Írott és elektronikus média régen és ma

 Amint azt a világ minden írott sajtó-és médiaterméke, és hírportálja közölte:2022.május 13-án Finnország kormányfője kérte,hogy az országot vegyék fel a NATO-ba(jómagam az origo.hu portálon láttam a hírt, megtekintés 2022.május 13,,14 óra 14 perc). Pontosabban:ez még nem hivatalos csatlakozási kérelem,hanem a finn elnők egy nyilatkozata.  Más körülmények között azt mondanám:Isten hozott,kedves Finnország! Csakhogy a csatlakozási kérelem beadásának hátterében az orosz-ukrán háború áll. Finnország azért adja fel második világháború óta fennálló semlegességét,mert nem érzi magát biztonságban.Ez az orosz-ukrán háború hatása. Oroszország máris bejelentette válaszlépését:elzárja a gázt. Véleményem szerint Putyin ezzel hatalmasat hibázik. Elveszíti azt a maradék,icipici bizalmat,ami vele kapcsolatban még fennállt. Valószínűleg Svédország is benyújtja NATO-csatlakozási kérelmét. 

 Bekövetkezett, amitől tartottam. 2022. április 11-én reggel az európai sajtó és média rendkívül rossz hírt közölt: a bizonytalan státuszú Dél-Oszétia becsatlakozna Oroszországba.  Hogy miért rossz hír ez? Az ukrán háború miatt. Most, hogy a közép-ázsiai, sokszor bizonytalan státuszú területek, államok látják, hogy Putyin katonai győzelme már nincs messze, hát bejelentkeznek ők is a koncért. Az Ukrajna nevű tortából ők is kérnek egy kicsit.  Ez nagyon rossz hír, ezt nem szabad engedni. Már most közölni kell Bibilov dél-oszét elnökkel ( aki amúgy választásra készülvén, kizáratta az összes ellen induló jelöltet, biztos, ami biztos...), hogy a nemzetközi közösség nem fog elismerni egy efféle egyesülést, akár népszavazással történik, akár elnöki rendelet vagy parlamenti határozat útján. Ez nem lehet pálya az amúgy nem túl erős gazdasági helyzettel bíró közép-ázsiai területeknek, hogy becsatlakoznak Putyinhoz. Ennek a tendenciának még az előtt véget kell vetni, hogy elkezdődne. Nagyon szigo

 Bali szigetén ( Indonézia) rendezik idén a G20 csúcstalálkozót. A világ leggazdagabb országainak klubja egyelőre Oroszországot is maga soraiban tudja, bár egyre több nyugat-európai sajtótermék közöl olyan cikket, melyben kizárást sürgetnek. Amint azt már több hazai médiatermék megírta ( pl. origo.hu ,  megtekintve 2022.március 23. 14 óra 12 perc), Putyin elnök a G20-csúcson akar tárgyalni az ukrán helyzetről. A nagyhatalmak ennek két okból nem örülnek: - ezen a " rendezvényen" másról, globális gazdasági problémákról szeretnének tárgyalni - nagy esélye van annak, hogy Putyin elnök valami ravasz tervvel próbálkozik, tehát pl. összeköti az ukrán helyzetet más, egyelőre ahhoz nem kapcsolódó dologgal, folyamattal, gazdasági pozíciószerzéssel, magyarán: alku tárgyává teszi Ukrajnát.  Azt gondolom, az ukrán vezetés sem járna jól, ha csak meghívott vendégként, mintegy " extra produkcióként" tárgyalhatna a saját országa békéjéről.  Véleményem szerint a legjobb hely a béketá

 Vége a diplomáciai csatározásoknak. 2022.február 24-én hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi média mindezt különbözőképpen értékeli, általában Oroszországot hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért. Az EU már szankciókat is életbe léptetett.  Mi a média feladata egy ilyen jellegű háborús konfliktus esetén? Semmi több, mint ami amúgy is lenne: csak az igazat! Ellenőrzött forrásokból származó tényeket ismertessenek, kiegyensúlyozottan, normálisan tájékoztassanak. Mellőzzék az érzelmek felesleges felkorácsolását.  És legyen vége ennek a háborúnak. Legyen béke! Minél gyorsabban!  Tárgyilagos információk a háborúról pl. itt . 

 A világ minden vezető sajtóorgánuma, internetes portálja, televíziója, rádiója az orosz-ukrán válság fejleményeit hozza vezető anyagként. Február 22-én az orosz csapatok megindultak a két, kizárólag Oroszország által elismert köztársaság felé, hivatalosan azért, hogy ott békefenntartói szerepkört töltsenek be. Közben összeült az ENSZ BT, az EU és a NATO pedig folyamatosan arra biztatja a két országot, találjanak valamilyen diplomáciai megoldást.  Talán még van remény arra, hogy nem a fegyverek ereje fog dönteni. Talán még van remény arra, hogy a diplomácia megakadályozza civilek halálát, a menekülhullámot. Kelet-Európa történelme annyi szenvedéssel van teli, ne szaporítsák most ezek számát. Legyen béke! 

A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.október 1-i száma címlapon foglalkozik az EU-biztosnak jelölt, de a szükséges támogatást meg nem kapó- azaz:kibuktatott- Trócsányi László esetével. "Politikai lincselés"-nek nevezik az EP eljárását- azt gondolom, teljes joggal. A Trócsányira nemmel szavazók azzal indokolják lépésüket, hogy Magyarország, Trócsányi igazságügyminisztersége alatt, kiadott Oroszországnak két fegyvercsempészt, akikre viszont az USA hatóságai is vadásztak. Miért nem az ameriakaiaknak adtuk ki a bűnözőket? A FIDESZ viszont azt állítja, hogy a valódi indok nem ez, hanem Trócsányi bevándorló-ellenessége. Ezt az álláspontot vallja a Magyar Nemzet cikkírója is. Szerintem joggal. Van ugyanis olyan szabály,miszerint ha egy bűnözőt külföldön fognak el, és sahát hazájában is követett el bűncselekményeket, amelyekért elítélték, akkor saját hazájának kell kiadni. Ez nem mérlegelés kérdése. A magyar Igazságügyminisztériumnak ki kellett adnia a két bűnözőt. Mégpedig a j

Apáti Bence nagyon belepassszol ebbe a műsorba. Van egy eléggé gúnyos, ugyanakkor nem sértő stílusa, amely komoly intelligenciával párosul- utóbbi egyébként természetes kellene, hogy legyen egy médiamunkás esetében, sajnos nem az, Apátinál szerencsére megvan. Szóval, a Hír TV Főhős című műsora rendre rámutat a baloldali média egyoldalúságára, hazugságaira. Most éppen a magyar-orosz kapcsolatok témaköre volt soron. A magyar baloldal rendre azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy túl jó viszont épít ki Putyin Oroszországával ( aggódás a demokráciáért...) A Főhős 2019.május 27-i adása rámutatott, hogy a Gyurcsány-Bajnai időszakban ez a magyar-orosz kapcsolat sokkal szorosabb volt, sőt, mindenféle MALÉV-botrányok is közrejátszottak a két ország viszonyának elmélyülésében. Jó kis műsor volt. Nekem tetszett. Ennyi. xxxxxxxxxxxxx Valami igényesebbet is akarsz olvasni? konyv-ajanlo.blogspot.com

Amint azt a Magyar Hírlap Polgári Közéleti Napilap 2018.május 31-i számában olvashatjuk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A találkozó szívélyes légkörben folyt, de- amint a 3. oldalon közölt Ulicza Tamás- cikkből is kiderül, az USA egyelőre óvatos Magyarországgal. Azért óvatos, mert nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország jó viszont ápol Oroszországgal. Amerika azt nem érti,hogy mi Oroszország torkában élünk, mi nem tehetjük meg, hogy nemet mondunk Putyinnak. Annak a Putyinnak, aki - orosz vezetők közül hosszú idő után elsőként- nem pusztán az erőfölény pozíciójából tárgyal e kis kelet-európai ország képviselőivel. Oroszország Magyarország számára nagyon fontos gazdasági partner. Donald Trump USA-ja is nagyon fontos gazdasági partner. Mi már csak ilyen nyitott gazdaság vagyunk... Az amerikai külügyminisztérium Obama idejéből visszamaradt, Orbán Viktort zsigerből utáló tisztviselői pedig jobban tennék, ha egyszer megpróbálnána

A Magyar Hírlap polgári közéleti napilap nagyon tartalmas és érdekes számmal üdvözli a 2018.esztendőt. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Tuzson Bence szerint nem korrekt eljárás, hogy gyűlöletkeltésnek állatja be Brüsszel a nemzeti konzultációk eredményét. - Vlagyimir Putyin elnök újév alkalmából kifejezte afeletti örömét, hogy Orbán Viktorral a nem éppen egyszerű nemzetközi helyzetben is együtt tudnak működni. - Macron francia elnök ígérete szerint továbbra is folytatják a megkezdett reformpolitikát. - Bővül Magyarországon a családtámogatás köre és összege. Beindul a Könnyű Közmű Program. - Nő a minimálbér, a 2000-es esztendőhöz viszonyítva már a duplájánál tartunk. - Érdekes interjú Szakály Sándor hadtörténésszel: karácsony idején előfordult, hogy még a szemben álló felek is felköszöntötték egymást. Az oroszokra ez a korrektség nem feltétlenül volt jellemző... Sport: A Manchaster United edzője, Mourinho, le akarja igazolni a francia csatárcsillagot, Grizmannt, aki nem keve