Írott és elektronikus média régen és ma

 A Zempléni Múzsa Sárospatakon megjelenő,országos terjesztésű,rendkívül színvonalas tudományos és művészeti folyóirat. Most a  2025.nyári szám tartalmából szemlézünk. Csodálatos,színes festmények illusztrálják a folyóiratot,ezek részben a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének falát ékesítik,részben Szentimrei Mihály örököseinek tulajdonában vannak-Tanulmány Csurka István és a Magyar Írószövetség kapcsolatáról. Nem volt felhőtlen...-Recenzió Fenyő D.György 1200 oldalas,az irodalomtanítás módszertanáról szóló könyvéről-Kökényesi Nikoletta tanulmánya a pedagógiai kommunikáció retorikájáról. Azt vizsgãlja,mit tartanak fontosnak a mai középiskolások egy tanár óravezetésében-Mi a köuművelődés,miért szép ezzel foglalkozni,kik voltak a nagy magyar úttörők-ezen kérdésekkel foglalkozik Balázsi Károly tanulmánya-Hogyan jelenik meg a folklór a mai oktatásban,egyáltalán:létezik-e még a szó igazi értelmében vett folklór?Trencsényi László tanulmányából választ kapunk eze...

 Szeretek régi újságokat olvasni. Olykor gazdagítja történelmi ismereteimet. Madaras József (1937-2007) a huszadik század egyik legnagyobb magyar színésze volt. Megszámlálhatatlan mennyiségű filmben,tévésorozatban játszott. Azt,hogy miféle szerepe volt neki a politikában,nem tudtam. Egészen addig,míg el nem olvastam a Pesti Riport című lap 1993.január 5-i számában Hámori Tibor: Madaras József-kóma után című cikkét. Madaras elmondja,hogy érzése szerint szándékosan mellőzik őt a szakmában,alig kap szerepet,pedig öt gyermeke van. Részletesen szól politikában(azaz azóta már:történelemben) betöltött szerepéről. Madaras az 1980-as évek végén -ekkor már nyilvánvaló volt,hogy a szocialista rendszer akkori formájában nrm életképes-nagy vendégségeket rendezett budajenői házában. Felsorolja kik ültek az asztalánál:mások mellett itt ették a halászlevet vagy a lecsót Grósz Károly,Berecz János,Horváth István,Pozsgay Imre,Csurka  István,Csoóri Sándor. Madaras célja az volt,hogy rávegye Grósz...

 A Kortárs folyóirat 1977/1.száma közli Bertha Bulcsu:A fejedelem sírja felett című novelláját. A történelmi ihletésű cím arra utal,hogy a magyar néphagyomány szerint Árpád fejedelem sírja valahol Óbudán található. A történet ehhez képest igencsak modern. A Bertha család Zuglóról Óbudára költözik egy panellakásba. Csakhogy a lakás kicsinek bizonyul,így aztán megpróbálják elcserélni. Jönnek a vevőjelöltek,egynémelyik igencsak nagyképűen viselkedik,de az a lényeg,hogy senki nem akar a panelrengetegbe költözni. Bertha Bulcsú azonban kap egy lelki kárpótlást:az ablakból minden nap látja,hogyan jönnek-mennek kollégái Budapesten. Látja MGP-t,a híres színikritikust,Ronyecz Máriát,a feleségét,látja Szakonyi Károlyt,Moldova Györgyöt,Csurka Istvánt.  A finom hiperrealista stílusban írt próza szimbolikus. Az óbudai lakás a Kádár-korszak Magyarországát,a csere lehetetlensége pedig a kitörés lehetetlenségét szimbolizálja. Kárpótlás pedig a szellemi élet,az igen magas szintű irodalmunk és s...