Írott és elektronikus média régen és ma

Érdekes cikk jelent meg a História történelmi folyóirat 2002/1.számában,Nyers Rezső tollából. A 68-as magyar gazdasági reform egyik szellemi atyjaként ismert politikus a magyar rendszerváltás nemzetközi hátterét elemezve írja:"Maga Gorbacsov gyakorlatilag egy második helsinki találkozóban akarta realizálni a továbblépést,de ehhez csak az olasz vezetőket sikerült megnyernie."(19.o.). Hát,ezt annak idején nem kürtölte világgá a hazai média... Jellemző ez amúgy Mihail Gorbacsovra. Ő őszintén hitt a szocializmus megreformálhatóságában. Azt gondolhatta,elég,ha mostantól betartjuk az emberi jogi törvényeket,és nemzetközi szerződésekkel garantáljuk a status quot. Csakhogy az USA és a kelet-európai ellenzék már többet akart. Rendszerváltást. Gorbacsovon túllépett a történelem. 

Kína gazdasági sikerének okát már sokan,sokféleképp elemezték.Érdekes elolvasni Jordán Gyula írását a História történelmi folyóirat 2002/1.számának 3-6.oldalán.Jordán Gyula történetileg elemzi Kína 20.századi fejlődését,s a zsákutcák (nagy ugrás,kulturális forradalom) ellenére optimista. Úgy véli,Kína békés politikai rendszerváltással felzárkózhat a kistigrisek mellé. Szerző optimizmusa a cikk megjelenése óta nagyrészt igazolódott. Van egy mondat ebben az írásban,amin érdemes ekgondilkodnunk. A szocializmus idején a szovjet tömb országainak munkaereje 75 százalékban az iparban tevékenykedett,míg Kína munkaerejének 75 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A szocializmusban az ipar a hagyományos iparágakat és az azokkal foglalkozó gyárakat jelentette. A kínai munkaerőnek nem kellett végigszenvednie a hagyományos iparágakról a 21.századi iparra- inkább jobb úgy nondani:iparból a tercier szektorra való átállást. A világ legnagyobb országának lakossága jelentős részben a mezőgazdaságból

Ungváry Krisztiánnak, a neves történésznek jelent meg cikke a História történelmi folyóirat 2005/3. számában. Ebben olvashatunk egy megkapó leírást arról, milyen is volt ebben a sorsdöntő történelmi pillanatban a budapesti lakosság hangulata. Egy Szalay István nevű zászlós arról számol be, hogy december 25-én az emberek hozták nekik a bejglit, diósat, mákosat, és arról érdeklődtek, milyen a hadihelyzet. Ungváry Krisztián idézi Szalayt, aki szerint a lakosság nem az összeomlásra várt. A bajok karácsony után kezdődtek, amikor is megszűnt a szervezett élelmiszer-ellátás. a szovjetek ráadásul elfoglalták a közművek irányítóközpontjait, minden megszűnt:áram, gáz, víz. Ekkor, a városi életfeltételek eltűnésekor ébredtek rá a pestiek, hogy miféle történelmi zavarosba is csöppentek. Ungváry Krisztián írása remek, minden történelem iránt érdeklődőnek csak ajánlhatjuk. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Biztosítsd magad! biztositasiszemle.hu

A História folyóirat megszűnésével a magyar történettudomány gyógyíthatatlan veszteséget szenvedett. De nézzük a történelmi folyóirat virágkorát, az 1990-es éveket! Az 1994/5-6. szám tartalmából: - A szarajevói merényletről szól Szász Zoltán írása. Kiderül, hogy a középiskolai tankönyvek fényévekkel vannak lemaradva a kutatás mögött. A tankönyvek szerint egy Fekete Kéz nevű szervezet tagja volt Gavrilo Princip, itt erről szó sincs. Az Egyesülés vagy Halál nevű szervezet követte el az első világháborút kiváltó terrorcselekményt, mely szervezet hátterében az Ifjú Bosznia nevű, méginkább kiterjedt szervezet állt. - Kronológia az első világháború előzményeiről, 1894-1914. - Magyarország számára káros vagy hasznos volt, hogy a Habsburgok uralták? Ez a mai napig vitatéma a történetírásban. - Varga J. János írása a Habsburgok 18. századi reformterveiről, különös tekintettel az adópolitikára. A magyar nemesség nem volt hajlandó adózni. - Vörös Károly cikke Ferenc József egyéniségéről. Lehet,

A História Magyarország legrégebben létrejött történelmi folyóirata. Az 1981/1.szám tartalmából: Ki volt az első Buda 1686.évi visszafoglalásánál- Barta János írása A budai ostrom és a numizmatika Meggyilkolták-e a 19.századi magyar politika egyik vezető alakját, Teleki Lászlót? Matuska Szilveszter merényletéről. Miért nem bombázták az amerikaiak Auschwitzot? Az ókor hét csodája bélyegeken