Írott és elektronikus média régen és ma

 Ebben a mai háborús és energetikai bizonytalanságban minden olyan sajtóanyag a stabilitás érzetével hat,mely arról ad hírt,hogy a vezetés valamiféle stabilitást igyekszik teremteni. A magyar kormány 2023.áprilisáig befagyasztotta a lakossági illetve a mikrovállalkozói szféra számára az energiaárakat. Ez azt jelenti,hogy világpiaci áremelkedés esetén is ugyanannyit fizetünk,mint most. Ez jó. Persze,megszólal az emberben a kisördög:mi van akkor,ha 2023.márciusában csökkennek a világpiaci árak?Mi,azaz a magyar lakosság akkor is a jelenlegi árat fizetjük?A  válasz:egyelőre nem valószínű a csökkenés. Sőt,az elemzők inkább növekedést jósolnak. Tehát jól járunk a befagyasztott árakkal. 

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz

A médiából árad a sport. A sportot nagyon szeretjük nézni. De szeretünk-e " tevőlegesen"sportolni?  A Magyar Turista c. folyóirat 2007.szeptemberi számának 35-36.oldalán kivonatot olvashatunk a magyar Országgyűlés által 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégiáról( 65/2007, VI.27.). A stratégia maga elég általános- némi nyelvészi humorral azt is mondhatnánk, hogy ezért stratégia- két, igencsak szomorú számadat viszont szerepel benne.  Akkoriban a Magyarországon élő felnőtt lakosságnak mindössze 9 %-a sportolt rendszeresen. Rendszeresség alatt értjük a hetente legalább két alkalommal, legalább fél-fél órát folytatott sporttevékenységet. Televíziónézésre ugyanakkor naponta 144 percet fordítottunk 2006-ban. Azt is olvashatjuk:" A jelenleg nem sportolók 38 %-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró réteget jelent". Magyarország lakossága akkoriban 10 millió fő ( hivatalosan, a valóságban már a

Európa demográfiai mutatóit figyelembe véve hatalmas szenzáció- és ez az igazi szenzáció- hogy a Romániában, pontosabban: Erdélyben, található Szászfenes község lakossága az utóbbi huszonhat évben 400 százalékkal nőtt. Erről az elképesztő csodáról- mert szerintem arról van szó- a Reformátusok Lapja 2018.január 14-i száma annak kapcsán számol be, hogy a megnőtt közösség miatt szükség volt új református templomra, amit annak rendje és módja szerint fel is építettek, fel is avattak. 400 százalék- szerintem bármelyik magyar, szlovák, olasz, de még bármelyik amerikai település is boldogan kiegyezne ilyen növekedéssel. Azt már mondanom sem kell, hogy nem migránsok befogadásával lett ekkora ez a szám. Egyszerűen a környék lakóit érdekelni kezdte Szászfenes. Sokan más falvakból költöztek ide. A helyi lakosok pedig családot alapítottak, merthogy az embernek családban kell élni. Nem igazán értem, hogy a fősodratú magyar média miért nem büszkélkedik Szászfenessel... Azt gondolom, hogy Szász

Az eutanázia a nemzetközi orvostársadalom egyik leginkább vitatott- és leginkább ébren tartott- kérdésköre. A Társadalmi Szemle című folyóiratban (1997/1., 52-61.o.), Tóth Gábor Attila három ország példáját vizsgálja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Hollandia. Már az is érdekes, hogy Szerző csak olyan országokat választott, melyek közismerten liberális álláspontot foglalnak el az eutanáziával kapcsolatban. Ezt hívják tendenciózus újságírásnak illetve kutatásnak. Az eredmény nem meglepő: mindhárom országban a lakosság enyhe többsége helyesli az aktív eutanáziát, sőt, egyes esetekben még olyan orvosok is megúszták büntetés nélkül, akik jóval túllépték az ott érvényben lévő törvényes kereteket. Volt, aki adott a betegnek egy csepegtetőt, amivel rendszeresen beadott magának a beteg különböző altatókat, csillapítókat. Ha akarta a beteg, egyszerűen túl adagolta magát. Olyan is előfordult, Hollandiában, hogy rokonok kérhették: ugyan kapcsolják le a gépről szeretett családtagjukat.

Mai világunkban az északi féltekén élő emberek szókincse ellaposodott. Manapság egy átlagos, középosztálybeli magyar egész életében jól elvan 2000 szóval (Nem is szólva egy angolról, akinek már 1500 szó bőven elegendő egy élethez.) Ez a 2000 szó biztosít neki mindent: szakmai előmenetelt, tisztességes magánéletet, sportot, hobbyt, szórakozást. Kevés szóval élünk, ez pedig odavezet, hogy egész világunk beszürkül. Mert a nyelv, az maga az élet. Éppen ezért örvendetes a Readers's Digest (továbbiakban:RD) magazin hajdani kezdeményezése, mely azt tűzte ki célul, hogy bővítse a lakosság szókincsét. ( Nyilván azért is, hogy megértésék, amit a RD-ben olvasnak...). Kvízjáték formájában tudakolták meg az Olvasótól egy-egy szó jelentését. Az RD 1994.februári számában például az alábbi szavak jelentésére kérdeztek rá: nyílászáró, printer, exkluzív, lízing, tarifa, márkabolt és még néhány. Szóval, így első olvasásra elég könnyűnek tűnik a feladat, ráadásul a szavak többsége nemhogy nem magya

A Magyar Idők című közéleti napilap 2018.május 24-i sáma arról ír, hogy a Viorica Dancilla vezette román kormány magyar mintára fel akarja számolni a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszerét. A lakosság többsége egyetért velük, a pénzügyi körök persze tiltakoznak. Felelős gazdasági szakemberek viszont éppen azt mondják, hogy a kormánynak van igaza. Most egy heves vitákkal teli időszak következik, mikor is a kormány felülvizsgálja a pénztárak hozamát. Magyarán szólva: ellenőrzik, a pénztárak igazat mondtak-e az ügyfeleknek? Kíváncsian várjuk a választ. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Óvatosság, csak óvatosság. penzugyitanacsok.blogspot.com

Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank(MNB) 2017. évi jelentése a magyar gazdaság állapotáról, melyet több magyar sajtótermék felhasznált, elemzett, egyetértve abban, hogy a magyar társadalom polarizált. Merthogy a lakosság 10 százaléka tartja kezében a részvények 92 százalékát. Igen, ez teljes mértékben igaz lehet, de nem feltétlenül ez a legpregnánsabb adata a társadalmi megosztottságnak. Magyarországon ugyanis sohasem volt igazi részvénykultúra. Ellentétben Amerikával, ahol is a középosztálybeli családok jelentős része részvényekben tartja megtakarításait, Magyarországon inkább az ingatlan, a bankbetét, meg az államkötvény a népszerű. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magyar és külföldi állampapírok kereskdeleme profi szinten, legaktuálisabb árfolyamok ismeretében, korszerű stratégiákkal, otthonról is ellenőrizhető állással. Írjon:csaladokhoz@gmail.com