Bejegyzések

rádió címkéjű bejegyzések megjelenítése

Emlékezzünk Lator Lászlóra!

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenképp ezzel a cikkel kezdj

Az egész világ az orosz-ukrán konfliktus miatt aggódik. Talán még van remény...

 A világ minden vezető sajtóorgánuma, internetes portálja, televíziója, rádiója az orosz-ukrán válság fejleményeit hozza vezető anyagként. Február 22-én az orosz csapatok megindultak a két, kizárólag Oroszország által elismert köztársaság felé, hivatalosan azért, hogy ott békefenntartói szerepkört töltsenek be. Közben összeült az ENSZ BT, az EU és a NATO pedig folyamatosan arra biztatja a két országot, találjanak valamilyen diplomáciai megoldást.  Talán még van remény arra, hogy nem a fegyverek ereje fog dönteni. Talán még van remény arra, hogy a diplomácia megakadályozza civilek halálát, a menekülhullámot. Kelet-Európa történelme annyi szenvedéssel van teli, ne szaporítsák most ezek számát. Legyen béke! 

1998:Egy nagyon őszinte tanulmány a debreceni értelmiségről

 A Debreceni Szemle című tudományos-kulturális folyóirat 1998/1.számának 82-94.oldalán olvashatjuk Bényei József:Az alkotó értelmiség szervezeti kezdeményezései Debrecenben 1957-1978 között című tanulmányát. Nagyon komoly,őszinte,a vizsgált témát több szempontból is körbejáró írás ez,méltó az alaposabb olvasásra. Megtudhatjuk,milyen élénk szellemi-egyesületi élet volt Debrecenben a Horthy-korszakban (hozzátehetnénk:és elképesztően fejlett sajtó!),megismerhetjük az Ady Társaságot,együtt érezhetünk a művészklubjának érdektelenségét elszenvedő,majd Szegedre költöző Mocsár Gáborral. Elgondolkodhatunk azon,hogy 1956 után mennyire félhetett a hatalom az értelmiségtől,ha még egy napilapot sem engedett...Megtudhatjuk,miért indult kétszer is útjára (1972,1979) a Debreceni Kör. Nagyon önkritikusan jár el Bényei József,amikor nem kizárólag a kommunista apparátus nyomását,hanem a debreceni értelmiség részéről jelentkező bizalomhiányt is felsorolja a megszűnés okai között. Sőt,saját,nem mindig előr

A média ellenséges a labdarúgó Szuperligával szemben. Vagy mégsem?

 Bekövetkezett az,amit vezető labdarúgó-szakemberek már évek óta jósoltak. Kettészakad az európai labdarúgás. 11 topklub bejelentette:megalakítják a húszcsapatos Szuperligát,azaz egy mindentől és mindenkitől független európai topbajnokságot,meghívásos,licenc-birtoklós rendszerrel. Az UEFA nemtetszését fejezte ki,korábbi éljátékosok leplezetlen csalódottságuknak adtak hangot. De hogyan reagált a hírre a média? Szemlézve a nagy nyugati sajtóorgánumokat,többnyire negatív a reakció. Egy ilyen új Szuperliga létrejötte ugyanis alapvetően rendezi át a sportközvetítések piacát. Az lesz a nyerő csatorna,akik irdatlan eurómilliókat kifizetve megszerzi a Szuperliga meccseinek közvetítési jogát. A BL-ha egyáltalán megmarad-jóval alacsonyabb rangúvá válik,ebből adódóan kevesebb nézőt is vonz,az Európa Liga pedig teljesen eljelen téktelenedik.  Vagy mégsem?Van esély arra,hogy a BL-illetve EL-meccseket közvetítő televíziók,rádiók megőrizhessék táborukat,illetve hirdetési bevételeiket. Több,futball-ha

Honnan ered "rádió" szavunk?

 A Magyar Nyelvőr c. kitűnő folyóirat 1966.2.szamában olvashatjuk Fodor István tanulmányát,amely arról szól,honnan ered "rádió"szavunk. A korabeli tudományos közvélemény Branly francia fizikusnak tulajdonította a szót. Branly volt az,aki a rádió egyik fontos alkatrészét,a koherert feltalálta. Fodor István azonban nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot. Átnézi a korabeli írott sajtót,jogszabálygyűjteményeket. A népszerű sajtóban,Fodor kutatásai szerint,1924-ben vált használttá a szó,nyilván jobban tetszett az újságíróknak,mint a drótnélküli és egyebek.Ám "rádiotelegráf"összetételben már 1917-ben használta a szót egy jogszabálygyűjtemény. A tanulmány olvastán nekem az jutott eszembe,milyen nehéz is kutatni a modern média és tömegkommunikáció történetét. Hogy miért?Az elképesztő anyagbőség miatt. Meg tudná valaki biztosan mondani,mikor használták először ebben a formában a "tévé",a weboldal", a "netezni"szavakat,vagy éppen a "hívlak m

Interjú Marconival, a rádió feltalálójával- New-York Tribune, 1912.április 14.

Guiglielmo Marconi, a rádió feltalálója, mára legendává nemesedett, ám egyike volt azon kevés feltalálónak, akik már saját korukban szédítő karriert futottak be. Kate Carew újságíró, később az első női karikaturista, a 20.század eleji amerikai média fontos és egyre fontosodó alakja, interjút készített a Mesterrel, mely megjelent a New-York Tribune 1912.április 14-i számában. Maga az interjú mai szemmel inkább megmosolyogtató, ugyanis arról szól, milyen nehéz interjút készíteni egy feltalálóval. Kicsit posztmodernes, de attól még elvezhető. Carew nem készített vezérfonalat, inkább összevissza kérdezgette Marconit, olyanokról, hogy hisz-e a spiritizmusban, meg hogy melyik nemzetnek köszönhet legtöbbet. Marconi, természetesen, Olaszországot említette. Szóval, mai olvasó szemével az egész nagyon irodalmi, ugyanakkor eléggé döcögős, csikorgós, szerintem nem menne át vele egy mai kommunikáció-szak vizsgáján. Fejlődik az újságírás is. Na. New Yorkot pedig akkoriban még kötőjellel írtak. H

Mennyit költöttek reklámra 2001-ben?- Kreatív Intern, 2001/24-2002/1.

A Kreatív Intern című folyóirat 2001/24- 2002/1. számának 12. oldalán látható egy táblázat, mely azt mutatja, hogy az egyes médiatípusokban mennyi reklámbevételt generáltak a magyarországi vállalkozások. Legtöbbet televíziós reklámokra költöttek, több, mint 125 milliárd forintot, ezután a napilapok következnek 32 milliárd forinttal, de közel vannak a folyóiratok is, 31 milliárd forintos reklámbevétellel. Messze emögött kullog a közterületi reklám, 16 milliárd forinttal, a rádió (12 milliárd forint kerekítve), kábeltelevíziók összesen 5 milliárd forintos bevételre tettek szert, míg a mozikban csak 870 millió volt az éves bevétel. Egy Indoor nevű platform pedig 395 millió forintot kasszírozott... voltaképpen nem változott az ábra mai napig sem. Csak éppen az internet kissé felkavarta a dolgokat. Ma már internetes reklámra költenek a legtöbbet a cégek. xxxxxxxxxxxx Könyvhöz mit szólsz? konyv-ajanlo.blogspot.com

Sokat tévézünk- Mediapiac.com, 2015.május-június

Jó kis folyóirat ez a Médiapiac.com, igazán releváns információk található benne Magyarország és a világ médiafogyasztási szokásairól. Nekem a 29. oldalon megjelent adatok tágították tágra a pupilláimat, merthogy 2014-ben Európa napi 3 óra 13 percet tévézett fejenként. Ez egy héten 22 óra 31 perc. Azaz: minden héten majd egy napot tévézik az átlageurópai. Az átlagamerikai még ennél is többet. Az emberek már médiában élnek. Nem nézik-olvassák-hallgatják a médiát, hanem abban élnek. Nem életünk része lett a média, hanem mi lettünk a média részei. És ez még csak a tévé, ebben nincs benne a számítógép, a rádió, az újság, a könyv, meg az egyéb. Elképesztő, megdöbbentő. Ugyanakkor valahol jó is, mert gazdasági lehetőségeket nyújt mind a médiaszolgáltatóknak, mind pedig az egyéb piacokon tevékenykedőknek. Csakhát az egyén, az egészség...mind kárát látja. Egy évben közel ötven napot tévézünk. Ez a legpreferáltabb tevékenység Európában.