Írott és elektronikus média régen és ma

 Már ez is történelem...A Dél-Afrikai Köztársaság a 20.század második felében az aparthaid rendszer elnyomásában élt. 1994-ben azonban megbukott a diktatorikus rendszer (ennek jeleként a sokáig politikai fogolyként börtönben ülő Nelson Mandela lett a köztársasági elnök),s lassan ugyan,de megkezdődött a demokrácia kiépülése. A Newsweek hetilap 1996.január 15-i száma képes mellékletet közöl a Dél-Afrikai Köztársaság átalakulásáról. Szó esik a gazdasági változásokról,az export és import élénküléséről,a modern kommunikációs hálózatok kiépüléséről,s arról,hogy egyre több turista keresi fel a természeti szépségekben gazdag országot. A cikkek nagyon őszinték,igazak. Pozitív módon viszonyulnak a változásokhoz,de nem hallgatják el a    problémákat sem. Ajánljuk a Newsweek vonatkozó számát történészeknek,gazdasági szakembereknek. 

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

 A Nők Lapja (remélem,senkinek nem kell bemutatni...) 1979 évi 36.számában olvasom Szebelkó Erzsébet cikkét,melynek címe:Sem az igazgatónak,sem a portásnak(3-4.o). Nagyon szép,igényes,problémafelvető írás. Három téma köré csoportosul: -A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárában fegyelmit kapott egy munkásnő,mert zöldpaprikát vitt be a munkaterületre. -A cég exportál az USA-ba-külön fotón láthatók az angol nyelvű címkékkel ékes húskonzervek-,de az ottani partner nagyon szigorú,rendszeresen ellenőrzi az üzem mikrobiológiai állapotát. -A nők jóval hűségesebb munkaerők,mint a férfiak. A kapuvári üzem dolgozóinak fele nő. A férfiak hamar továbbállnak,nem bírják a szigorú fegyelmet. Hogy ez miért van,arra nincs magyarázat. Mint jelenség,szerintem a 21.századi HR-esek számára is érdekes lehet...

 Nagyon érdekes, hogy ahány médiatermék, annyiféleképppen írnak arról az állatvédelmi törvényről ,melyet Nagy-Britannia törvényhozása az elmúlt héten (2021.május) fogadott el. Van olyan magyar konzervatív médiaplatform, amelyik az egész ügyet holmi " zöldpárti" nyomulásnak állította be. Van olyan magyar baloldali médiaplatform, amely nagy diadallal ünnepelte, hogy a gerinceseknek most már törvényileg is vannak érzelmeik.  Hogyan is van ez? Jómagam vettem a fáradságot, és utánanéztem a teljes törvényszövegnek. Főbb pontok a következők: 1. A gerinces állatoknak vannak érzelmeik ( szomorúság,, vidámság stb.) és képesek arra, hogy ezt ki is mutassák.  2. Tilos Nagy-Britanniából élő állatot exportálni. Mindenféle élőállatot. 3. Tilos chipeket helyezni a macskákba.  4. Tilos vadásztrófeákat importálni. 5. Tilos főemlősöket háziállatként tartani.  Külön felhívnám a figyelmet a 2. pontra. Ez alapjaiban rengetheti meg Nyugat-Európa mezőgazdaságát- és tegyük hozzá, gasztronómiáját. Leh

 Ha össz-európai ügyekben kívánok tájékozódni,rendszerint az euronews.hu oldalt látogatom. Pontos,nem elfogult,tényközlő. Egyik kedvenc médiapiaci termékem. Nagyon okos,intelligens cikkben számolt be (megtekintve 2021.február 22.,11 óra 06 perc)az euronews.hu hírportál arról,hogy az Európai Bizottság irányelveket fogadott el Európa jövőbeni,a koronavírus-járvány időszakát követő gazdaságpolitikájáról. Ezek között első helyen szerepel a gazdaság újraindítása a Covid-19 járvány után. Engedtessék meg nekem annyi szubjektivitás,hogy elmondjam:Európában mindenki úgy gondolja,hogy újra kell in dítani a gazdaságot.Csak éppen mindenk állam,minden politikai erő és minden egyes személy másképp gondolja ezt az újraindítást. Van olyan ország,amely a belső fogyasztást élénkítené,van,amelyik az exportot. Van,ahol a régi rend helyreállításáról beszélnek a politikusok,van,ahol azt igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel,hogy a járvány után minden másképp lesz. Van,ahol a infokommunikációs szektor erő

A HVG 2019.október 3-i számának 28-30. oldalain olvashatjuk Weyer Béla kitűnő, olvasmányos, mégis pontos cikkét, mely a német gazdaság perspektíváját tárgyalja. Weyer egyetért a német elemzőkkel abban, hgy három alapvető baj fenyegeti Európa legnagyobb gazdaságát: - exportlehetőségek szűkülése - túlzottan nagy megtakarítási arány - Brexit. Alapvetően igazak is ezek a vélemények. Mégis, azt gondolom, még egy okot hozzá kellene tennünk: ez pedig a gazdasági folyamatok mögött meghúzódó szellemi tényezők együttese. Németország az utóbbi években a globalizmus útjára lépett, a globalizmus pedig- főleg az elején- nagyon drága. Egymáshoz össze nem illő embereket, elemeket, mindenféle tényezőt kell közös nevezőre hozni. Ez pedig mindig macerás. Sokba kerül. Meggyőződésem, ha Németország őrizte volna nemzetállami jellegét, az kevesebb jóléti kiadással járt volna. Ezáltal több jutott volna-másra. Itt a főoldal linkje: hvg.hu