kísértésbe esni" az új katolikus szöveg. Ferenc pápa azzal indokolta a változtatást, hogy Isten nem engedi az embereket kísértésbe jutni. Protestánsok vitatják ezt az értelmezést, a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i számában Vladár Gábor református teológus indokolta meg, hogy miért helyesebb az eredeti változat. Szerinte azért, mert Isten igenis engedi az embert kísértésbe esni, Isten gyakran állítja az embert mindenféle próbák elé. Ha belegondolunk, igaza van Vladár Gábornak. Már csak azért is, mert próbák által, hosszútűrés által erősödik a hit. Magyarul: teher alatt nő a pálma. Ha nincs elég teher, Isten majd ad. De ad elég eszközt, képességet arra is, hogy az egyén győztesen kerüljön ki a kísértések elleni harcból. Ha belegondolunk, tavaly ez a Miatyánk- reform nem volt vezető téma a fősodratú magyar médiában. Merthogy a magyar lakosság igen kis hányada