Bejegyzések

költő címkéjű bejegyzések megjelenítése

Emlékezzünk Lator Lászlóra!

 2023-ban itthagyott bennünket Lator László, a magyar irodalom doyenje,költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, rádiós és televíziós műsorvezető.  És elképesztően jó előadó.  Azt gondolom, a magyar sajtó -és médianyilvánosságban kevés méltó emlékezés született róla. Ezek egyike a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számának 28-29. oldalán található írás. Kőrizs Imre: Az anyagelvű metafizikus. Lator László ( 1927-2023) című írása máltó nekrológ erről az igazi szellemi emberről.  Feleleveníti Lator legendás műfordítói szemináriumát, mely sokkal inkább magáról az igazi költészetről szólt, anekdiktus tudását a korabeli költőlegendák ifjúkori botladozásairól, valamint bepillanthatunk a hullamhegyekkel- és völgyekkel teli életútba, például azon pillanatba, amikor Latort pesszimizmus miatt letiltották,megélhetését, hivatasának gyakorlását próbálták ellehetetleníteni.  Kőrizs Imre cikke valóban méltó megemlékezés. Aki Lator Lászlóról szeretne tudni valamit,mindenképp ezzel a cikkel kezdj

Egy újfajta Goethe-értelmezés

 Johann Wolfgang Goethét az európai irodalom talán legnagyobb alakjának tartjuk ( Shakespreare és Szophoklész mellett), mégis, valahogy nehezen sikerül őt igazán "vegészben" értelmezni. Egyesek parókás udvari lakájnak mutatják be, aki verseivel,drámáival folyton csak hatalmasokat szolgált, mások nőbolond értelmiségi lovagocskának ábrázolják. Valahogy az emberi arcát eddig sehogysem kapta meg az utókortól.  Az Alföld irodalmi folyóirat 2000/3. számában olvasom Tábor Ádám: A goethenyár című versét. Ebben a költő egy teljesen újfajta Goethe-értelmezést kínál nekünk, Olvasóknak. Goethe ebben a beállításban panteista romantikus. És ezt a romantikus, természetszerető lelkületet a költő, Tábor Ádám is átveszi. Ez az ő sajátos, egyedi és megismételhetetlen Goethe-élménye. Akik érdeklődnek a német irodalom, vagy a 18-19. századi európi irodalom iránt, azoknak feltétlen ajánljuk olvasásra a verset, akik pedig más irodalmi érdeklődéssel bírnak, azoknak meg azért, mert a vers jó.  Amúgy

Veres Péter előtt tisztelgett Kányádi Sándor

 Veres Péter a huszadik századi magyar történelem jellegzetes alakja volt. Baloldali meggyőződésű íróként bírálta a Horthy-rendszert, sürgette a meglehetősen szegény magyar parasztság földhözjuttatását. A háború után a Parasztpárt vezetője volt, a koalíciós egyeztetéseket követően a hadügyi tárca jutott neki, a sajtóban ekkor rosszízű viccek céltáblája lett.  Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1. számában Kányádi Sándor, a fiatal erdélyi költő három verssel üdvözli az  Veres Pétert. Az Akik a képből mindig című szonett azokról szól, akik kiválóságuk folytán nem férnek bele semmilyen sablonba, előre kialakítoott képbe. Az Ahogy az aratók című vers Veres Péternek a földművesekhez közeli életét idillizálja. . Az Eső című alkotás pedig a földről ,mint transzcendens létezőről szól.  Szerintem bármelyik alkotó büszke lehetne arra, ha ilyen emlékverseket, tisztelgő műalkotásokat kaphatna az utókortól.

Tandori Dezső filozofál pontokról,vonalakról, és körökről

 Tandori Dezsőt (1938-2019) általában költőként tartja számon az irodalomtudomány. Pedig esszéistaként is jelentőset alkotott. Az Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2003/4. számában jelent meg A " geometria".Felvettem egy rendszert című esszéje.  Tandori arról gondolkodik, létezhet-e ( platóni értelemben, de ezt nem mondja ki) ideális pont, kör, vonal. Arra a következetetésre jut, hogy mivel minden egy pontból indul ki, nem létezhet. A geometriai alakzatok pusztán fakticitásukban léteznek, nincs ideájuk. De ez csak a végkövetkeztetés, vagy pedig az sem. A lényege ennek a prózai műnek a Tandori-féle szellemesség, a mindenféle metafora, a főnevesített szavak, a játék a nyelvvel. Amely ( valamilyen oknál fogva) itt nem jelöl. Hiszen nincs távolság.  akkor meg minek jelöljön bármit is. 

Már az 1960-as években szűknek érezte a világot az értelmiség

 A kulturális és közéleti sajtóban, médiában mostanában elterjedt az " összement világról", a "világfaluról" szóló narratíva-sőt, mára kicsit közhelyessé is vált, nem is illik már erről írni-beszélni, úgy agyontárgyalták a problémát. Mindebből könnyen támadhat az benyomásunk, hogy ez a furcsa összementség-érzés, ez a világfalu-fíling valami 21. századi dolog és az internettel került be a hazai és nemzetközi közgondolkodásba. Pedig távolról sincs így. Az emberek már az 1960-as években, a nemzetközi hírszolgálatok egyre nagyobb méretűvé válásától érezhették, hogy olyan a világ, mintha bejönne az ablakon, és olyan az ablak, mintha bejöhetne rajta a világ. Ez az érzés pedig nemegyszer megjelent a sajtóban, médiában is. Például a Tiszatáj kulturális folyóirat 1966/1. számában olvashatjuk Lődi Ferencnek ( a nevét mára elfeledtük, kitűnő költő és újságíró volt, 1926-1997 között élt Szegeden) A glóbus a tenyeremben című verse. Ebben a költő a mindenféle újságok olvastával ú

Egy lázadó generáció megszelidült álmai

 Az Alföld folyóirat 2022/1. számának 30-31.oldalán olvashatjuk Purosz Leonidasz kitűnő versét,melynek címe:Mi,akik nem vagyunk pszichopaták. A vers egy hajdan lázadó,a világot jobbá tenni akaró generáció megszelidült álmairól szól. Az egykor sokat vitatkozó,idealista,senkit és semmit nem tisztelő,mindenre kontrázó értelmiségi fiatalok pár évtized múltán gyermekes családapává szelidültek/értek,a srácok felnőttek,belenőttek a realitásokba,érzelmi világuk is árnyalttá vált. Olykor azonban elegük van az egészből,néha álmodoznak arról,hogy újra fiatalok lesznek.  A vers kitűnő,mindannyiunkról szól. Az a kérdés azoban felvetődik:amit Purosz Leonidasz leírt,nem az a természetes?S nem az a természetellenes és groteszk,ha valaki középkorúan is bennemarad a fiatalkori világjobbítás állapotában? A címben szereplő " pszichopata" szó a társadalmi szintű tudathasadásra vonatkozik. 

Így készül a vers-Illyés Gyula szerint

 Számtalan költő leírta-vagy próbálta leírni- már, hogyan " készülnek" a versei, legnevezetesebb ezen alkotások között Weöres Sándor:A vers születése című doktori disszertációja. Weöres szerint a vers a ritmusból, a zenéből születik, valami furcsa, a lélek mélyésről feltörő ritmusból.  Illyés Gyula kissé másképp gonodlkodik erről. A Tisztatáj című, méltán rangos irodalmi folyóirat 1973/9. számának 46-47.ooldalán olvashatjuk az Élmény és vers. Utószó egy verseskönyvhöz című írását. Ebben azt írja: "A vers két fordulóval készül. Az emberből egy közlendő kitürekszik...". Illyés szerint tehát valamiféle gondolat az, ami teremti a verset. Magát a művészeti alkotást pedig a költő a "második körben" teremti, amikor is verssé formázza a gondolatot.   Nem hangzik ez nagyon "intellektuláisan"? - kérdezem magamtól, mint 21.századi Olvasó ( és versrajongó).Arra a következtetésre jutok, hogy nem. Az úgynevezett öszötönös művészet- ha egyáltalán létezett- legk

Egy magyar költő írta le, miért is tesz jót a munka az embernek

 Sokan- munkapszichológusok, közgazdászok, orvosok, vállalkozók- próbálták már megfogalmazni, miért is tesz jót az embernek az aktív élet, azaz a munka. Találtam egy verset, magyar költő írta, még a magyar irodalomban is kevéssé ismert, de mindennél találóbban megfogalmazza, miért is kell az embernek dolgoznia, alkotó munkát végeznie. Veress Miklós:Munkadal című népies-realista verse a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat 1977/3. számában jelent meg.  Van benne négy sor:"...őrölj,malom,őrölj/mert aki nem őröl/abba a nagy csendbe/úgyis beleőrül...".  (A malom itt metafora, az embert jelképezi). Pontosan erről van szó,. . A nem dolgozó ember elveszíti kapcsolatát a világgal, csend-élete lesz, körbeveszi őt a csendes érdektelenség. Ezt az emberi lélek nehezen viseli, mert az ember társas lény, arra teremtetett, hogy együtt legyen, kommunikáljon más emberekkel.  különösen nyugdíjba vonuláskor tapasztalja meg sok ember az elhagyatottság, feleslegesség érzését.  Napjainkban, ami

Randall Jarrell amerikai költő verse a szenvedéshez való viszonyunk változásáról

 A Nagyvilág világirodalmi folyóirat 1970/7.számában jelent meg Randall Jarrell amerikai költő A régi és az új mesterek című verse. A műfaj gondolati költemény,szabadversben írva.  Jarrell a középkort eszményítve látja. Ez az a kor,legalábbis szerinte,amikor a festőművészek még őszintén átérezték Krisztus szenvedését. Az első versszakban a Szent Sebestyént átfúró lándzsa idézi fel a legnagyobb szenvedéstörténetet. Van der Goes:Jézus születése című képén pedig minden egyfelé mutat. Aztán jön a reneszánsz,Veronese,aki játszadozó kutyákat fest Krisztus keresztje alá. Aztán a világ fokozatosan humanizálódik,az ember egzisztenciális szenvedése kerül középpontba. Aztán már nem az egyes ember,hanem az emberiség,mint egész;nem egyes országok,népek,hanem az egész Föld.  Jarrell hosszú költeménye olyan,mint egy kis kultúrtörténet. Az irány,a költő szerint egyértélmű. Az ember gondolatvilága elszakad a spirituális tartalmaktól,az anyagiak felé fordul,profanizálódik,saját szenvedését pedig elvisel

Egy elfeledett költő zseniális versben emlékezik Ady Endrére

 Az Új Írás folyóirat 1977.novemberi számában jelent meg Békési Gyula:Ady örököse című verse. A mű annyira zseniális,hogy az alkotó is megér néhány mondatot. Békési Gyula(1924-2003) a magyar irodalom második-harmadik vonalához tartozó zsenik egyike. Eredetileg villanyszerelő volt,nyugdíjazásáig dolgozott is szakmájában. Példaképének József Attilát tekintette-örömteli és ironikus,hogy megkapta a József Attila díjat.  Az Ady örököse című vers arról szól,milyen érzésvilágot hagyott a magyarságra Ady Endre. Nem a kulturális hagyomány áll a középpontban,hanem azok az apró világlátás-nüanszok, pazar benyomások,amelyeket Ady hozott felszínre verseinek értő Olvasóiban.Ami a formát illeti,három részből áll a vers,az első kettő rímes,a második rímtelen szabadvers. A rímek elképesztően eredetiek-nem írok példát,keressék meg a művet,higgyék el,megéri! Szóval,Békési Gyula szerint Ady új életérzéseket hozott a magyarságnak.Hogy egyszerre érezzenek tüzet és vizet. Egyensúlyozzanak lét és nemlét határ

Irodalom és magánélet:Kazinczy Ferenc szeretett flörtölni.Csokonai Vitéz Mihály szintén

 Vargha Balázs:Eurydice c.tanulmányát olvasom az Új Írás című irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat 1975/3. számának 61-72.oldalán.Lehengerlő,megdöbbentő-nincsenek rá szavak. Ha ez a sztori mai,21.századi ismert emberekkel esett volna meg az összes sajtó-és médiatermék azonnal ráharapna. Szóval,Kazinczy Ferencről,az eddig igencsak aszketikusnak ismert költőről,nyelvújítóról és szellemi vezetőről kiderül,hogy nem állt távol tőle egy kis flört. Bár udvarolt Török Sophie-nak-a család eredetileg a nővérét,Susanne-t akarta a költő nyakába varrni házasság céljából- bele-belefért az életébe némi múló kis románc. A tanulmány szerint 1802-ben Félixfürdőn,az abban az időben a magyar társaság krémjét vendégül látó gyógyfürdőben gyógyította a bal karját,a nagy gyógyulás közepette pedig összeismerkedett a Sárosy házaspárral. Pár nap múlva már folyton hármasban látták őket,s ez a tény-bár ezt nem írja Vargha Balázs-a kor prűd és pletykára éhes közvéleményét igencsak elgondokodtatta...Kazinczy bel

Az a híres utolsó két sor Nagy László versében

 Nagy László a huszadik századi magyar költészet emblematikus alakja. Egyik legismertebb verse az Adjon az Isten,a költő maga is előadta rádióban, tv-filmen,mondenfajta akkori médiában. Az Új Írás c.folyóirat 1975.máciusi száma is közölte. A Színészkirály,Latinovits Zoltán is sokszor szavalta színpadon. A vers két utolsó sora("...adjon úgy is/ha nem kérem") azonban sok találgatásra ad okot. Miért nem akar a költő kérni Istentől?Megingott hitében?Világias lett?Nagy László személyiségét és életkörülményeit ismerve ez nem valószínű. Akkor mi történt? A választ a vers keletkezési évszáma adja meg:1944. A második világháború tombol,igaz,a szövetségesek állnak nyerésre,de a vége még nagyon-nagyon messze.Magyarországon német megszállás,majd októbertől nyilasuralom. Délről pedig jön a szovjet Vörös Hadsereg,"felszabadítani",tudjuk,milyen következményekkel. Sok ember,nem alaptalanul,úgy érezte,eljött az Apokalipszis ideje. Nincs mód kérni Istent,nincs mód imádkozni. Olyan tö

Ady Endre szerelmei,no meg sok-sok érdekesség

 A Nők Lapja Évszakok 2019.nyári számában olvashatjuk Lénárt Emese cikkét A táltosköltő szerelmei címmel. Nagyon érdemes elolvasni mindenkinek,aki kicsit is foglalkozik irodalommal,vagy valami módon megragadta őt Ady Endre költészete és/vagy személyisége. Ebben a cikkben az is találkozhat újdonságokkal,aki hivatásszerűen műveli az irodalmat. Jómagam például nem tudtam,kicsoda is az a bizonyos Kíváncsi Ili,mint ahogy Rienzi Máriáról sem hallottam még soha(utóbbi,mint a cikkből kiderül,kupléénekesnőként kereste kenyerét). Nem tudtam,hogy nem Ady adta Lédának a magyar irodalomból ismert és elismert becenevét,mint ahogy nem voltam tisztában azzal a halálosan komoly okkal sem,ami miatt Léda hazajött Párizsból. Ismeretlen volt előttem Ady és Kaffka Margit meglehetősen zavaros románca(Kaffka Margit szeretett volna Ady felesége lenni,csakhogy Ady elállt a lánykéréstől. Bennem felmerül:a két,tragikusan fiatalon elhunyt literátor-zseni vajon megmenthette volna egymást?). Arról sem tudtam,hogy Ad

Illyés Gyula világirodalmi rangú verse Tihanyról

 A Somogy című folyóirat 2009/1. száma közli Illyés Gyula:Tihanyi barátaimhoz című versét,mely szerintem világirodalmi rangú. Miért is? Egyrészt azért,mert úgy érzékelteti Tihany és a Balaton vidékének exkluzív hangulatát,hogy mellőzi a magyar költők által ezekhez társított toposzokat. Nincs nádas,visszhang,halász,magyar tenger,semmi ilyesmi. Ennek a költeménynek saját világa van,saját metaforákkal és szimbólumokkal. És Illyés Gyulától szokatlan vidámsággal,szarkasztikus iróniával. Már a "barát"illetve később előforduló "kortársaim"szavak jelentéstartalma is eltér a megszokottól,hiszen nem költőket,írókat,egyéb művészeket és értelmiségieket jelölnek,hanem az örök dal és a folyton zengő ének művészeit:énekesmadarakat. Akik pedig az örök fiatalságnak,folytonos megújulásnak szimbólumai. Az idősödő Illyés Gyula kiszabadult az irodalommal és politikával fojtogató Budapest szorításából,Tihanyba utazott, és újra fiatalnak,lendületesnek érzi  magát. Ehhez a lendülethez pedi

Vajna Ádám verse a Jelenkor folyóiratban

 A Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat 2020.októberi számában, az 1064-1065.oldalon olvashatjuk Vajna Ádám:A nemzeti költészet című versét. A mű maga három részből áll, melyek a "lehetőség" alcímet viselik. Miről is szól ez a vers? Nyilván minden értelmezőnek másról és másról. Nekem arról, hogy még maga a fogalom sincs tisztázva: mi az, hogy nemzeti, és igen, korunkban már az sem egyértelmű, mi az a költészet. A közönség pedig, aki Petőfit még ünnepelte, ma összezavarodva áll a különböző tanok, kulturális produktumok, rendezvények, megmondóemberek eleven dzsungelében.  Ilyen körülmények között óhatatlanul is bekövetkezik az elfordulás. A közönség olyanokat keres, akik kielégítik a már meglévő hagyományra alapozott ízlését, a költő pedig maga útján járva, magának ír. Voltaképpen íróasztalnak alkot, még ha Vajna Ádám versében ez így nincs is kimondva.  A költemény kitűnő, nagy mélységben tárgyalja ezt az egész kultúránkat érintő problémát,ajánljom minden irodalombarátnak,

Hogy Bukowski szerint kitől kell óvakodni és miért- Irodalmi Szemle,2016.november. Amúgy ki az a Bukowski?

Ahogy olvasom a régebbi folyóiratokat, rábukkantam egy zseniális Bukowski-versre az Irodalmi Szemle 2016.novemberi számában. Címe: A tömeg géniusza. Őszintén szólva, nem tartozom a jó öreg Charles bácsi rajongói közé, erről most nem is beszélnek, csak azt a két sort emelném ki a versből, ami élethelyzetemnek köszönhetően legjobban megfogott: "óvakodj azoktól, akik szilárd tömegekre vágynak/ mert egyedül semmit sem érnek". Hú, de igaz, sok politikusra, meg egyéb népszerűséghajhász emberre. Amúgy az egész vers kiváló. Amúgy ki az a Bukowski? Amerikai költő, te kis buta! Irodalmi Szemle, 2016.november, 3-4.o.

Budapesti Napló, 1907.szeptember 21.

Ady Endre legnagyobb tragédiája, hogy nem volt jó ember. a költői zseni mellé nem társult kellő empátia, társadalomérzék. A géniusz elvérzett az élet útvesztőiben. Jól mutatja ezt a Budapesti Naplóban 1907.szeptember 20-én kelt cikke is. Ady ebben az írásában egy papot dicsőít, aki szembefordult saját egyházával. Állítólag Törökszentmiklóson szolgált ( ezzel Ady leleplezi az illetőt, hiszen nem valószínű, hogy 1907-ben sok pap szolgált volna  Törökszentmiklóson), követelte, hogy osszák fel a katolikus egyház földbirtokait. Az igaz, hogy ebben az időben a katolikus egyháznak irtózatos méretű birtokai voltak, de ez az egész nem a földosztásról szól. Ez az 1907-es cikk a magyar kultúrharc egyik első megnyilvánulása. Ady és idealista szabadkőműves köre szekularizálni akarta a magyar társadalmat. Eltörölni a szakrális értékeket, egy felvilágosodáson alapuló ideológiát általános érvényre emelni. Sajnos, a Budapesti Napló teret engedett ennek az eszmeiségnek. Mindezen túl: a cikk hangvéte

Juhász Gyula elégikus verse- 3 Havi Szemle, 2017.szeptember

A 3 Havi Szemle Aradon ( ma Románia...) megjelenő kulturális folyóirat, s jó ötlet volt a szerkesztőktől, hogy nem  " Negyedéves Szemle" címet adták a sajtóorgánumnak, mert így, számmal, sokkal figyelemfelhívóbb...A 2017.szeptemberi számának hátoldalán olvasható Juhász Gyulának, a magyar irodalom sokáig méltatlanul elfedett klasszikusának Ősz című elégikus verse. Az első strófa inkább a nyárutó-őszt, a második versszak inkább a télelő-őszt mutatja be, nagyon szemléletes metaforákkal. Nagyon jó ötlet, hogy Juhász Gyulát, a Nyugat korszakának oszlopos egyéniségét együtt, egy folyóiratban szerepeltetik a kortárs költőkkel. Így kiderül, ki a jobb... xxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ha könyvek érdekelnek: konyv-ajanlo.blogspot.com

Gömörország, 2010.tél

A Gömörország Szlovákiában megjelenő, rendkívül színvonalas magyar nyelvű kulturális folyóirat. Alcíme: " Az északi magyar peremvidék fóruma". A 2010.téli szám tartalmából: A Felvidék magyarságának meg kell találnia önmagát. Sziklai Viktor levelei gróf Andrássy Györgyhöz (1848-49). Tompa Mihály, a sokáig elhallgatott költő, élete végéig kötődött Gömör vármegyéhez. Jókai Mór látogatása Gömörben Madách politikai világképe a Mózes című mű alapján. Hírek, aktualitások a szlovákiai magyarság életéből.